A cukorrépa termelők most még megtermelik a Magyarország cukorkvótájához szükséges mennyiséget, de könnyen teljesen ráfizetésessé válhat az egész iparág A cukorrépa termelők most még megtermelik a Magyarország cukorkvótájához szükséges mennyiséget, sőt szállítanak Szerbiába és Horvátországba is, de könnyen teljesen ráfizetésessé válhat az egész iparág. Az egykor 45-50 ezer embernek munkát adó szektorban ma az idénymunkásokkal együtt sem dolgoznak 8 ezernél többen. A Cukortermesztők Országos Szövetségének főtitkára szerint - nem meglepő módon - minden az elbaltázott privatizációval kezdődött.
A cukoripar helyzetével foglalkozó sorozatunk első részében az egyetlen talpon maradt magyar érdekeltségű vállalat, a Magyar Cukor Zrt. szemszögéből vizsgáltuk meg az ágazat elmúlt két évtizedét. Most termelői oldalról próbáljuk elemezni, van-e jövője Magyarországon a termelésnek, hányan élnek ma ebből, milyen színvonalon és milyen alternatívái lehetnek a répából való cukor előállításának.
A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a magyar cukor szükségletet növekvő mennyiségben a kubai export biztosította, később erre a mennyiségre már nem volt szükség, a gyárak leállítása, korszerűsítése viszont nem történt meg, így 12 működő egységgel érkeztünk el 1990-hez.
Az ágazat fejlődéséből közel egy évtized kimaradt és ez az Európától való lemaradás a rendszerváltáskor még erősen éreztette a hatását. Az eladható kategóriába tartozó élelmiszeripar privatizációja szinte azonnal megkezdődött, amiről Kelemen István a Cukortermesztők Országos Szövetségének főtitkára diplomatikusan és szűkszavúan először annyit jegyzett meg, hogy nem volt kellően átgondolt. A termelők, meghatározó arányban a termelőszövetkezetek nem rendelkeztek tőkével, az 1992. évi szövetkezeti törvény miatt pedig el voltak foglalva a szétválás, kiválás problémáival. Sok esetben a később megkapott kárpótlási jegyeikért résztulajdont szerezhettek, amik így külön-külön termelői tulajdonba kerültek. Kelemen szerint "célszerűbb lett volna, ha befektetési társaságot alapítanak és a társaság szerez tulajdont a gyárakban, mert akkor, ha valaki a részvényét eladja a befektetői társaság részére, a szükséges tulajdoni hányad 25% + egy szavazat megmarad. Az ez alatti tulajdoni hányad mellett viszont kevés beleszólás maradt a társaság ügyibe."
Az 1995 és 2005 között eltelt időszakban hatalmas technikai és technológiai fejlődésen ment át a cukorrépa termesztés, 2005-ben fele akkorra termőterületen termeltek meg azonos mennyiségű cukorrépát, mint 10 évvel korábban. A szállítási joggal rendelkező termelők száma az Unióba történő belépéskor 763 volt. Ilyen jogosítvánnyal rendelkeztek akkor a több száz főt foglalkoztató részvénytársaságok, kft-ék, és egyéni termelők is.
"Akkor úgy becsültük, hogy a szállítási joggal rendelkező termelők mintegy 15 000-16 000 főállású munkaerőt foglalkoztattak és ennek kétszeresére volt tehető az idénymunkások száma, tehát az cukorrépa termelésben összesen foglalkoztatott létszám 45 000-50 000 ezer főre tehető. Jelenleg 163 termelő rendelkezik ilyen jogosítvánnyal, az 500 főt foglalkoztató részvénytársaságtól az egyéni termelőig. A főállásban foglalkoztatottak számát jelenleg 2500-3000 fő és mintegy 4000-5000 ezer fő alkalmi munkavállalónak adnak idénymunkát" - mondta a Privátbankárnak a főtitkár. A termelőknek a gyárbezárásokba legfeljebb annyi beleszólásuk volt, hogy kiálltak amellett: veszteségesen nem kívánnak cukorrépát termelni. A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság augusztusi ülésén Kelemen István arról beszélt, hogy 2004-ben az egész ország attól volt hangos, hogy a cukorrépa-termelők az Unióba való belépés nyertesei. Ez két évig majdnem igaz is volt - idézi Kelement a jegyzőkönyv, mert 46,72 euró volt egy tonna répa minimumára.
