.jpg)
"Az államfő alkotmányossági álláspontja tiszta és világos: nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, ezt a kormány üdvözli. (...) Elnök úr hitet tett az egészségügy reformja mellett, ez is üdvözlendő" - fogalmazott Budai Bernadett. Szavai szerint ez a két elem Sólyom László nyilatkozatának legfontosabb része.
A kormányszóvivő hozzátette: a kormány számít arra, hogy az Országgyűlés következő, februári ülésén a jogszabály ismét megkapja a parlamenti többség támogatását.
Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök nem támasztott alkotmányossági kifogásokat az egészségbiztosítási törvénnyel szemben - közölte a párt szakpolitikusa. Schvarcz Tibor hozzátette: "akár rendkívüli ülésen" vizsgálják meg az Országgyűlésben Sólyom László kifogásait.
A szocialista politikus elmondta: örülnek annak is, hogy az államfő egyetértett azzal: elengedhetetlenek a változások és az átalakítás az egészségügyben. Schvarcz Tibor valós felvetésnek nevezte az államfő kérdéseit a szelekcióval és a fejkvótával kapcsolatban, és úgy vélte, ezen lehet javítani.
Sólyom Lászlónak az előzetes számításokat hiányoló felvetésével kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a modellre nem lehet háttérszámítást készíteni, hiszen, mint mondta, ez egy unikális modell. Ilyen modell még sehol nincs, minden ország a maga modelljét valósítja meg - fűzte hozzá.
Az SZDSZ szerint biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt - közölte Horn Gábor, a párt ügyvivője. A politikus kiemelte, hogy értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.
Azt, hogy Sólyom László az Országgyűléshez küldte vissza a törvényt, Horn Gábor szintén biztatónak találta, mert véleménye szerint így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadják.
Néhány ponton viszont vitába szállt a köztársasági elnök meglátásaival. A politikus félreérthetőnek tartja azt a kijelentést, hogy a biztosítók válogathatnának az ügyfeleik között. Mint mondta, az, hogy területi alapon kell majd pályázniuk, kizárja ennek lehetőségét. Horn Gábor azt a kifogást is elutasította, hogy nem folytattak volna szakmai egyeztetést. Ellenérvként hozta fel, hogy másfél éve megnyílt a nyilvános vita. A hatástanulmány kapcsán hangsúlyozta, hogy több száz oldalas irat készült, amelyet el is juttattak az államfőhöz.
Azzal a felvetéssel sem értett egyet a liberális politikus, hogy a reformhoz a kormány és az ellenzék egyetértése szükséges, mert mint mondta, ha az ellenzék egyetértésére várnának, semmi sem változna az országban.
Az ügyvivő természetesnek nevezte, hogy még a zárószavazás napján is módosító indítványokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz, ugyanis ezekkel a koherencia-zavarokat próbálták kiküszöbölni. Hozzátette, hogy az SZDSZ nem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását, de Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyilvánosságra akarják hozni az észrevételeiket.
A Fidesz tiszteletben tartja és tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését - közölte Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. A köztársasági elnök vétójából egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer és ezen belül az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak, mert bizonytalanságot szül, a gazdasági-üzleti érdekek alá rendeli az emberek gyógyulási esélyét, és a nemzeti kockázatközösséget és szolidaritást felszámolja - mondta a politikus.
Hozzátette: bíznak benne, hogy a kormányzat enged a hatalmi gőgből", párbeszédet kezdeményez a civilekkel, a szakmával, a szakszervezetekkel, és olyan új törvényt alkot, amiben megmarad a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás.
Az MDF sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt - mondta Herényi Károly. Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: azzal, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt, csak "elodázta" annak hatályba lépését. Herényi Károly szerint ugyanis a parlament kormánypárti többsége, ha kisebb változtatásokkal is, ismét elfogadja majd a jogszabályt.
A KDNP egyetért az államfő egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos értékelésével, ám attól tart, hogy a kormány ugyanazt a jogszabályt erőlteti majd át az Országgyűlésben - közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Sólyom László köztársasági elnök értékelése "megegyezik a KDNP-nek az országgyűlési vitában kifejtett álláspontjával" - írta közleményében Semjén Zsolt.
A KDNP vezetője ugyanakkor jelezte: pártja a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna. "Nem bízunk a kormányban, hogy nem erőlteti át ugyanazt a törvényt, figyelmen kívül hagyva a társadalom, a szakma és az ellenzék érveit" - fogalmazott Semjén Zsolt.
Bízunk az érvek és az elnöki tekintély súlyában, bármikor készek vagyunk az olyan érdemi törvényhozási újratárgyalásra, amelyik az elnök szavainak megfelelő társadalmi hatástanulmánnyal, szakmai egyeztetéssel és kiérlelt koncepcióval rendelkezik - hangoztatta a KDNP frakcióvezetője.
Ha a képviselők egyötöde és a kormány sem kezdeményezi rendkívüli parlamenti ülés összehívását, akkor az Országgyűlés a tavaszi ülésszak első napján, február 11-én tűzi napirendre újra az egészségbiztosításról szóló törvényt - mondta Szili Katalin házelnök. Ilyen esetben a házszabály szerint az Országgyűlésnek 60 napon belül kell napirendre vennie a visszaküldött törvényt. Mint mondta, a február 7-i házbizottsági ülésen megvitatják a kérdést.
Hozzátette: a törvényt a záróvita és a zárózavazás szabályai szerint tárgyalják újra, így várhatóan február 11-én szavaznak is jogszabályról. A törvényhez a kijelölt bizottságok és a kormány nyújthat be módosító indítványokat - közölte a házelnök. Szili Katalin elmondta: már megérkezett hozzá Sólyom László hatoldalas levele, amelynek szövege elérhető az Országgyűlés internetes oldalán is.
Sólyom visszadobta az egészségbiztosítási törvényt
Gyurcsány Ferenc megkönnyebbült
Valami történik a magyar kórházakban
MTI