.jpg)
A Bankszövetség szerint pont azok járnak rosszul, akik nem tudnak végtörleszteni, a jegybank kamatemelése pedig mindenkire negatív hatással lehet. Az intézkedés szerintük alkotmányellenes, de ha az Ab zöld utat is enged az intézkedéscsomagnak, az EU biztosan elkaszálja azt A Magyar Bankszövetség már a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés bejelentését követően felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a tervezett intézkedés alkotmányellenes, és ellentétes az Európai Unió jogrendszerével. Emellett a lépés várható jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázataira is figyelmeztetett a szövetség.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én – a felsorolt ellenérvek és más, a lépés kockázataira figyelmeztető hazai és külföldi szakértői vélemény ellenére – megszavazta a törvényjavaslatot. A Bankszövetség elnöksége a szavazás előtt ismételten, immár részletesebben kifejtette a miniszterelnöknek és a nemzetgazdasági miniszternek írott levelében a várható negatív következményeket. A végtörlesztésről szóló törvénytervezet alkotmányellenességét megindokolva, levélben kérte a Magyar Köztársaság elnökét, hogy küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak.
A Bankszövetség elnöksége megerősíti korábbi véleményét, mely szerint a Parlament által megszavazott törvény hatályba lépése komoly károkat okozhat az egész magyar gazdaság működésében.
De miről is van szó pontosan?
Pont az jár rosszul, aki nem tud végtörleszteni?
A törvény miatt előálló negatív pénz- és tőkepiaci hangulat már hatással volt a forint árfolyamára - kezdi részletezni a szövetség. Az emelkedő országkockázat és a romló forintárfolyam nem zárható ki, hogy kamatemelkedéshez vezet, mely egyrészt növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, másrészt a vállalati és lakossági hitelkamatok emelkedését is eredményezi. Így negatívan érinthet több millió hazai lakossági és vállalati hiteladóst, akik forintban vették fel hitelüket. Fennáll a veszélye, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben romlik az államháztartás pozíciója és a gazdasági növekedés lehetősége. Az intézkedés emellett mind az adósok, mind a hitelezők számára veszélyezteti a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot - figyelmeztet ismételten a Bankszövetség.
Éppen ezért a szövetség igyekszik a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy – a fenti kockázatok eredőjeként – jóval több azok száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek. A gyengülő forintárfolyam kihat azon devizaadósokra is, akik nem tudják igénybe venni a végtörlesztés lehetőségét, az emelkedő forint kamatszint pedig minden lakossági és vállalati forinthitellel bíró ügyfelet negatívan érinthet.
Végül, de nem utolsó sorban a növekedési kilátások várható visszaesése egyaránt hatással lehet minden magyar háztartásra és vállalatra, mivel rosszabbodnak a foglalkoztatás és a beruházások növekedésének esélyei.
Meglepődött a szövetség is, jogi útra terelik az ügyet
A Magyar Bankszövetség elnöksége továbbra is fenntartja véleményét, miszerint a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvény alkotmányellenes, így a jogszabály kihirdetését követően a bankok az Alkotmánybírósághoz valamint az Európai Unió illetékes intézményeihez fordulnak.
A devizaadósok megmentését célzó kormányzati programok kidolgozásában eddig részt vett a Bankszövetség is, így a nyomott áron való ingatlanértékesítés, az árfolyamgát meghatározása és eszközkezelő felállítása sem volt számukra újdonság. Nem úgy a Lázár János által a frakcióülés után felvázolt végtörlesztéses javaslat, mellyel eredetileg közel 300 ezer adós problémáját akarták orvosolni. A javaslat időközben felpuhult, a tegnapi parlamenti vitában már 150 ezer adóst emlegettek a kormánypártok, míg Matolcsy György kiszivárgott levelében - melyet osztrák kollégájának címzett - már csak 100 ezer problémás ügyfélről volt szó. A fix árfolyamon történő végtörlesztés ötlete tehát váratlanul érte a szövetséget, arról ugyanis korábban nem tárgyaltak. Míg az eddigi otthonmentő intézkedések majd egy év egyeztetés után születtek meg, a Lázár-féle javaslatot 2 hét alatt sikerült átnyomni a Házon, már el is fogadták a törvényt. A szövetség ugyanakkor továbbra is tárgyalna az intézkedésről, hogy kivédjék annak - szerintük - negatív hatásait.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én – a felsorolt ellenérvek és más, a lépés kockázataira figyelmeztető hazai és külföldi szakértői vélemény ellenére – megszavazta a törvényjavaslatot. A Bankszövetség elnöksége a szavazás előtt ismételten, immár részletesebben kifejtette a miniszterelnöknek és a nemzetgazdasági miniszternek írott levelében a várható negatív következményeket. A végtörlesztésről szóló törvénytervezet alkotmányellenességét megindokolva, levélben kérte a Magyar Köztársaság elnökét, hogy küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak.
