Donald Trump fogsora ismét az érdeklődés középpontjába került Amerikában, ahol a közvéleményt évek óta roppantul foglalkoztatja, hogy vajon mi rejlik a 78 éves elnök szájában.
A második elnöki ciklusát töltő Donald Trump minden bizonnyal megszokta, hogy a közvélemény nem csak munkásságát – elnöki tevékenységét –, hanem megjelenését is igyekszik a legapróbb részletekig kivesézni. A közösségi platformokon időről időre előkerülő téma például az amerikai elnök hajviselete és bőrszíne, pontosabban, hogy azt barnítókrémekkel vagy természetes módon érhette-e el, illetve mindenkori verbális és non-verbális megnyilvánulásai: arckifejezései, grimaszai, hanghordozása. Ahogy fogsorának aktuális állapota is.
A sasszemű és fülüket hegyező kritikusok figyelmét nem kerülte el, hogy amikor Donald Trump 2024 végén Elon Muskkal, a Tesla és az X (korábban Twitter) vezérével, a költséghatékony kormányzás jegyében azóta létrehozott hivatal, a DOGE vezetőjével korábbi elnöki tevékenységéről és a jövőről beszélgetett, feltűnően selypített. Az X-en azonnal megindult a találgatás, hogy mi lehet a probléma a 78 éves Trump fogsorával, és vajon műfogsort visel-e.
Az interjú ideje alatt az X-en 15 ezer alkalommal pötyögték be a hozzászólók a fogsor szót, és újra felbukkant a #DenturedDonald (legtalálóbb magyar megfelelője talán a műfogsoros, fogsoros vagy protézises) hashtag is.
Donald Trump fogai már első elnöki ciklusa alatt a figyelem középpontjába kerültek. 2017 decemberében éppen Izraelről beszélt a nyilvánosság előtt, és egyebek mellett azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét, amikor az utolsó szavak cserbenhagyták: pöszén és artikulálatlanul buktak ki belőle. A neten azonnal elterjedt, hogy vélt fogpótlása okozhatott problémát a beszéd során. A Fehér Ház szóvivője később azzal indokolta a dolgot, hogy az elnök szája kiszáradt. A „fogas kérdés” viszont azóta is foglalkoztatja a közvéleményt – világszerte.
A Conversation rá is repült a témára, és részletesebb cikket szentelt az amerikai elnökök fogazatának. Ehhez egy 2017-es felmérés eredményét vette alapul, miszerint a 75 éves vagy annál idősebb amerikaiak majdnem negyedének egyáltalán nem maradt eredeti foga. A lap szerint a mindenkori elnökök fogsora nagyon is sokat számít. Annak állapota – rendezett volta vagy hiányossága – jelentősen befolyásolhatja a közvéleményt: ronthat vagy éppen javíthat az elnök megítélésén.
Még a fogsora is téma Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Nem mindig őszinte az az elnöki mosoly
George Washington, az Egyesült Államok első elnökének kinevezése óta hagyomány, hogy az új elnök hivatali ideje alatt portrét készíttet magáról. Donald Trumpról még januári beiktatása előtt megjelent a legfrissebb hivatalos kép, amin kék öltönyben, fehér ingben és kék nyakkendőben, szélfútta hatást keltő hajjal, egyik szemével hunyorítva néz a kamerába. És ami a téma szempontjából érdekes: szigorúan zárt ajkakkal.
A mosolygós elnöki portré egyébként egészen 1991-ig nem volt jellemző. Ronald Reagan volt az első, aki vállalta, hogy fogsora is látszódjon – írta a Conversation. Első hivatalba lépésekor még Donald Trump is követte ezt a példát: 2017-es elnöki portréján még egészen másképp festett, mint a mostanin.
Annak, hogy a 18-19. században nem készült mosolygós portré az Egyesült Államok elnökeiről, praktikus és társadalmi okai is voltak. Mivel ezeket festették, nehéz lett volna órákon át mosolyogva modellt ülni. Ráadásul a 18. században a társadalmi konvenciók miatt nem volt illendő a fogak mutogatása és azok megörökítése, akkoriban a széles mosolyt elsősorban a bujaság vagy a részegség velejárójának tekintették.