A cukorrépa minimum ára jelenleg 26,3 euró/tonna, amiből levonásra kerül 0,81 euró termelési illeték, tehát a nettó ár 25,5 euró/tonna, ehhez a gyártó hajlandó 4-5 eurót hozzáadni tonnánként, ami 30 euró körüli nagyságrendet jelent. Az így elérhető árbevétel várhatóan 8400 Ft/tonna. Ha 60 tonna/ha terméssel számolunk, akkor 504 000 Ft az árbevétel, ugyanakkor egy hektár termelési költsége ezen a termelési színvonalon 600 000 forint.
Az EU jogszabályok szerint a cukor kvóta piacszabályozási eszköz, cukor kvótáról a cukorgyártó mondhat le, ebben a gazdasági döntésében a tagállam nem korlátozhatja. Azokban a tagállamokban ahol a cukor kvóta több mint 50 %-a lemondásra került, nemzeti támogatás adható 5 éven keresztül. Ez ma 11,1 euró/tonna lehet, és Magyarország először a 2008.évi termelés után és utoljára a 2012. évi termelés után adhatja. Az ágazat jelenlegi szereplői azt szerették volna, hogy a kvóta éppen 50 % alá csökkenjen. Ez két cukorgyár fennmaradását jelentette volna, de a Mátra Cukor Zrt. (NordZucker) végül teljes kvótájáról lemondott és a Szerencsi gyárat is bezárta, miután több mint három hónapig komoly és elfogadható ajánlatot nem tett a termelőknek. "Erre lehetett annak idején azt mondani, hogy a termelők nem akarnak cukorrépát termelni, de talán érthető módon, a termelő csak akkor termel egy növényt, ha az jövedelmező számára.
Arra kérdésünkre, hogy hogy hány gyárat tudnának ellátni a termelők alapanyaggal, a CTOSZ főtitkára azt mondta: ha az ár tonnánként nem éri el a 40 eurós nagyságrendet, akkor sajnos egyet sem. Ha az ár elérné a 42-44 eurót tonnánként, akkor akár többet is, de új cukorgyár beindítására a jelenlegi EU szabályok szerint nincs lehetőség. Kelemen István a bizottsági ülésen azt mondta, miután egyedül a kaposvári cukorgyár maradt meg, érdemes lenne záportározókat, víztározókat, csatornahálózatot építeni a dombos vidékre és koncentrálni a termelést a gyár köré.
A magyarországi cukorrépa termelők jelenleg megtermelik a kvóta előállításához szükséges cukorrépát, amin felül horvátországi és szerbiai gyárak részére is termelnek, mert szállítási távolság függvényében 42-45 eurót fizetnek tonnánként. Volt megkeresés, de nem sikerült megállapodni a Nagyváradi cukorgyárral, mert az EU rendtartás szerint nem tud 30 eurónál többet tonnánként fizetni.
Hogy mennyire lehet megélni ebből a munkából, teljesen változó. Mint minden más mezőgazdasági tevékenységnél, az árbevétel nem csak ár kérdése, hanem jelentősen befolyásolja az adott év időjárása is, ami a hozamokra van jelentős hatással.
A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a magyar cukor szükségletet növekvő mennyiségben a kubai export biztosította, később erre a mennyiségre már nem volt szükség, a gyárak leállítása, korszerűsítése viszont nem történt meg, így 12 működő egységgel érkeztünk el 1990-hez.
Az ágazat fejlődéséből közel egy évtized kimaradt és ez az Európától való lemaradás a rendszerváltáskor még erősen éreztette a hatását. Az eladható kategóriába tartozó élelmiszeripar privatizációja szinte azonnal megkezdődött, amiről Kelemen István a Cukortermesztők Országos Szövetségének főtitkára diplomatikusan és szűkszavúan először annyit jegyzett meg, hogy nem volt kellően átgondolt. A termelők, meghatározó arányban a termelőszövetkezetek nem rendelkeztek tőkével, az 1992. évi szövetkezeti törvény miatt pedig el voltak foglalva a szétválás, kiválás problémáival. Sok esetben a később megkapott kárpótlási jegyeikért résztulajdont szerezhettek, amik így külön-külön termelői tulajdonba kerültek. Kelemen szerint "célszerűbb lett volna, ha befektetési társaságot alapítanak és a társaság szerez tulajdont a gyárakban, mert akkor, ha valaki a részvényét eladja a befektetői társaság részére, a szükséges tulajdoni hányad 25% + egy szavazat megmarad. Az ez alatti tulajdoni hányad mellett viszont kevés beleszólás maradt a társaság ügyibe."