A Bankszövetség elnöksége megerősíti korábbi véleményét, mely szerint a Parlament által megszavazott törvény hatályba lépése komoly károkat okozhat az egész magyar gazdaság működésében.
De miről is van szó pontosan?
Pont az jár rosszul, aki nem tud végtörleszteni?
A törvény miatt előálló negatív pénz- és tőkepiaci hangulat már hatással volt a forint árfolyamára - kezdi részletezni a szövetség. Az emelkedő országkockázat és a romló forintárfolyam nem zárható ki, hogy kamatemelkedéshez vezet, mely egyrészt növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, másrészt a vállalati és lakossági hitelkamatok emelkedését is eredményezi. Így negatívan érinthet több millió hazai lakossági és vállalati hiteladóst, akik forintban vették fel hitelüket. Fennáll a veszélye, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben romlik az államháztartás pozíciója és a gazdasági növekedés lehetősége. Az intézkedés emellett mind az adósok, mind a hitelezők számára veszélyezteti a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot - figyelmeztet ismételten a Bankszövetség.
Éppen ezért a szövetség igyekszik a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy – a fenti kockázatok eredőjeként – jóval több azok száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek. A gyengülő forintárfolyam kihat azon devizaadósokra is, akik nem tudják igénybe venni a végtörlesztés lehetőségét, az emelkedő forint kamatszint pedig minden lakossági és vállalati forinthitellel bíró ügyfelet negatívan érinthet.
Végül, de nem utolsó sorban a növekedési kilátások várható visszaesése egyaránt hatással lehet minden magyar háztartásra és vállalatra, mivel rosszabbodnak a foglalkoztatás és a beruházások növekedésének esélyei.
Meglepődött a szövetség is, jogi útra terelik az ügyet
A Magyar Bankszövetség elnöksége továbbra is fenntartja véleményét, miszerint a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvény alkotmányellenes, így a jogszabály kihirdetését követően a bankok az Alkotmánybírósághoz valamint az Európai Unió illetékes intézményeihez fordulnak.
A devizaadósok megmentését célzó kormányzati programok kidolgozásában eddig részt vett a Bankszövetség is, így a nyomott áron való ingatlanértékesítés, az árfolyamgát meghatározása és eszközkezelő felállítása sem volt számukra újdonság. Nem úgy a Lázár János által a frakcióülés után felvázolt végtörlesztéses javaslat, mellyel eredetileg közel 300 ezer adós problémáját akarták orvosolni. A javaslat időközben felpuhult, a tegnapi parlamenti vitában már 150 ezer adóst emlegettek a kormánypártok, míg Matolcsy György kiszivárgott levelében - melyet osztrák kollégájának címzett - már csak 100 ezer problémás ügyfélről volt szó. A fix árfolyamon történő végtörlesztés ötlete tehát váratlanul érte a szövetséget, arról ugyanis korábban nem tárgyaltak. Míg az eddigi otthonmentő intézkedések majd egy év egyeztetés után születtek meg, a Lázár-féle javaslatot 2 hét alatt sikerült átnyomni a Házon, már el is fogadták a törvényt. A szövetség ugyanakkor továbbra is tárgyalna az intézkedésről, hogy kivédjék annak - szerintük - negatív hatásait.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
