
Magyarországnak mintegy 10 millió tonna eladható karbon kreditje van, és Tokió tudomása szerint más lehetséges vásárlók részéről is van érdeklődés ezek iránt. Ugyanakkor Japán más európai - elsősorban kelet-európai - országoknál is érdeklődik potenciális kreditvásárlóként, ezekről azonban közelebbit nem közöltek.
Tokió egyelőre messze van a kiotói célok teljesítésétől: az 1990-es szinthez képest saját vállalása szerint 2012-ig 6 százalékkal kellene csökkentenie a szén-dioxid és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ezzel szemben tavaly például ezt a szintet 6,4 százalékkal még meg is haladta. Jelenleg azzal a céllal vásárolnának krediteket, hogy 1,6 százalékkal az 1990-es szint alá kerüljenek. A 6 százalékos vállaláshoz képest a maradék 4,4 százalékos csökkentés egyéb lehetséges módjairól a minisztériumi tisztviselő nem nyilatkozott.
Megszólalt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: a Pénzügyminisztérium bevonásával konkrét tárgyalásokat kezdtek a japán partnerekkel.
Nemcsak Japán, hanem Ausztria is komoly szándékú vevőként jelentkezett, potenciális vevő még Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország. Lehetséges, hogy a Világbank és az EBRD is vásárol Magyarországtól kibocsátási egységet.
Az eladott kibocsátási egységekből származó bevételeket a vonatkozó törvény szerint csak igazoltan kibocsátáscsökkenést eredményező beruházásokra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal. A Kiotói Jegyzőkönyvben rögzített kibocsátás csökkentési célok egyik elérési módja a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem, amelynek keretén belül a többlet kibocsátási egységekkel rendelkező országok eladhatják kibocsátási egységeiket más államoknak.
A Kiotói Jegyzőkönyv által az országok részére engedélyezett kibocsátási egységet Assigned Amount Unit-nak (AAU) nevezik. Magyarországnak is többlet-kibocsátási egysége van, ugyanúgy mint más kelet-közép európai országoknak, illetve Ukrajnának és Oroszországnak.
A japán kormány tonnánként 15 dollár (mintegy 10 euró) körüli áron reméli megvásárolni a krediteket. |
A rendszerbe a legkevésbé "klímabarát" cégek tartoznak, Magyarországról 228. A globális felmelegedés megfékezése érdekében az ezeket üzemeltető cégek csak kibocsátási engedély birtokában engedhetnek üvegházhatást fokozó szén-dioxidot a szabadba, mégpedig a számukra rendelkezésre álló kibocsátási kvóta erejéig. A vállalatok kvótatöbblet esetén eladhatják feleslegüket, hiány esetében viszont kvótákat kell vásárolniuk vagy fejlesztésekkel, esetleg termeléscsökkentéssel kibocsátásokat kell "elhárítaniuk".
Magyarország tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal összesen 2,4 millió tonnányi szén-dioxidot adott el árverésen. Első körben 7,42 euró árfolyamon 2,3 milliárd forintért, második körben 0,88 euró árfolyamon 256 millió forintért keltek el a kibocsátási egységek.
Merkel: A fejlődők sem dőlhetnek hátra
Kína miatt hiába erőlködhet az egész világ?
2009-re kivilágítják a japánok az Erzsébet hidat
A magyarok fantáziáját is megmozgatta a japán jen (hanganyag)
Japán szerint kutatási célú a bálnavadászat
MTI