
A baltiak azonban az euróövezetnél jóval nehezebben tudják kordában tartani a inflációt, aminek elsődleges oka az, hogy az elmúlt évek hitelkiözönlése hatalmas költekezési hullámot indított el. A belső hitelkintlevőség Lettországban a legutóbbi adatok szerint a GDP-érték 80 százalékát teszi ki; Észtországban 76,2, Litvániában 46,9 százalék ez az arány - áll a Moody´s elemzésében.
A pénzügypolitika nem jut szerephez sem az infláció, sem a hitelözön megfékezésében; Észtországban és Litvániában valutatábla-rendszer működik, Lettország pedig közvetlenül az euróhoz kötötte fizetőeszközét.
A szigorodó hitelpiaci klíma azonban gyakorlatilag monetáris megszorításként hat: a nagybani bankközi hitelárak az egekbe szöktek, és a bankok most már kezdik áthárítani a magasabb refinanszírozási költségeket az ügyfelekre.
A dráguló hitel máris súlyos gondokat okoz mind a fogyasztói, mind a vállalati adósoknak a már felvett hitelek adósságszolgálati teljesítésében is, áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint a balti térség "mindenképpen kemény menet előtt áll". A lejárt adósságállomány gyors növekedése már a piaci stabilitást fenyegeti, de a különös aggodalomra okot adó tényező az, hogy a hazai gazdaságban kint lévő hitelhalmaz zömét külföldi adósság finanszírozza.
A lakosságnak kizúdított hitelek állománya ugyanis jóval meghaladja a hazai bankokban lévő lakossági betétállományt, és a különbséget külső kötelezettségekkel kellett kipótolni.
A Moody´s idézi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég elhangzott figyelmeztetését, amely szerint a balti térségbe irányuló tőkebeáramlás példátlan mértékű a felzárkózó gazdaságok újabb kori történetében, és ha a szigorodó globális hitelpiaci környezetben bármely fordulat történik a tőkeáramlás irányában, annak "rettenetesen káros következményei" lehetnek.
A Moody´s a kedvező tényezők között említi ugyanakkor, hogy a baltiak bankszektora sok pénzzel tartozik ugyan a külföldnek, de jelentős részben külföldiek - zömmel skandináv anyaintézmények - is birtokolják, és ha romlik a helyzet, "van rá esély", hogy e skandináv tulajdonosok megmentik a balti testvérbankokat.
A balti térség - és vele együtt a gyorsan növekvő délkelet-európai EU-országok - makro-instabilitására már más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a térség fizetésimérleg-helyzetéről nemrég Londonban kiadott átfogó elemzésében azt írta: lassan a mexikói és az ázsiai fizetési válságok előtti helyzetre kezd emlékeztetni a három balti köztársaság súlyosan megbillent külső finanszírozási egyensúlya.
A Fitch néhány hete, példátlan lépéssel, egyszerre négy kelet-európai EU-tagállam, köztük két balti köztársaság szuverén adóskockázati besorolásainak kilátását rontotta az addigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra, az érintett országok igen magas folyómérleg-hiányaira hivatkozva.
A kilátásrontás Bulgária (BBB/BBB plusz), Észtország (A/A plusz), Lettország (BBB plusz/A mínusz) és Románia (BBB/BBB plusz) hosszú távú deviza- és beladósi besorolásaira vonatkozott.
A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch Ratings kiemelte: saját becslése szerint Lettországban tavaly 25 százalék, Bulgáriában 19,5 százalék, Észtországban 16 százalék, Romániában 14 százalék, a már tavaly decemberben negatív kilátással ellátott Litvániában 13,7 százalék volt a GDP-érték arányában mért folyómérleg-hiány. Ezek a legmagasabb deficitek a Fitch által kockázati besorolással nyilvántartott 105 szuverén adós között.
Lassult a balti tigris
Rontott a Fitch: Itt van Latin-Amerika?
Megerősítették Lettország adósosztályzatát
Rekord infláció mértek Lettországban tavaly
MTI