Donald Trump fogsora ismét az érdeklődés középpontjába került Amerikában, ahol a közvéleményt évek óta roppantul foglalkoztatja, hogy vajon mi rejlik a 78 éves elnök szájában.
A második elnöki ciklusát töltő Donald Trump minden bizonnyal megszokta, hogy a közvélemény nem csak munkásságát – elnöki tevékenységét –, hanem megjelenését is igyekszik a legapróbb részletekig kivesézni. A közösségi platformokon időről időre előkerülő téma például az amerikai elnök hajviselete és bőrszíne, pontosabban, hogy azt barnítókrémekkel vagy természetes módon érhette-e el, illetve mindenkori verbális és non-verbális megnyilvánulásai: arckifejezései, grimaszai, hanghordozása. Ahogy fogsorának aktuális állapota is.
A sasszemű és fülüket hegyező kritikusok figyelmét nem kerülte el, hogy amikor Donald Trump 2024 végén Elon Muskkal, a Tesla és az X (korábban Twitter) vezérével, a költséghatékony kormányzás jegyében azóta létrehozott hivatal, a DOGE vezetőjével korábbi elnöki tevékenységéről és a jövőről beszélgetett, feltűnően selypített. Az X-en azonnal megindult a találgatás, hogy mi lehet a probléma a 78 éves Trump fogsorával, és vajon műfogsort visel-e.
Az interjú ideje alatt az X-en 15 ezer alkalommal pötyögték be a hozzászólók a fogsor szót, és újra felbukkant a #DenturedDonald (legtalálóbb magyar megfelelője talán a műfogsoros, fogsoros vagy protézises) hashtag is.
Donald Trump fogai már első elnöki ciklusa alatt a figyelem középpontjába kerültek. 2017 decemberében éppen Izraelről beszélt a nyilvánosság előtt, és egyebek mellett azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét, amikor az utolsó szavak cserbenhagyták: pöszén és artikulálatlanul buktak ki belőle. A neten azonnal elterjedt, hogy vélt fogpótlása okozhatott problémát a beszéd során. A Fehér Ház szóvivője később azzal indokolta a dolgot, hogy az elnök szája kiszáradt. A „fogas kérdés” viszont azóta is foglalkoztatja a közvéleményt – világszerte.
A Conversation rá is repült a témára, és részletesebb cikket szentelt az amerikai elnökök fogazatának. Ehhez egy 2017-es felmérés eredményét vette alapul, miszerint a 75 éves vagy annál idősebb amerikaiak majdnem negyedének egyáltalán nem maradt eredeti foga. A lap szerint a mindenkori elnökök fogsora nagyon is sokat számít. Annak állapota – rendezett volta vagy hiányossága – jelentősen befolyásolhatja a közvéleményt: ronthat vagy éppen javíthat az elnök megítélésén.
Még a fogsora is téma Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Nem mindig őszinte az az elnöki mosoly
George Washington, az Egyesült Államok első elnökének kinevezése óta hagyomány, hogy az új elnök hivatali ideje alatt portrét készíttet magáról. Donald Trumpról még januári beiktatása előtt megjelent a legfrissebb hivatalos kép, amin kék öltönyben, fehér ingben és kék nyakkendőben, szélfútta hatást keltő hajjal, egyik szemével hunyorítva néz a kamerába. És ami a téma szempontjából érdekes: szigorúan zárt ajkakkal.
A mosolygós elnöki portré egyébként egészen 1991-ig nem volt jellemző. Ronald Reagan volt az első, aki vállalta, hogy fogsora is látszódjon – írta a Conversation. Első hivatalba lépésekor még Donald Trump is követte ezt a példát: 2017-es elnöki portréján még egészen másképp festett, mint a mostanin.
Annak, hogy a 18-19. században nem készült mosolygós portré az Egyesült Államok elnökeiről, praktikus és társadalmi okai is voltak. Mivel ezeket festették, nehéz lett volna órákon át mosolyogva modellt ülni. Ráadásul a 18. században a társadalmi konvenciók miatt nem volt illendő a fogak mutogatása és azok megörökítése, akkoriban a széles mosolyt elsősorban a bujaság vagy a részegség velejárójának tekintették.
