.jpg)
Az összecsapások a kora reggeli órákban kezdődtek, azután, hogy az UNMIK lengyel és ukrán rendőrei berontottak a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületébe, amelyet március 14-e óta megszállva tartottak az onnan 1999-ben elzavart szerb bírósági alkalmazottak. A bírók, ügyészek, más bírósági dolgozók azóta magánházakban, lakásokban végezték a munkájukat, megmaradva a szerb jogrendszer keretei között.
Tiltakozásuk Koszovó függetlenségének kikiáltása után négy nappal, február 21-én kezdődött: azt követelték, hogy engedjék vissza őket egykori munkahelyükre. Naponta megjelentek nem messze tőle, minden nap valamivel közelebb mentek hozzá, és négy nappal ezelőtt meg is szállták.
Az UNMIK-rendőrök hétfőn hajnalban 53 személyt letartóztattak - a férfiakat megbilincselve, a nőket hátrakötözött kézzel vezették ki, s járművekre rakták, hogy Pristinába szállítsák őket. Ekkor állták útjukat gépkocsikkal a városban lakó szerbek, s mintegy 20 embert kiszabadítottak, majd rátámadtak a rendőrökre, valamint a bíróság épületét védő francia KFOR-katonákra.
Hogy a változatlanul letartóztatásban lévő több mint harminc személy hol van, azt egyelőre nem tudni. Veton Eljsani, a Koszovói Rendőrség szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az UNMIK tulajdona elleni erőszakos támadással vádolják az épületfoglaló bírósági alkalmazottakat.
A szerb kormány koszovói ügyekben illetékes minisztere azt követeli a koszovói ENSZ-közigazgatástól (UNMIK), hogy engedje szabadon a Kosovska Mitrovica-i városi bíróság hétfő hajnali visszafoglalásakor letartóztatott szerbeket. A Tanjug szerb hírügynökség jelentése szerint Slobodan Samardzic egyúttal sürgette, hogy párbeszéd útján rendezzék a megosztott városban kialakult súlyos helyzetet.
Samardzic azt mondta, hogy vasárnap este a koszovói Gracanicában megállapodott Larry Rossinnal, az ENSZ koszovói különmegbízottjának helyettesével, hogy semmilyen lépést nem tesznek (a szerbek által pénteken elfoglalt bírósági épületek ügyében), amíg ő nem utazik hétfőn a helyszínre.
Szerbia "megadhatná" magát
Szerbiának tudomásul kell vennie a valóságot, azt, hogy számára Koszovó elveszett - húzta alá Erhard Busek, az Európai Unió délkelet-európai stabilitási egyezményének volt koordinátora a Die Presse című osztrák lap hétfői számában megjelent interjúban.
Egyidejűleg figyelmeztetett arra, hiba volna azt gondolni, hogy a dolgok egyik napról a másikra megváltozhatnak Szerbiában. Most arra van szükség, hogy ha nem is hangosan, de kitartóan megértessük a szerbekkel: jövőjük kizárólag az Európai Unióval való együttműködésben rejlik - mondta.
Általában is amellett szállt síkra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, adjanak EU-tagjelölti státust a balkáni államoknak. Az ok egyszerű: így azzal lesznek elfoglalva, hogy teljesítsék a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, és nem jut eszükbe egyéb, kevésbé értelmes gondolat - magyarázta a térséget kiválóan ismerő szakértő. Mint hozzáfűzte, nincs más ésszerű lehetőség, mint hogy az EU felvegye tagjai közé a térség valamennyi országát.
Hosszú távon Szerbiánál nehezebben megoldható problémának nevezte Bosznia-Hercegovinát, mert megítélése szerint a daytoni egyezménnyel mesterségesen létrehozott államalakulat részei - nevezetesen a Muzulmán-Horvát Föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság - még mindig nem találták meg a közös hangot. Bár a NATO-nak és a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének a jelenléte garancia arra, hogy az államrészek formálisan együtt maradjanak, valójában az kellene, hogy belülről nőjenek össze - szögezte le.
Koszovót érintve meghatározónak nevezte, hogy a pristinai kormány segítséget kapjon a gazdasági és a szociális helyzet javítására, mert csak úgy válthatja valóra a lakosságnak a függetlenség kikiáltása utáni időszakra tett, a jobb élet lehetőségét felcsillantó ígéretét.
Szerbia most történelmet írhatna
Tízezer eurót kap, aki megírja a koszovói himnuszt
Előbb-utóbb Magyarország is rábólint Koszovóra (hanganyag)
MTI