.jpg)
Az Európai Bizottság tovább vizsgálja a kormány által tavaly bevezett válságadókat, amelyek a távközlést, a kiskereskedelmet és az energiaszektort érintik A BruxInfo forrásai szerint mindhárom tavaly ősszel bevezetett magyarországi különadóval kapcsolatban tovább vizsgálódik az Európai Bizottság. A kormány 2010 őszén sújtotta átmeneti időre különadókkal a távközlési, a kiskereskedelmi és az energiaszolgáltatókat, a költségvetési hiány csökkentésére fordítva az adóból származó bevételeket.
A Bizottság idén márciusban indított jogsértési eljárást a távközlési adó ellen az Engedélyezési Irányelv megsértése miatt. Brüsszel álláspontja szerint ugyanis a magyar válságadóból származó bevétel a szabályokkal ellentétben nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségeihez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós előírásokkal.
A BruxInfo értesülése szerint a kormány kitart amellett, hogy a távközlési adó kivetésével nem sértette meg a közösségi jogot. Budapest szerint ugyanis a Bizottság téved, amikor az engedélyezési irányelvre hivatkozik, ami alapján a távközlési adót – a kormány szerint tévesen – igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik. Korábbi várakozások szerint a távközlési adónak éves szinten körülbelül 61 milliárd forintos bevételt kell eredményeznie.
A másik két különadó ügyében elhúzódóbb vizsgálatra van kilátás, aminek oka lehet, hogy mindkét magyar törvényt egyszerre több szempontból is górcső alá veszik. Bizottsági források tájékoztatása szerint Brüsszel még nem alakította ki álláspontját arról, hogy az említett adók ellentétesek-e az uniós joggal és ezért el kell-e törölni, vagy módosítani kell-e ezeket.
A bolti kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó ellen a külföldi tulajdonú áruházláncok (összesen 13 cég) két panasszal is éltek Brüsszelben. Az egyik panasz azon az alapon támadta a válságadót, hogy az ellentétes a letelepedés szabadságával és az áfa-irányelvvel, míg a másik illegális állami támogatás miatt „jelentette fel” Brüsszelnél a jogszabályt.
Az energiaszektorra kirótt különadókat január elején panaszolták be az Európai Bizottságnál, mivel úgymond megsértik az áfa-irányelvet és a jövedéki adóról szóló uniós irányelvet is. A Bizottság tudomásunk szerint mindkét esetben arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn a jogsértés, az adózás oldaláról tehát nem emelhető kifogás az energia válságadó ellen.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi nyilatkozata szerint az ágazati különadókat vizsgáló uniós eljárások egyike sem jelent kockázatot az adóból várt bevételekre, a tárca ugyanakkor nem zárja ki, hogy az eljárások egyes szakaszaiban olyan elemek merülnek fel, amelyek szükségessé teszik az ágazati különadó törvény korrekcióját.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
