Közép- és Kelet-Európa lakóingatlan-piaca jelentősen megváltozott. Az UniCredit Csoport friss tanulmánya szerint a régióban továbbra is mennyiségi és minőségi ingatlanhiány tapasztalható.
Közép- és Kelet-Európa lakóingatlan-piaca jelentősen megváltozott. Az UniCredit Csoport friss tanulmánya szerint a régióban továbbra is mennyiségi és minőségi ingatlanhiány tapasztalható. „Az elmúlt évek gyors ütemű növekedése ellenére az új építésű ingatlanok kínálata még mindig nem tudja kielégíteni a keresletet" – állapította meg Erich Hampel, az UniCredit Csoport Közép- és kelet-európai divíziójának vezetője.
A régióban magas arányú a lakóingatlan-tulajdonlás, de jövedelmük gyors növekedésével párhuzamosan a háztartások egyre inkább törekszenek életkörülményeik javítására. Ez is egy, a lakáscélú ingatlanok iránti keresletet ösztönző tényező. „10 háztartásból 2 tervezi ház vagy lakás vásárlását a következő években, közülük a legtöbben saját lakóhely céljára – tette hozzá Erich Hampel. – Ennek tükrében Közép- és Kelet-Európában további lehetőségeket látunk a lakáscélú ingatlanok piacán."
A nemzetközi pénzügyi válság miatt napjainkban a makroökonómiai környezet kevésbé előnyös. A régió gazdasági növekedése továbbra is magas, de a kockázatok nemzetközi szintű újraárazása lassíthatja a tőkebeáramlást, és szigorúbb hitelezési feltételekhez vezethet − ez a két tényező pedig negatív hatással lehet az ingatlanszektorra. „Úgy véljük, hogy a növekedési trendek némileg visszafogottabbá válnak majd, de hirtelen visszaesés nem várható" – mondta Debora Revoltella, a közép- és kelet-európai régióért felelős vezető közgazdász.
A lakóingatlan-tulajdonlás magas arányú, de az ingatlanok minősége lemaradásban van
A privatizációs folyamat eredményeként a régióban nagymértékű a lakóingatlan-tulajdonlás, de az ingatlanok minősége nem éri el a nyugat-európai színvonalat. A meglevő lakóingatlan-állomány jelentős része az egykori szocialista lakásépítési rendszer öröksége, a lakások közel 70 százaléka 1945 és 1990 között épült. Bár a lakóingatlan-állomány viszonylag új, ezek az ingatlanok a legtöbb esetben elhanyagoltak. A régió lakóingatlanainak átlagos hasznos alapterülete mintegy 63 négyzetméter, szemben az EU nyugati országainak érettebb piacain tapasztalható 87 négyzetméterrel. A „régi" EU-országok otthonaiban az átlagos szobaszám 4,2, míg Közép- és Kelet-Európa esetében ez az érték csak 2,8.
„Vizsgálataink szerint a lakosság átlagosan 56 százaléka él családi házakban, és csak 44 százaléka lakásokban – összegezte az eredményeket Revoltella. – Ezzel együtt jelentős eltérések tapasztalhatók a régióban." A lakosság több mint 70 százaléka él családi házakban Boszniában (75%), Szerbiában (71%) és Magyarországon (70%), viszont a lakások dominálnak Oroszországban (84%), Ukrajnában (63%), Lengyelországban (58%) és a Cseh Köztársaságban (53%).
A kínálati hiány a fenntarthatóság hajtóereje
Az idén 15 százalékkal nő az új építésű lakások ára Romániában tavalyhoz képest - derül ki a CBRE/Eurisko ingatlanpiaci cég elemzéséből.
A becslések szerint a beépített terület négyzetméterenkénti ára 10-30 százalékkal emelkedik 2008-ban.
A jelentés készítői szerint az idén nagy valószínűség szerint csökkennek az indokolatlanul magas lakásárak, de összességében nem beszélhetünk árcsökkenésről, amíg magas a kereslet.
„Közép- és Kelet-Európa ingatlanainak minősége és mennyisége viszonylag alacsony" – állapította meg Revoltella. Néhány számadat jól szemléltetheti a helyzetet. Az ezer lakosra jutó lakóingatlanok száma a közép- és kelet-európai régióban 413, ami a nyugat-európai 472-es átlag alatt marad. Az elmúlt három évben Közép- és Kelet-Európában ezer lakosonként átlagosan közel 3,0 új lakóhely épült, szemben a nyugat-európai 7,4-es átlaggal.
A minőségi és a mennyiségi kínálat ilyen hiányossága további számottevő keresletet feltételez az új építésű ingatlanok iránt. Összességében a lakosság 19 százaléka tervezi, hogy saját otthont vásárol, és egyharmaduk a következő három éven belül készül erre. A másik egyharmad a következő 10 éven belül képzeli el a vásárlást. Az átlagot meghaladó értékeket mutattak ki az új ingatlanba való befektetési szándékról Románia (25 %), Horvátország (24 %) és Szlovénia (23 %) lakosságánál.
Az új házat/lakást vásárolni szándékozók többsége (88 %) saját lakásaként kívánja használni azt. A befektetési célú ingatlanvásárlás gyakoribb motiváció Szerbiában (9 %), Horvátországban (8 %) és Bulgáriában (7 %). Ezzel szemben második lakóingatlant több horvát (8 %), ukrán (7 %), szlovén és bolgár (6 %) lakos vásárolna.
Nem áll fenn a túlértékeltség veszélye, de néhány területet figyelni kell
Az ingatlanárak jelentős mértékben emelkedtek az elmúlt évtizedben, felvetve a túlértékeltség veszélyét. „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a régió ingatlanárai megfelelnek az egyensúlyi szintnek, bár néhány alszegmensben ettől eltérő trendek is elképzelhetőek" – nyilatkozta Debora Revoltella. A közelebbről is megvizsgálandó területek közé tartozik a bolgár nyaralóingatlanok piaca, vagy a néhány fővárosban, így Bukarestben is megfigyelhető piaci egyensúlytalanságok. A kazah piac kipukkanó „lufijára" pedig az egész régiónak intő jelként kell tekintenie - olvasható az UniCredit csoport összeállításában.
„Összességében a kedvezőtlenebb nemzetközi környezet és a néhány területen tapasztalható egyensúlytalanság ellenére a piac hosszú távon bővülni fog a minőségi és mennyiségi hiány, valamint a strukturális kereslet együttes hatásai miatt" – foglalta össze a várakozásokat Revoltella.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Közép- és Kelet-Európa lakóingatlan-piaca jelentősen megváltozott. Az UniCredit Csoport friss tanulmánya szerint a régióban továbbra is mennyiségi és minőségi ingatlanhiány tapasztalható. 
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
