A mianmari junta legkevesebb 61 támadást hajtott végre a délkelet-ázsiai országot március végén sújtó földrengés óta, többet a katasztrófa után kihirdetett tűzszünetet követően – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pénteken.
Sajtótájékoztatóján Ravina Shamdasani, az UNHCR szóvivője elmondta, hogy a hadsereg 16 műveletet a földrengés után, április 2-án bejelentett ideiglenes tűzszünet után indított, illetve hozzátette: a junta a toborzást is folytatja, mégpedig azok között is, akik a mentőmunkálatokra érkeztek az érintett térségekbe.
A szóvivő kiemelte, hogy a katasztrófa ellenére a hadsereg továbbra is korlátozza a mozgást a földrengés sújtotta régiókban, ez által akadályozza a humanitárius segélyek eljuttatását a rászorulókhoz.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményben katasztrofálisnak nevezte az érintett területeken kialakult humanitárius helyzetet, aláhúzva, hogy a körülményeken tovább ront a távközlési eszközök – a többi között az internetszolgáltatás – junta által elrendelt felfüggesztése is.
A főbiztos felszólította a szemben álló feleket, tartsák tiszteletben a földrengés miatt kihirdetett ideiglenes tűzszünetet, illetve tegyék lehetővé a segélymunkások azonnali és akadálytalan belépését a katasztrófa sújtotta térségekbe.
A március 28-i, 7,7-es erősségű földrengés az utóbbi száz év legerősebb földmozgása volt Mianmarban, és a hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a háromezret, a sérülteké pedig a 4700-at. A katasztrófában kórházak dőltek össze, települések semmisültek meg, és rengetegen maradtak víz és élelem nélkül.
Mianmarban a 2021-es katonai puccs nyomán több fegyveres felkelés indult a junta ellen, az egyre szervezettebb, a különböző etnikai kisebbségekből verbuválódott fegyveres csoportok pedig azóta több területet ellenőrzésük alá vontak, például a földrengés sújtotta Szagaing régió nagy részét is.
(MTI)
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