Az Egyesült Államok mindenkori elnökének pedig az erkölcsösséget és józanságot kellett képviselnie – amihez komoly arckifejezés társult.
Az ápolt fogsor félsiker
Ahogy változott a technológia, úgy alakult a szemléletmód is. Theodore Roosevelt 26. amerikai elnök 1901-es hivatalba lépésekor például a fotózás – a fényképezőgépek elterjedésének köszönhetően – könnyebb és szélesebb rétegek számára elérhető tevékenység lett. Emellett Roosevelt gyakran és szívesen nevetett a kamera előtt, ezért úgy került be a köztudatba, mint „az első elnök, aki mosolygott”. Ez imidzsének és megítélésének is jót tett: megmutatta, hogy az egészséges fogsor legalább olyan hatékony politikai eszköz lehet, mint az ügyesen megválogatott szavak.
De nem minden amerikai elnök volt olyan szerencsés, hogy víg kedélyéből és imponáló fogazatából előnyt kovácsolhasson. A már említett George Washington például már egészen fiatalon műfogsor viselésére kényszerült, hivatalba lépésekor ugyanis csak egyetlen saját fog árválkodott a szájában. Feljegyzések szerint élete során összesen négy fogsort fogyasztott el, ám a közhiedelemmel ellentétben ezek nem fából, hanem sárgarézből, ólomból, aranyból, valamint állatok és rabszolgák fogaiból készültek. Az már más kérdés, hogy a rossz szájhigiénia és a gyakori vörösborfogyasztás miatt ezeket is gyorsan amortizálta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Százezrek vonultak a lengyel állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából a nemzeti körök által szerdán szervezett varsói meneten, amelyen Karol Nawrocki államfő és ellenzéki politikusok is részt vettek.
Őrizetbe vették szerdán Rade Basta volt szerb gazdasági minisztert, és leváltották a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) igazgatóhelyettesét, Tomislav Radovanovicot. Az október 25-i parlamenti választás óta több mint kilencven embert tartóztattak le Szerbiában, köztük magas rangú rendőri vezetőket, állami intézmények irányítóit és a korábbi hatalomhoz közel álló üzletembereket.
Dublinban az adatközpontok négyszerannyi villamos energiát fogyasztanak, mint a lakosság: többek között emiatt vonultak utcára a hétvégén az ír fővárosban. Ausztriában viszont hiába tiltakoztak, a Duna egyik mellékfolyójához gond nélkül építi az adatközpontját a Google. Az Európai Bizottság a technológiai szuverenitásra hivatkozik, de közben engedményeket tett az óriás techvállalatoknak, amelyek egyre inkább Észak-Európa felé építkezhetnek.
Kibertámadás érte szerdán az Ukrinform közszolgálati hírügynökséget; az elkövetők megváltoztatták a honlap főoldalát és a hírügynökség közösségi oldalának profilját az X-en – hozta nyilvánosságra Szerhij Cseravatij, az Ukrinform vezérigazgatója a közösségi médiában.
Az osztrák kormány a kémtevékenységre vonatkozó törvények szigorításáról döntött szerdán, a törvényhozási jóváhagyásra váró szabályozás értelmében a jövőben már nem csupán Ausztria, de a nemzetközi szervezetek érdekei ellen irányuló hírszerzési tevékenység is büntethető lesz.
Az Európai Unió arra számít, hogy a következő izraeli kormány „kevésbé agresszív” politikát folytat majd, javítja a Brüsszellel fennálló megromlott kapcsolatait, és konstruktívabban viszonyul a Gázai övezet helyzetéhez, valamint a ciszjordániai illegális telepek kérdéséhez – írta a Rapporteur brüsszeli hírportál szerdán több, Tel-Avivban szolgálatot teljesítő uniós diplomatára hivatkozva.
Az AI és a versenyképesség is napirenden. 
