Vörös október a nickem, lehetek kormányszóvivő?

Ki emlékszik arra, amikor egy 2010 tavaszán nyilvánosságra került videóban Király András - akkor még - Jobbik szóvivő "hélóta g♦ci" felkiáltással üdvözöl egy görög munkást Thesszalonikiben? És arra, hogy K. Viktor Dávid alig két hete a melegek iránti féktelen gyűlöletének nyit teret egy Facebook bejegyzésben? Előbbire nyilván sokan, utóbbira csak K. Viktor  Dávid ismerősei, mindkettőre pedig azok a fejvadász cégek, akiknek a látóterükbe került már a két fiatalember. Aki ennyire direkt a közösségi oldalakon, még azelőtt kieshet a jelöltek közül egy munkakeresés alkalmával, hogy bármi más, mondjuk pozitívum kiderülne róla.

Aki nincs jelen, inkább gyanús

Péter-Rozovics Krisztina a Job Center ügyvezetője azt mondja: fejvadászként az első interjú alkalmával néhány perccel a találkozás előtt szeretnek felkészülni a pályázóból. Ekkor olvassák át újra az önéletrajzát és gyakran megnézik a közösségi oldalakon és általánosan is a jelenlétét a weben. "Messzemenő következtetéseket sose vonunk le ekkor még, inkább információként szolgál minden. A lényeg a személyes beszélgetésen van, és a partnereink, a munkáltatók többnyire ugyanezt teszik, informálódnak mielőtt behívják a potenciális munkavállalót."

Az ügyvezető felidézett egy esetet, amikor a megbízó cég már sokadik kört futotta, mire a tanácsukat kérte. Volt ugyanis olyan pályázó, akit elsőre jónak tűnt, de aztán kiderült róla a közösségi oldalon, hogy különféle esemény miatti halott emberek fotóit teszi fel az albumába. Fel sem hívta ezt a pályázót a munkaadó. Fontos tehát, hogy előzetes információnak tekintsük ezeket az adatokat, és ne előítélkezzünk a látottakon, olvasottakon. Arról, hogy milyen mélységekig merülnek bele a nyomozásba a fotók nézegetésén, és az elérhető infókon kívül, azt mondja péter-Rozovics Krisztina, hogy kifejezett oknyomozást nem végeznek, csak ami elsőre előtérbe kerül arról informálódnak. "Jó ha ilyenkor szakmai vonatkozásban is találunk adatot, pl. fórumot, ahol szakmai vitában vett részt az illető, vagy ahol cikkeket publikál. Ezek mind arra mutatnak, hogy szereti a szakmáját. Viszont az, aki nincs jelen a neten, már valójában gyanússá válik számunkra, talán takargatni valója van" - teszi hosszá.

Kelemen Orsolya, az Alexander Mann Solutions munkatársa szerint a közösségi oldalakat használó munkaerőt keresők rendelkezhetnek privát és céges regisztrációval is. Mivel a legtöbb álláskereső is regisztrált valamely közösségi portálon, ezért az állást kínálók is egyre gyakrabban hirdetnek közösségi portálokon céges profillal, vagy találnak ki egyéb kreatív toborzó kampányokat, melyek kifejezetten a közösségi oldalakra szabottak.

"A toborzással foglalkozó munkatársak elméletileg nem ellenőrzik a jelöltek online profiljait, mindenkinek érdemes azonban végiggondolni azt - akár álláskereső, akár nem -, hogy a közösségi oldalakon milyen információt ad meg magáról, hiszen nem megfelelő beállítások esetén bárki láthatja az eredetileg csak szűkebb baráti körnek szánt adatokat, fotókat, kommenteket és megjegyzéseket. A közösségi oldalak elterjedésének köszönhetően egyre inkább átalakulóban a viszony a privát és a nyilvános szféra között, és erre minden internet használónak érdemes figyelnie" - mondja Kelemen Orsolya.

Kíváncsiak voltunk, hogy a megbízók adnak-e külön utasításokat arra nézve, hogy milyen, a múltban elkövetett és fellelhető cselekmények esetén ne foglalkozzanak egy jelölttel, de Péter-Rozovics Krisztina szerint erre még nem volt példa, inkább az ellenkezőjére. Mit vagy milyen cselekedet tartanának kedvezőnek: pl. kapcsolati tőke megléte, vagy hobbi, érdeklődési kör szempontjából értékelhető dolgok. Kelemen Orsolya sem tud olyanról, hogy bármely cég utasíthatná a számára jelölteket kereső szolgáltató céget ilyesmire. A munkáltató elméletileg nem szólhat bele abba, hogy a munkavállaló mivel tölti a szabadidejét.

