A magyar bankrendszer régiós összehasonlításban is fejlett, de átláthatóságát növelni kellene - mondta Simor András egy budapesti konferencián.
A magyar bankrendszer régiós összehasonlításban is fejlett, de átláthatóságát növelni kellene - mondta Simor András jegybankelnök az Európai Parlament Magyar Néppárti Delegációja által szervezett budapesti konferencián pénteken.
Az MNB elnöke kiállt a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás, azaz a pozitív adóslista létrehozása mellett, amit - az eddigi próbálkozások során - az adatvédelmi biztos eddig mindig kifogásolt. A jegybankelnök szerint megoldást jelentene, ha a nyilvántartásban csak azok az adósok szerepelnének, akik maguk is hozzájárulnak a közzétételhez.
A bankrendszer fejlettségét az is mutatja, hogy a visegrádi államok közül Magyarországon a legmagasabb a hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya - mondta. Hozzátette: a magyarországi bankpiac pozitív megítélését nagyban segíti, hogy nemzetközi összehasonlításban is magas a bankok tőkére, illetve eszközállományra vetített jövedelmezőségi mutatója (ROE,ROA).
Több szempontból is pozitívnak nevezte, hogy az anyabankokat tekintve sokszereplős a szektor, a tulajdonosi koncentráció alacsony.
Ugyanakkor hozzátette, hogy más a kép a hiteltermékek és szolgáltatások alapján, míg a vállalati termékek esetében nagyjából kiegyensúlyozott a piac, a lakossági termékeknél, különösen a hiteleknél viszonylag nagy a koncentráció. Néhány nagybank uralja a lakossági piacot, amelyek meghatározóan érvényesítik kamataikat, illetve díjtételeiket, ezért a banki verseny feltételein a jövőben javítani kell - mondta Simor András. Megjegyezte: "mérsékelni kellene Magyarországon a bankváltás költségeit, mivel ez gyakran visszariasztja az ügyfeleket attól, hogy egy új, jobb bank szolgáltatásai után nézzenek".
Járai Zsigmond, volt jegybankelnök a világméretű jelzálogpiaci válsággal összefüggésben kifejtette: ugyan a magyarországi bankrendszer közvetlenül nem érintett, közvetve azonban a krízisnek számos negatív hatása lehet a bankrendszerre és a gazdaságra egyaránt. Ezek közé sorolta a hitelintézetek emelkedő forrásköltségeit, ami előbb-utóbb drágítja hitelezést és kedvezőtlenül hat a gazdaság szereplőire is.
Hangsúlyozta: csökkenteni kell a magyar gazdaság sebezhetőségét, szigorú államháztartási politikára van szükség és le kell faragni a közkiadásokat. Ellenkező esetben lassú gazdasági növekedés mellett növekvő államadóssággal, emelkedő inflációval nézhet szembe az ország - mondta.
Járai Zsigmond véleménye jóval kedvezőtlenebb volt a magyar bankrendszerről, a profithajszát okolta a banki szolgáltatások magas költségeiért és úgy vélte, hogy a világ fejlettebb részével összehasonlítva, a teljes termékpaletta alapján a magyar bankszektor elmaradottnak tekinthető.
A másodlagos jelzálogpiaci válság már eddig is drágította a bankok forrásköltségeit, a jövőben ez a folyamat felerősödhet, ami végső soron beszűkítheti a magyarországi hitelezést - figyelmeztetett.
Járai Zsigmond szólt arról is: a 80 százalék feletti külföldi tulajdon miatt az ügyfeleknek, de a felügyeletnek is kevés a rálátása az anyabankokban zajló folyamatokra. Példaként ismertette: az egyik legjelentősebb, csődbe jutott amerikai befektetési bank 6 százalékos tulajdonosa annak a biztosítónak, amelyben ő is tulajdonos. Korábban azt hitték, ez a bank stabil lábakon áll, kiderült, hogy nagy összegű kockázatos portfólióval rendelkezik.
Véleménye szerint erősíteni kellene a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a Pénzügyminisztérium (PM) együttműködését az ellenőrzésben, sőt nem tartotta kizártnak a PSzÁF és az MNB összevonását sem.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar bankrendszer régiós összehasonlításban is fejlett, de átláthatóságát növelni kellene - mondta Simor András egy budapesti konferencián. .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
