.jpg)
A január első napjától hatályba lépő szabályok szerint a támogatások jogszerűségét a Magyar Államkincstár ellenőrzi, így bővülnek annak jogosítványai, de a bankok kötelezettsége is változik. Nem csak a támogatott személy, hanem a vele együtt költöző családtagok személyes adatait is átadja a bank az adóhatóságnak januártól, sőt ugyanezeket az adatokat a kincstárnak is meg kell küldeni. Az állam javára bejegyzett jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a jövőben a kincstár jogosult töröltetni (ez eddig a megszűnő Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogosítványa volt).
Szorzás-osztás: mennyi lesz ingatlanom adóalapja?
A bank továbbra is felelős minden olyan kárért, amely azért éri az államot, mert a hitelintézet megsértette a finanszírozási kormányrendeletbe foglalt szabályokat. Új elem, hogy a bank ilyen felelőssége kiterjed az ügynökére is, amennyiben az jogosult elbírálni a támogatási kérelmet.
Eddig is vissza kellett fizetni az állami támogatást, ha az adásvételi szerződéstől (illetve használatbavételi engedélytől) számított 10 éven belül lebontották a lakást. A jövőben eltekintenek a visszafizetéstől, ha a lakást természeti katasztrófa miatt kellett lebontani, viszont visszajár az állami támogatás, ha a lakásban nem az lakik, aki a támogatást kapta, illetve a lakás használatát másnak átengedik. Ugyanakkor kimaradt a rendeletből a visszafizetési kötelezettség arra az esetre, ha a lakást más célra hasznosítják.
Új szabályként kérni lehet a lakás tehermentesítését, ilyenkor az addig kifizetett támogatásokat a kincstáron keresztül kell visszafizetni. Amennyiben az elvált házastársak akarják eladni a lakást, akkor az addigi támogatásokat - személyenként - olyan arányban kell visszafizetniük, amilyen arányban a közös vagyonukat a bíróság, vagy a vagyonmegosztási szerződés felosztotta.
A fél szoba alapterülete nagyobb mint 6, de kisebb mint 12 négyzetméter. Mindenkire vonatkozó új előírás, hogy két fél szoba egy szobának számít. |
A méltányolható lakásigény másik eleme, hogy a lakás építési költsége (telek ár nélkül) ne haladja meg a limitet. Ezt a limitet a Pénzügyminisztérium 2001-ben tette közzé a Pénzügyi Közlönyben, és azóta is változatlan. A szakértők évek óta szorgalmazzák, hogy az állam emelje meg a támogatáshoz elismert építési költséget, mivel azok irreálisak. Ehhez képest februártól annyi változik, hogy a régi pénzügyminisztériumi közlemény táblázata átkerül - mellékletként - a lakásfinanszírozási kormányrendeletbe. Így például egy kétszobás lakás vételára, illetve építési költsége továbbra sem lehet több Budapesten 15 millió, másutt 14 millió forintnál.
Kicsit megengedőbb lesz az állam a fiatalok otthonteremtési támogatásánál (ezt a 35 év alatti párok és egyedülállók vehetik igénybe, használt lakás vásárlására). A módosítás megengedi, hogy a bank által megállapított forgalmi értéktől a szerződésbe foglalt vételár 10 százalékkal eltérhessen, de továbbra sem haladhatja meg a fővárosban és a megyei jogú városokban a 12 millió, másutt pedig a 8 millió forintot. Szintén új szabály, hogy a vásárlandó lakás minőségét (hogy az lakható) a banknak a helyszínen kell ellenőriznie.
Aki közvetlen állami (szocpol-, fél szocpol-, illetve akadálymentesítési) támogatást, vagy támogatott hitelt igényel, annak a bank átadja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapjáról letöltött tájékoztatót, amely a támogatások aktuális feltételeit, és az igényléshez szükséges űrlapokat tartalmazza. Amikor a bank átveszi a támogatás-igénylési kérelmet, meg kell mondania, hogy az elbírálás - várhatóan - mennyi ideig tart. Ha a bank a kérelmet elutasítja, azt indokolnia kell. Az elutasított kérelmező a kincstártól újabb bírálatot kérhet.
Nyílik a pénztárca: kifizetik a nyertes pályázókat
Gázártámogatás: mire kell figyelni az igénylésnél? (hanganyag)
A GKM pénzt ad a tőzsdézésre
Ketyeg az óra: rendezte biztosítási jogviszonyát?
Íme, a kiemelt projektek - név szerint
MTI