Poliptípus korrupt politikus

Sok minden kiderülhet egy ember világnézetéről, érdeklődési köréről, politikai pártállásáról a posztok alapján, ezek azonban inkább csak annyira vannak jelen a fejvadászok látókörében, hogy ha valami minden keresgélés nélkül szembejön, akkor elolvassák. Világnézet és pártállás helyett inkább a kommunikációs intelligenciát figyelik, ki hogy viselkedik. A nagyon kiemelkedő negatív viselkedés, mondjuk az állandó káromkodás már biztosan nem vet jó fényt karrier szempontjából az illetőre. "Megbízónknál a kiválasztás során mindenki egyenlő esélyekkel indul, politikai nézettől, pártállástól és világnézettől függetlenül. Nem tartom etikusnak, ha a keresés-kiválasztással foglalkozók ilyen megjegyzések, kommentek alapján gyártanak előítéleteket a jelölttel szemben. A jelöltnek a szakmai és személyes elvárásoknak kell megfelelnie elsősorban. Ugyanakkor itt is figyelembe kell venni, hogy egy-egy megjegyzést a bonyolult kapcsolati hálók és biztonsági beállítások miatt olyanok is láthatnak, akik nem feltétlenül vannak az illető ismeretségi körében" - emlékeztet az AMS szakembere.

Hogy mennyire apolitikus a munkaerő keresés, attól függ, milyen munkakörbe keresnek jelöltet. Van, ahol számít a politikai kapcsolatrendszer, elsősorban olyan cégeknél, amik állami megbízásokból élnek, leginkább kereskedelmi-értékesítői vezetői pozícióban. Viszont ebben az esetben is inkább a kapcsolat sokasága, szintje fontos, függetlenül a pártállástól, vagy hogy "melyik oldalon" van a kapcsolat. Más, nem állami megbízásokból élő cégeknél nem jellemző.

A múlt árnyai

Egy leendő munkatárs múltjának legtöbbször bizalmas pozíciókban néznek utána. Ez titkárnői vagy gazdasági igazgatói munkakör is lehet, cége válogatja, hogy hol landol a legtöbb féltve őrzött információ. A múlt kutatása mindig inkább személyes jellemzők fürkészése miatt merül fel, és nem szakmai tapasztalat szempontból. Vannak ugyanakkor olyan országok (például Nagy-Britannia), ahol a kiválasztott kollégának a cv-ben szereplő adatok igaz voltát (tanulmányait, korábbi munkahelyeit, adatait stb.) hivatalos formában, a megfelelő papírok másolatainak elküldésével és megfelelő referencia személyek megadásával igazolni szükséges ahhoz, hogy alkalmazotti státuszba kerülhessen.

Az állami és privát megbízások között elég markáns különbség van, bár az állam, vagy ahhoz köthető szerv legkevésbé bíz meg munkaerő közvetítéssel fejvadászt. "Számomra döbbenet volt, hogy nem az alapján kérték volna a toborzás-kiválasztást, hogy a munkát el tudja majd végezni egy tapasztalatból vagy képességből adódóan a pályázó, hanem az számított, hogy van-e erkölcsi bizonyítványa, adott és megkötött iskolai végzettségről és a nyelvtudásról bizonyítvány másolat, valamint referencia levél az előző munkáltatóktól" - mondja Péter-Rozovics Krisztina. Túlságosan objektívek, talán a felelősség vállalás miatt. Ami le van papírozva az a biztos. Nincs döntési felelőssége a felvétel során senkinek, vagy utólagos felelősségre vonás, ha valaki rossz helyre rossz pozícióba került, hiszen a papírok megvoltak..." Tehát a munka valójában a papírbegyűjtésről szólt, a képességet, a rátermettséget nem is vizsgálta volna - ebben a konkrét esetben - a jegyző. Az ügyvezető szerint ez az üzleti szférában manapság teljesen ellentétes. Senkit sem érdekel a papír, hanem a valós nyelvtudásra kíváncsiak és a szakmai, gyakorlati tudásra, amit az interjún azonnal le is tesztelnek a munkáltatók.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc