
A jelenleg érvényben lévő, a 2005-2011 közötti időszakot felölelő irányelv alapján működő rendszerben három EU-tagország, Ausztria, Belgium és Luxemburg kivételezett helyet alkudott ki magának. Nem szolgáltatnak ki adatokat a külföldi ügyfelek náluk lekötött bankbetéteiről, cserébe viszont "névtelenül" megadóztatják őket: a kamatjövedelem után fizetendő forrásadó jelenleg 15 százalékos, ennek háromnegyed részét a három ország átutalja azoknak az EU-s társállamoknak, ahonnan a betétesek származnak. A külföldiek lekötéseire kirótt forrásadó kulcsa idén júliustól 20 százalékra, majd 2011. júliustól 35 százalékra nő.
Az EU-biztos úgy véli, hogy a közbülső kulcs talán még elfogadható az érintettek számára, ám a 35 százalékos szint - józan ésszel mérlegelve - azonban már nem fogja megérni. - Biztosra veszem, hogy akkor mindhárom ország komolyan elgondolkodik majd azon, érdemes-e fenntartaniuk a banktitok intézményét - mondta a nyilatkozatban. Utalt arra, hogy Belgiumból máris kedvező jelzések érkeznek.
Ausztriában a hazai ügyfelek 25 százalékos adót fizetnek a kamathozamok után. Ha az osztrák pénzügyi kormányzat a banktitok megőrzése mellett dönt, 2011. júliustól a hazai ügyfelek számára is 35 százalékra kell emelnie az adókulcsot, mert különben az EU-állampolgárok megkülönböztetése miatt bizottsági eljárást von a fejére. Kovács László szerint az emelés biztosra vehetően tiltakozást és ellenkezést váltana ki a hazai ügyfelekből. Ha ellenben Ausztria kész lenne elfogadni a fejlett országokat tömörítő OECD normáit, és a jövőben azok alapján kiszolgáltatni a banki adatokat, akkor saját hatáskörben határozhatna a kamathozamokat terhelő adószintről - vagyis nem kényszerülne emelésre.
Az adóirányelv megreformálásához a 27 uniós tagország egyhangú szavazata szükséges. Ausztria egyelőre vonakodik beadni a derekát, álláspontja szerint legalábbis mindaddig, amíg az olyan nem-EU-s országok, mint Svájc és Liechtenstein, kitartanak a banktitok mellett. Ha azonban Belgium és Luxemburg úgy határoz, hogy csatlakozik az új irányelvhez, Ausztria egyedül maradhat az unióban, ami az EU-biztos szerint növelheti a rá nehezedő nyomást.
Kovács László célzott arra is, hogy az új irányelv - szemben az eddigivel - az alapítványokban és befektetési alapokban elhelyezett megtakarításokat is felöleli majd. Bizakodva szólt arról is, hogy sikerül együttműködési megállapodásra jutni olyan, Európán kívüli "adóoázisokkal", mint Hongkong és Makaó.
A cégek is a vádlottak padjára kerülhetnek
Milliárdos adócsalást, pénzmosást lepleztek le
Banktitok: nehezebb lehet a bújócska?
Adócsalás: a fél világ keresi az informátort
Bezár a számlagyár
Adócsalás: cserben hagyták az informátort
Nincs határ az adóellenőrök előtt
MTI