Az 1995 és 2005 között eltelt időszakban hatalmas technikai és technológiai fejlődésen ment át a cukorrépa termesztés, 2005-ben fele akkorra termőterületen termeltek meg azonos mennyiségű cukorrépát, mint 10 évvel korábban. A szállítási joggal rendelkező termelők száma az Unióba történő belépéskor 763 volt. Ilyen jogosítvánnyal rendelkeztek akkor a több száz főt foglalkoztató részvénytársaságok, kft-ék, és egyéni termelők is.
"Akkor úgy becsültük, hogy a szállítási joggal rendelkező termelők mintegy 15 000-16 000 főállású munkaerőt foglalkoztattak és ennek kétszeresére volt tehető az idénymunkások száma, tehát az cukorrépa termelésben összesen foglalkoztatott létszám 45 000-50 000 ezer főre tehető. Jelenleg 163 termelő rendelkezik ilyen jogosítvánnyal, az 500 főt foglalkoztató részvénytársaságtól az egyéni termelőig. A főállásban foglalkoztatottak számát jelenleg 2500-3000 fő és mintegy 4000-5000 ezer fő alkalmi munkavállalónak adnak idénymunkát" - mondta a Privátbankárnak a főtitkár. A termelőknek a gyárbezárásokba legfeljebb annyi beleszólásuk volt, hogy kiálltak amellett: veszteségesen nem kívánnak cukorrépát termelni. A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság augusztusi ülésén Kelemen István arról beszélt, hogy 2004-ben az egész ország attól volt hangos, hogy a cukorrépa-termelők az Unióba való belépés nyertesei. Ez két évig majdnem igaz is volt - idézi Kelement a jegyzőkönyv, mert 46,72 euró volt egy tonna répa minimumára.
A cukorrépa minimum ára jelenleg 26,3 euró/tonna, amiből levonásra kerül 0,81 euró termelési illeték, tehát a nettó ár 25,5 euró/tonna, ehhez a gyártó hajlandó 4-5 eurót hozzáadni tonnánként, ami 30 euró körüli nagyságrendet jelent. Az így elérhető árbevétel várhatóan 8400 Ft/tonna. Ha 60 tonna/ha terméssel számolunk, akkor 504 000 Ft az árbevétel, ugyanakkor egy hektár termelési költsége ezen a termelési színvonalon 600 000 forint.
| A jövő lehetősége? A stevia természetes édesítőszer-alapanyag, ami Dél-Amerikában honos. Az európai cukorlobbi körülbelül másfél évtizede akadályozza, hogy ez a növény Európában termesztésre kerüljön. Franciaország kapott ideiglenes engedélyt és ma már úgy tűnik, hogy az Európai Unió 2011 őszén a Steviával készült készítmények forgalmazását és emberi fogyasztását engedélyezni fogja. A növény édesítőképessége körülbelül a harmincszorosa a cukorénak. A fő jelentősége, hogy cukorbetegek is fogyaszthatják, és hogy a lebontásához, a hasznosításához töredék mennyiségű inzulin szükséges. Dél-Amerikában évelő növény, a magyarországi klímán egynyári növényként lenne termeszthető. A jelenlegi gépparkkal megoldható lenne a növény vágása, szecskázása, szárítása, akár por, akár granulátum, akár forrázat formájában forgalomba lehetne hozni. |
Arra kérdésünkre, hogy hogy hány gyárat tudnának ellátni a termelők alapanyaggal, a CTOSZ főtitkára azt mondta: ha az ár tonnánként nem éri el a 40 eurós nagyságrendet, akkor sajnos egyet sem. Ha az ár elérné a 42-44 eurót tonnánként, akkor akár többet is, de új cukorgyár beindítására a jelenlegi EU szabályok szerint nincs lehetőség. Kelemen István a bizottsági ülésen azt mondta, miután egyedül a kaposvári cukorgyár maradt meg, érdemes lenne záportározókat, víztározókat, csatornahálózatot építeni a dombos vidékre és koncentrálni a termelést a gyár köré.
A magyarországi cukorrépa termelők jelenleg megtermelik a kvóta előállításához szükséges cukorrépát, amin felül horvátországi és szerbiai gyárak részére is termelnek, mert szállítási távolság függvényében 42-45 eurót fizetnek tonnánként. Volt megkeresés, de nem sikerült megállapodni a Nagyváradi cukorgyárral, mert az EU rendtartás szerint nem tud 30 eurónál többet tonnánként fizetni.
Hogy mennyire lehet megélni ebből a munkából, teljesen változó. Mint minden más mezőgazdasági tevékenységnél, az árbevétel nem csak ár kérdése, hanem jelentősen befolyásolja az adott év időjárása is, ami a hozamokra van jelentős hatással.
Privátbankár - Acsai N. Ferenc
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
