6p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vasárnap 600 dolláros drónokkal százmillió dolláros vadászgépek tucatjaira mért csapást Ukrajna mélyen Oroszországon belül, kedden pedig víz alatti bombákkal megrongálta Putyin egyik presztízsprojektjét, a Krími hidat. Kijev sikerre viszi a hadviselés új módját – de mire lesz ez elég? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

„Oroszország Pearl Harborja” – így nevezték Kreml-párti bloggerek azt a nagyszabású támadást, amelyet ukrán drónok hajtottak végre vasárnap mélyen Oroszországon belül fekvő katonai repülőterek ellen.

Meglepő és súlyos támadás

Politikai értelemben nyilván nem lehet párhuzamot vonni az 1941-ben Japán által az amerikai haditengerészet Hawaii szigetén lévő támaszpontja ellen elkövetett, az Egyesült Államokat a II. világháborúba való belépésre sarkalló támadás és a vasárnapi ukrán attak között, sőt, még katonailag sincs egy súlycsoportban a két esemény. 

Ugyanakkor azt a bloggerek párhuzama is jelzi, hogy Oroszországot nagyon meglepte és súlyosan érintette a támadás. (Amely már a sokadik ukrán titkosszolgálati akció volt orosz területen.)        

Az úgynevezett Pókháló-hadműveletet végrehajtó Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint több mint 40 orosz vadászgépet semmisítettek meg szerte Oroszországban, sikerült lecsapniuk például egy szibériai (!) repülőtérre is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az akcióban 117 drón vett részt. 

Műholdfelvétel az ukrán támadásban megrongálódott vagy megsemmisült orosz vadászgépekről a Belaja orosz katonai bázison
Műholdfelvétel az ukrán támadásban megrongálódott vagy megsemmisült orosz vadászgépekről a Belaja orosz katonai bázison
Fotó: x.com/CSBiggers

Az orosz kormányfüggetlen hírportál, a Meduza szerint a támadást több mint másfél évig készítette elő az ukrán titkosszolgálat. Ennek során a drónokat becsempészték Oroszországba, és mélyen az országon belülről, minimum négy különböző helyről,  teherautókból indították meg a támadást.

Moszkva szerint öt különböző régiót érintett a „terrorakció”. Ukrán sajtóhírek szerint támadás érte a Djagilevo katonai repteret a Rjazanyi területen, az Olenyát a Murmanszki területen, a Belaját az Irkutszki területen és az Ivanovót az Ivanovói területen.   

Ukrán sajtóértesülések szerint találat ért többek között A-50 légtérellenőrző repülőgépeket, Tu-95 stratégiai bombázókat és Tu 22 M3 szuperszonikus bombázókat, az okozott kár pedig mintegy kétmilliárd dollár. 

Szerintük a nagy hatótávolságú támadásra képes stratégiai bombázók mintegy harmadát megsemmisítették, 120 közül 40-et.       

Bár az adatok valódiságát nehéz ellenőrizni – noha elemzők műholdfelvételek alapján már elkezdték felmérni a károkat –, még orosz háborúpárti bloggerek is elismerték, hogy „komoly csapás” érte az orosz légierőt.

De távolabbról nézve miért fontos mérföldkő ez a támadás, és mit jelenthet a jövőre nézve?

A hadviselés új módja 

Ukrajna az akcióval azt demonstrálta, hogy képes megváltoztatni a 21. századi hadviselés módját. Azaz képes relatív olcsó drónokkal is csapást mérni drága orosz katonai gépekre és messze a határtól, szinte bárhol Oroszországon belül lecsapni, mondták amerikai tisztviselők és katonai elemzők a New York Times-nak.

„A Pókháló-hadművelet megmutatta, hogy milyen valójában a modern háború, és miért olyan fontos a fejlett technológia”, írta Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán ezzel összhangban.     

A lap egy amerikai forrása szerint a drónok darabonként mindössze 600 dollárba kerültek, miközben az általuk likvidált orosz gépek értéke egyenként minimum 100 millió dollár.

Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Kijev nem értesítette előre a műveletről a Trump-adminisztrációt. Ennek oka, hogy az ukránok mindig is „bizalmasan kezelték” a saját akcióikat, és ez különösen igaz a Donald Trump beiktatása óta eltelt időszakra.   

Az Egyesült Államok ugyanakkor támogatja az ukrán dróngyártást: dollármilliókkal segíti a gyártási kapacitás növelését, valamint számos kulcsfontosságú technológiát biztosít a számára.

„Ukrajna most egy új szintre emelte a hadviselést”, mondta a lapnak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezérigazgatója, aki korábban Oroszország, Ukrajna és Eurázsia térségével foglalkozott az amerikai honvédelmi minisztériumban magasrangú pozícióban. „Megmutatják, hogy drónok koordinálásával stratégiai hatást lehet elérni”.

Katerina Stepanenko, az amerikai Institute for the Study of War elemzőintézet Oroszország szakértője szerint a Pókháló-hadművelet megmutatta, hogy „sehol sem biztonságos Oroszországon belül”, Ukrajna pedig egy „újfajta hadviselést ” folytat.  

