„Oroszország Pearl Harborja” – így nevezték Kreml-párti bloggerek azt a nagyszabású támadást, amelyet ukrán drónok hajtottak végre vasárnap mélyen Oroszországon belül fekvő katonai repülőterek ellen.
Meglepő és súlyos támadás
Politikai értelemben nyilván nem lehet párhuzamot vonni az 1941-ben Japán által az amerikai haditengerészet Hawaii szigetén lévő támaszpontja ellen elkövetett, az Egyesült Államokat a II. világháborúba való belépésre sarkalló támadás és a vasárnapi ukrán attak között, sőt, még katonailag sincs egy súlycsoportban a két esemény.
Ugyanakkor azt a bloggerek párhuzama is jelzi, hogy Oroszországot nagyon meglepte és súlyosan érintette a támadás. (Amely már a sokadik ukrán titkosszolgálati akció volt orosz területen.)
Az úgynevezett Pókháló-hadműveletet végrehajtó Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint több mint 40 orosz vadászgépet semmisítettek meg szerte Oroszországban, sikerült lecsapniuk például egy szibériai (!) repülőtérre is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az akcióban 117 drón vett részt.
Fotó: x.com/CSBiggers
Az orosz kormányfüggetlen hírportál, a Meduza szerint a támadást több mint másfél évig készítette elő az ukrán titkosszolgálat. Ennek során a drónokat becsempészték Oroszországba, és mélyen az országon belülről, minimum négy különböző helyről, teherautókból indították meg a támadást.
Moszkva szerint öt különböző régiót érintett a „terrorakció”. Ukrán sajtóhírek szerint támadás érte a Djagilevo katonai repteret a Rjazanyi területen, az Olenyát a Murmanszki területen, a Belaját az Irkutszki területen és az Ivanovót az Ivanovói területen.
Ukrán sajtóértesülések szerint találat ért többek között A-50 légtérellenőrző repülőgépeket, Tu-95 stratégiai bombázókat és Tu 22 M3 szuperszonikus bombázókat, az okozott kár pedig mintegy kétmilliárd dollár.
Szerintük a nagy hatótávolságú támadásra képes stratégiai bombázók mintegy harmadát megsemmisítették, 120 közül 40-et.
Bár az adatok valódiságát nehéz ellenőrizni – noha elemzők műholdfelvételek alapján már elkezdték felmérni a károkat –, még orosz háborúpárti bloggerek is elismerték, hogy „komoly csapás” érte az orosz légierőt.
De távolabbról nézve miért fontos mérföldkő ez a támadás, és mit jelenthet a jövőre nézve?
A hadviselés új módja
Ukrajna az akcióval azt demonstrálta, hogy képes megváltoztatni a 21. századi hadviselés módját. Azaz képes relatív olcsó drónokkal is csapást mérni drága orosz katonai gépekre és messze a határtól, szinte bárhol Oroszországon belül lecsapni, mondták amerikai tisztviselők és katonai elemzők a New York Times-nak.
„A Pókháló-hadművelet megmutatta, hogy milyen valójában a modern háború, és miért olyan fontos a fejlett technológia”, írta Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán ezzel összhangban.
A lap egy amerikai forrása szerint a drónok darabonként mindössze 600 dollárba kerültek, miközben az általuk likvidált orosz gépek értéke egyenként minimum 100 millió dollár.
Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Kijev nem értesítette előre a műveletről a Trump-adminisztrációt. Ennek oka, hogy az ukránok mindig is „bizalmasan kezelték” a saját akcióikat, és ez különösen igaz a Donald Trump beiktatása óta eltelt időszakra.
Az Egyesült Államok ugyanakkor támogatja az ukrán dróngyártást: dollármilliókkal segíti a gyártási kapacitás növelését, valamint számos kulcsfontosságú technológiát biztosít a számára.
„Ukrajna most egy új szintre emelte a hadviselést”, mondta a lapnak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezérigazgatója, aki korábban Oroszország, Ukrajna és Eurázsia térségével foglalkozott az amerikai honvédelmi minisztériumban magasrangú pozícióban. „Megmutatják, hogy drónok koordinálásával stratégiai hatást lehet elérni”.
Katerina Stepanenko, az amerikai Institute for the Study of War elemzőintézet Oroszország szakértője szerint a Pókháló-hadművelet megmutatta, hogy „sehol sem biztonságos Oroszországon belül”, Ukrajna pedig egy „újfajta hadviselést ” folytat.
Egy amerikai tisztviselő szerint a hadművelet hatását még nehéz felmérni, mert lehetséges, hogy az oroszok képesek megjavítani a célba vett repülőgépek egy részét. Bár jelentős kárt szenvedett el a légierejük, ez a támadás önmagában még nem fogja az ukrajnai hadműveletek visszafogására kényszeríteni Oroszországot.
Amerikai tisztviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország „jelentős megtorlást” hajthat végre. Ezek között említették a civil célpontok elleni dróncsapásokat, az energiahálózat elleni támadásokat vagy a középhatótávolságú ballisztikus rakétákkal végrehajtott akciókat. (Kedd reggelre virradóra az orosz hadsereg több mint száz drónnal támadta Ukrajnát, több ember halálát okozva.)
Mindezzel párhuzamosan Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán azt írta: a Pókháló-hadművelet „nagyon jelentős siker”, az oroszok pedig nem lesznek képesek pótolni az elszenvedett veszteségeket. Ugyanakkor a háború menetében „alapvető változást nem okoz” a támadás.
Robbantások a Krími hídnál
Mindeközben kedden, a kora reggeli órákban újabb hidegzuhany érte Moszkvát: Ukrajna víz alatti robbanószerkezetekkel megrongálta a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő, 2018-ban átadott óriáshíd tartópilléreit. A Putyin presztízsprojektjeként is emlegetett hidat előbb lezárták, később újranyitották, majd egy újabb állítólagos robbanás hírére ismét lezárták, végül pedig megnyitották.
Áldozatokról nem érkezett jelentés. A támadást ezúttal is az Ukrán Biztonsági Szolgálat vállalta magára, amely még egy videót is közzétett a robbantásról.
Az egyre durvuló adok-kapok láttán a Trump által vizionált tűzszünet, pláne a béke továbbra is nagyon messzinek tűnik.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Aláírt egy a kormányhatározatot. 
