.jpg)
Kelet-Európában a szlovén háztartások rendelkeznek a legtöbb vagyonnal, a magyarok annak csak a felével. Van-e elég pénzünk arra, hogy végtörlesszünk, vagy maradnak a forinthitelek? Az elemzés szerint tavaly rekordot döntött a háztartások felhalmozott vagyona (bankbetét, értékpapír, biztosítás) a vizsgált ötven országban, és meghaladta a 95 ezer milliárd eurót, ami 6,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezzel első ízben haladta meg a 2007. évi rekordot. Ugyanakkor a tavalyi erőteljes növekedés nem tudja elfedni azt a tényt, hogy a vagyonosodás lendülete megtört az elmúlt években: 2000 óta évente átlagosan 4,1 százalékkal nőttek a vagyonok, egy főre vetítve pedig ennél is kisebb mértékben, 3,2 százalékkal.
Az időszak gazdasági növekedését és az inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a vissza-visszatérő pénzügy válságok, a részvényárfolyamok zuhanása visszavetette a takarékoskodást - áll az elemzésben.
Az elemzés kitér arra is, hogy a vagyonok még mindig kevesek kezében halmozódnak fel: az összes vagyon 90 százaléka van a tehetős országok polgárainak birtokában, miközben ők a vizsgált populáció (4,7 milliárd ember) mindössze 20 százalékát teszik ki. Jól szemlélteti ezt az egy főre jutó vagyonok adatsora: a gazdag országokban átlagosan 90 ezer euró ez az összeg, az alacsony jövedelmű országokban 2000 euró, a közepes jövedelműeknél 10 ezer euró körül van, miközben a világátlag nagyjából 20 ezer euró.
Kelet-Európa a csúcsugró
A jelentés szerint az elmúlt tíz évben Kelet-Európában növekedett a legnagyobb mértékben a háztartások pénzügyi vagyona, évente átlagosan 16 százalékkal, a növekedési ütem azonban a felére esett 2007 óta. Eközben a másik két gyorsan fejlődő régióban, Latin- Amerikában és Ázsiában nem torpant meg a lendület 2007 után sem.
Magyarország a maga 104 milliárd eurót kitevő összesített megtakarításával a negyvenedik helyen áll a listán, megelőzve a visegrádi négyek közül Szlovákiát. Csehországban és Lengyelországban viszont a magyarországiénál több volt a háztartások pénzügyi vagyona a tavalyi év végén.
(euró/fő)
.jpg)
Egy főre vetítve Magyarországon 10 399 euró a háztartások átlagos pénzügyi vagyona, Szlovákiában 7500, Csehországban meghaladja a 13 ezer eurót, Lengyelországban a hétezret. A tíz kelet-európai uniós tagország közül Szlovénia áll az élen, 20 ezer euróval, a második Észtország, a harmadik Csehország, majd Magyarország következik. Az ötven országot felölelő listán egyébként Svájc áll az első helyen, ott egy főre vetítve meghaladja a 200 ezer eurót az átlagos megtakarítás, az utolsó Lettország hatezer euróval.
Hazai vagyonosodás: nem túl fényes kilátások
| A 30 és 40 év közötti lakosság 51%-a rendelkezik valamilyen megtakarítással, de a félretett pénz a legtöbb esetben kevesebb, mint félmillió forint. Részletek >>> |
A jelentés külön foglalkozik Magyarországgal, a tavalyi esztendő alapján két dolgot emelnek ki, ami a magyar háztartások vagyonát alapvetően befolyásolta. Mint az anyagban olvasható "Magyarország hirtelen az érdeklődés középpontjában találta magát" 2010-ben, elsősorban a nyugdíjrendszer átalakítása végett kapott kritikák miatt. Az elemzés egész egyszerűen a magánnyugdíjpénztárak "államosításának" nevezi a 3000 milliárd forintnyi megtakarítás átirányítását az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Az elemzés ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezzel a lépéssel a kormány hozzájárult a szuverén államadósság és a nyugdíjkassza hiányának csökkentéséhez is. Bár az Allianz elemzői szerint ez a "megtakarításokra mért csapásként" is felfogható, végkimenetele nem megjósolható egyelőre, ami a háztartások megtakarítási hajlandóságát illet. De nem ez az egyetlen "csapás". Mint írják, a devizaárfolyamok elszállásával a törlesztőrészletek is egyre nagyobb problémát jelentenek, miközben a munkanélküliség tartósan 10% fölött van, a gazdasági növekedés pedig egyre inkább lassul.
Lesz-e pénz végtörlesztésre?
A háztartások vagyona most különösen érdekes kérdés Magyarországon, ahol a kormány lehetővé tenné a devizahitelesek egy részének, hogy fíx árfolyamon végtörlesszék tartozásukat. Ehhez ugyanis pénzre lesz szüksége az érintetteknek. A forrást vagy a megtakarítások vagy a forinthitelek jelenthetik. A hazai bankszektor veszteségeit a döntés kapcsán ugyanakkor csak akkor tudja leginkább minimalizálni, ha senki sem kezdi el olcsó forinthitelekkel átcsábítani a konkurencia fizetőképes ügyfeleit. Ez egyelőre nehezen elképzelhető, a miniszterelnök ugyanis a bejelentéskor arról beszélt, hogy az OTP és az FHB mögött "ott van a magyar állam".
.jpg)
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -5,5 százaléka (-1512 milliárd forint) volt az MNB adatai szerint. A magánnyugdíjpénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 4,2 százaléka (1166 milliárd forint) volt. 2011 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (277 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,0 százalékát tette ki.
2011 második negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a készpénz, a betétek, a hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetési jegyek és az egyéb követelések növekedése volt jelentős. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, emellett jelentősen nőttek az egyéb kötelezettségek.
Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy vélhetően a végtörlesztést választók nagy része forinthitelre fog szorulni. Magyarországra is igaz ugyanis, hogy a háztartások vagyonának gyarapodása együtt jár a vagyonok koncentrálódásával, vagyis kevesek kezében halmozódik fel nagyobb megtakarítás.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