Egy amerikai tisztviselő szerint a hadművelet hatását még nehéz felmérni, mert lehetséges, hogy az oroszok képesek megjavítani a célba vett repülőgépek egy részét. Bár jelentős kárt szenvedett el a légierejük, ez a támadás önmagában még nem fogja az ukrajnai hadműveletek visszafogására kényszeríteni Oroszországot.

Amerikai tisztviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország „jelentős megtorlást” hajthat végre. Ezek között említették a civil célpontok elleni dróncsapásokat, az energiahálózat elleni támadásokat vagy a középhatótávolságú ballisztikus rakétákkal végrehajtott akciókat. (Kedd reggelre virradóra az orosz hadsereg több mint száz drónnal támadta Ukrajnát, több ember halálát okozva.)                    

Mindezzel párhuzamosan Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán azt írta: a Pókháló-hadművelet „nagyon jelentős siker”, az oroszok pedig nem lesznek képesek pótolni az elszenvedett veszteségeket. Ugyanakkor a háború menetében „alapvető változást nem okoz” a támadás.

Robbantások a Krími hídnál 

Mindeközben kedden, a kora reggeli órákban újabb hidegzuhany érte Moszkvát: Ukrajna víz alatti robbanószerkezetekkel megrongálta a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő, 2018-ban átadott óriáshíd tartópilléreit. A Putyin presztízsprojektjeként is emlegetett hidat előbb lezárták, később újranyitották, majd egy újabb állítólagos robbanás hírére ismét lezárták, végül pedig megnyitották. 

Áldozatokról nem érkezett jelentés. A támadást ezúttal is az Ukrán Biztonsági Szolgálat vállalta magára, amely még egy videót is közzétett a robbantásról.

Az egyre durvuló adok-kapok láttán a Trump által vizionált tűzszünet, pláne a béke továbbra is nagyon messzinek tűnik.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Robert Fico a NATO-csúcs előtt szlovák semlegességről beszél
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 19:59
A NATO-tag Szlovákia számára inkább előnyös lenne a semlegesség – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden, első alkalommal kérdőjelezve meg a közép-európai ország tagságát abban a szövetségben, amely sietve próbálja megerősíteni elrettentő erejét Oroszországgal szemben.
Nemzetközi Trump tudja hol van az iráni vezető, de még nem kívánja megöletni
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 19:45
Donald Trump elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok tudja, hol rejtőzik Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, de „egyelőre” nem akarja megöletni.
Nemzetközi Már vadászgépeket is telepít Amerika a Közel-Keletre, miközben dúl az izraeli-iráni háború
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 19:15
Az amerikai hadsereg több vadászgépet telepít a Közel-Keletre, és kiterjeszti más harci repülőgépek telepítését, megerősítve az amerikai katonai erőket a régióban – közölte három amerikai tisztviselő.
Nemzetközi A nagy atomjátszma, avagy tényleg kell-e rettegni Irántól?
Wéber Balázs | 2025. június 17. 18:45
Izrael arra hivatkozva támadta meg Iránt, hogy az iszlám köztársaság karnyújtásnyira van az atombomba előállításától, amit bevethetne a zsidó állam ellen. De mennyire megalapozott ez az érvelés, valamint tud vagy akar-e Irán egyáltalán atombombát gyártani? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.
Nemzetközi Panaszhullám Lengyelországban – a Legfelsőbb Bíróság dönt
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 17:24
A lengyel elnökválasztáson vereséget szenvedett jelölt kampánycsapata panaszt nyújtott be az állítólagos szavazási szabálytalanságok miatt. Ez az akció a liberális Rafal Trzaskowski támogatói panaszhullámának részeként érkezett.
Nemzetközi Szijjártó Péter nagy nyugat-balkáni átverésről beszélt
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 13:32
A külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten tárgyalt a montenegrói miniszterelnök-helyettessel, Nik Gjeloshajjal.
Nemzetközi Az EU megkerüli majd a magyar vétót orosz gázügyben
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 13:02
Az Európai Bizottság kedden javaslatot tesz az orosz gáz és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő importjának 2027 végéig történő tilalmára, jogi eszközökkel biztosítva, hogy a tervet az EU-tagállamok, Magyarország és Szlovákia ne tudják megakadályozni.
Nemzetközi Fico: Ukrajna jöhet az EU-ba
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 12:18
Robert Fico szerint Ukrajna EU-tagsága előnyös lehet Szlovákiának, de NATO-csatlakozását továbbra is elutasítja.
Nemzetközi Miközben mindenki Izraelre és Iránra figyel, Gázában megint több tucatnyi palesztint lőttek le a segélyosztó központoknál
Wéber Balázs | 2025. június 17. 11:21
Helyi közlések szerint összesen már több mint 300 palesztinnal végeztek izraeli erők a központok közelében azok megnyitása óta. Izrael vitatja a számokat, és önvédelemre hivatkozik.
Nemzetközi Trump készül: amerikai légi utántöltő gépek érkeznek Európába
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 11:05
A USS Nimitz pedig a Közel-Kelet felé tart.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG