Válság-forgatókönyvek: Gyurcsány jól taktikázott?

A kormányválság gazdasági hatásait illetően a külföldi befektetők magatartása lesz a meghatározó. Ez annak fényében, hogy a gazdasági növekedés minimális, az államháztartás finanszírozási gondjai tartósak, és a deviza is sérülékeny, egyértelműen rossz hír lehet az ő szempontjukból - állítja Kovács Krisztián, a Concorde elemzője

Politikai lehetőségek - közjogi keretek

Érdemes tisztázni az események alkotmányjogi meghatározottságait, az ezzel kapcsolatos kommunikációs orkánban ugyanis számos pontatlanság hangzott el az elmúlt napokban - írja a Concorde elemzője.

A kisebbik kormánypártnak a koalícióból való kilépése nem közjogi, hanem politikai természetű fejlemény, a kormány mandátuma ettől nem szűnik meg, pusztán annyi történik, hogy az SZDSZ-es miniszterek és államtitkárok lemondanak posztjukról, az SZDSZ parlamenti frakciója pedig nem szavazza meg automatikusan a kormány előterjesztéseit, illetve a kormány tagjainak a kérdésekre és interpellációkra adott válaszait. Ettől a kormány még működik, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek kiadásában semmi nem korlátozza, és amint a későbbiekben szót ejtünk róla, a törvénykezés sem áll le feltétlenül az Országgyűlésben.
 
A parlamenti többség elvesztése két esetben járna a kormány mandátumának megszűnésével: vagy úgy, hogy az Országgyűlés az összes képviselő többségének szavazatával – azaz legalább 194 szavazattal – feloszlatná saját magát, ebben az esetben a köztársasági elnök új választásokat írna ki, vagy pedig úgy, hogy a kormány elveszítene egy bizalmi szavazást.

Bizalmi szavazásra két módon kerülhet sor: vagy a kormány kéri saját maga ellen a miniszterelnök útján, ez lehet önálló indítvány, de kapcsolódhat bármely, a kormány által benyújtott előterjesztéshez is, vagy a képviselők 1/5-e kezdeményezheti a bizalmi szavazást, az utóbbi esetben azonban csak konstruktív bizalmatlansági indítványról lehet szó, ami azt jelenti, hogy az indítványban szerepelnie kell a következő miniszterelnök személyének, azaz a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén – melyhez ugyancsak az összes képviselő több mint felének (194) egybehangzó szavazata szükséges – az Országgyűlés egy aktusban, egyetlen szavazással megvonja a bizalmat a kormánytól, és egyidejűleg megválasztja az új miniszterelnököt.

Az, hogy az Országgyűlés feloszlassa önmagát, gyakorlatilag kizárható: erre a jelenlegi kormánypárti képviselők szavazatai nélkül nincs mód, márpedig ez az ő esetükben most egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal. Ugyancsak elhanyagolható a valószínűsége a bizalmi szavazással bekövetkező mandátumvesztésnek is. A kormányfő aligha fog a továbbiakban bizalmi szavazást kérni maga ellen, ezt borítékolhatjuk.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásához pedig vagy a jelenlegi ellenzéknek kellene megállapodásra jutni az új miniszterelnök személyéről saját magával, – tehát a Fidesz-KDNP blokknak az MDF-fel – és az egyetlen, de MSZP-közeli független képviselő esetleges megnyerése mellett is minimálisan 18 jelenlegi kormánypárti képviselővel, vagy a jelenlegi kormánypártoknak kellene megállapodni erről egymással – az utóbbi eshetőség az érintettek nyilatkozatait figyelve nem valószínű, az előbbi pedig lényegében kizárható.

A fenti eseteken kívül – és olyan extrémitásoktól eltekintve, mint a hivatalban lévő miniszterelnök halála, összeférhetetlenségének kimondása vagy választójogának elvesztése – az Alkotmány egyetlen lehetőséget ismer a kormány mandátumának idő előtti megszűnésére, ez pedig a miniszterelnök, vagy a teljes kormány - beleértve a kormányfőt is - lemondása. A miniszterelnök aktivitását és manővereit tekintve ez ebben a pillanatban elképzelhetetlen, és hosszabb távon sem valószínű.

Egy ilyen esetben egyébiránt a labda a köztársasági elnökhöz kerülne, ő lenne jogosult javaslatot tenni az új miniszterelnök személyére, ha pedig az Országgyűlés a köztársasági elnök első személyi javaslatától számított 40 napon belül nem választaná meg az államfő jelöltjét miniszterelnöknek – az összes képviselő több mint felének szavazatával – akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, a választások egyidejű kiírása mellett. Ettől az esettől eltekintve az államfő csak akkor oszlathatja fel az Országgyűlést, ha az 12 hónapon belül legalább 4 alkalommal vonja meg a bizalmat a kormánytól, azaz ha az ország egy év alatt elfogyaszt négy kormányt - ez pedig gyakorlatilag lehetetlen a mai magyarországi pártszerkezetben - írja a Concorde elemzője.

A folytatásban: Variációk egy témára - paradox módon Gyurcsány pozíciója attól lett stabil, hogy kigolyózta az SZDSZ-t a koalícióból - lapozzon >>

Oldalak:

( 1 )

( 2 )

( 3 )

következő >>