Az Egyesült Államok mindenkori elnökének pedig az erkölcsösséget és józanságot kellett képviselnie – amihez komoly arckifejezés társult.
Az ápolt fogsor félsiker
Ahogy változott a technológia, úgy alakult a szemléletmód is. Theodore Roosevelt 26. amerikai elnök 1901-es hivatalba lépésekor például a fotózás – a fényképezőgépek elterjedésének köszönhetően – könnyebb és szélesebb rétegek számára elérhető tevékenység lett. Emellett Roosevelt gyakran és szívesen nevetett a kamera előtt, ezért úgy került be a köztudatba, mint „az első elnök, aki mosolygott”. Ez imidzsének és megítélésének is jót tett: megmutatta, hogy az egészséges fogsor legalább olyan hatékony politikai eszköz lehet, mint az ügyesen megválogatott szavak.
De nem minden amerikai elnök volt olyan szerencsés, hogy víg kedélyéből és imponáló fogazatából előnyt kovácsolhasson. A már említett George Washington például már egészen fiatalon műfogsor viselésére kényszerült, hivatalba lépésekor ugyanis csak egyetlen saját fog árválkodott a szájában. Feljegyzések szerint élete során összesen négy fogsort fogyasztott el, ám a közhiedelemmel ellentétben ezek nem fából, hanem sárgarézből, ólomból, aranyból, valamint állatok és rabszolgák fogaiból készültek. Az már más kérdés, hogy a rossz szájhigiénia és a gyakori vörösborfogyasztás miatt ezeket is gyorsan amortizálta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A 65 éves Reza Pahlavi országos vezetőként kíván megszólalni, annak ellenére, hogy apja 1979-es iszlám forradalomban történt megbuktatása óta Iránon kívül él.
Teherán vasárnap megtorlással fenyegette meg Izraelt és az amerikai támaszpontokat arra az esetre, ha az Egyesült Államok csapást mérne Iránra. A figyelmeztetést Washingtonnak címezték, miközben izraeli források szerint Izrael fokozott készültségben van egy esetleges amerikai beavatkozás lehetősége miatt.
Takacsi Szanae japán miniszterelnök előrehozott általános választásokat írhat ki, jelentette be pártja koalíciós partnerének vezetője vasárnap, miután a média arról számolt be, hogy fontolgatja a februári választások lehetőségét.
A zsidó állam váratlanul – a világon elsőként – elismerte a szomáliai szakadár terület függetlenségét. Az ennek hátterében álló okokat, regionális ellentéteket tekintjük át írásunkban.
Ukrajna vezérkara megerősítette, hogy január 9-ről 10-re virradó éjszaka megtámadták Zsutovszkajában az olajraktárt, Oroszország volgográdi régiójában.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Reutersnek elmondta, hogy a Venezuelával szembeni további amerikai szankciókat akár már a jövő héten feloldhatják az olajeladások megkönnyítése érdekében, és hogy a jövő héten a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel is találkozik a venezuelai együttműködésük újbóli megvitatására.
Kína, Oroszország és Irán szombaton egyhetes közös haditengerészeti gyakorlatot kezdett Dél-Afrika vizein, amit a fogadó ország BRICS Plus műveletként nevezett meg a „hajózás és a tengeri gazdasági tevékenységek biztonságának biztosítása” érdekében.
Az iráni társadalom többsége lefelé csúszik, a héten már egy elit negyedben is utcára vonultak az emberek. Luxustermék lett a hús, a tojás ára pedig napokon belül a többszörösére emelkedett. A tüntetők számos kisvárost is elleptek, egy általános sztrájk elvileg mindent boríthatna. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője a Privátbankárnak ugyanakkor arról beszélt: nincs forgatókönyv a hatalomváltásra. Az amerikai elnök pedig egyelőre csak a közösségi oldalán fenyegetőzik.
