Aggasztó hírre ébredt kedd reggel Vlagyimir Putyin: az orosz fővárosban ugyanis merénylet áldozata lett Igor Kirillov altábornagy, valamint asszisztense. Az orosz elnök annál is inkább ráncolhatta a homlokát, mert Kirillov nem csak egy katonai vezető volt, hanem az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi csapatokat vezette – a Nyugat szerint ő felügyelte a vegyi fegyverek állítólagos bevetését az ukrajnai fronton.

Nézzük, mit tudunk jelen pillanatban a legfontosabb kérdésekről!

Mi történt pontosan?

Az orosz Nyomozó Bizottság közlése szerint az altábornagyot és asszisztensét egy pokolgép ölte meg, amelyet egy (az épület bejáratánál elhelyezett) elektromos robogóba rejtettek. A BBC tényellenőrző vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy – a helyszínen készült felvétel szerint – a robogó kiégett, nagyrészt ugyanakkor sértetlen maradt.

A fotókon két, a járdán arccal lefelé fekvő test is kivehető, az egyik erősen vérzik a fejnél és a lábnál. Egy videón látszik egy, a robbanástól megrongálódott kapualj és ajtó, valamint látszanak szétszóródott téglák is. Egy autó fedélzeti kamerája rögzítette is a gyilkosságot (a videó itt tekinthető meg).

A merénylet a Moszkvát keresztülszelő Rjazanszkij sugárúton történt egy átlagos lakóövezetben a főváros délkeleti részén, 6,5 kilométerre a Kremltől. Az elkövető vagy elkövetők 300 gramm robbanóanyagot használtak orosz lapértesülések szerint.

Ukrán sajtóhírek szerint a robbantás helyi idő szerint reggel hat óra körül történt, amikor a szolgálati autó megérkezett Kirillovért. Az első felvételek helyi reggel fél 8-kor jelentek meg az orosz nyelvű Telegram üzenetküldő csatornán.

A helyieket sokkolták a történtek. A Reutersnek egy „fültanú” például azt mondta, hogy a robbanás nagyon hangos volt. „Először azt gondoltuk, hogy cementet öntöttek le vagy valami hasonló. De a robbanás olyan hangos volt, hogy nem úgy tűnt, mintha egy építkezés lenne. Nagyon félelmetes volt.”

Ki tette és miért?

Az  AFP és a Reuters hírügynökség már kedd délelőtt arról adott hírt, hogy a merénylet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) „különleges művelete”. Ezt egy, a nemzetbiztonsági szolgálatnál dolgozó forrás közölte a hírügynökségekkel. A BBC biztonsági szolgálatoknál dolgozó forrásai, valamint ukrán lapok forrásai ugyanezt állították.

Ez megfelel az eddigi ukrán gyakorlatnak, amely szerint Kijev az Oroszországon belül elkövetett merényleteket általában nem vállalja fel nyíltan. Ugyanakkor számos esetben nem is cáfolja azokat, a kiszivárogtatások révén pedig nyilvánvalóvá teszi a tettes kilétét.  

Az egyik forrás Kirillovot legitim célpontnak nevezte. Szerinte Kirillov „háborús bűnös”, aki parancsokat adott betiltott vegyi fegyverek használatára az ukrán hadsereg ellen.

Állítólag a kloropikrin nevű vegyi anyagot vetették be a donbászi fronton, amelyet az I. világháborúban mérgesgázként használtak, és amelyet az Oroszország által is aláírt Vegyi Fegyverek Egyezmény betiltott.

A kloropikrin szabadtéren általában nem halálos, ugyanakkor súlyos irritációt és fájdalmat okoz a szemben és a tüdőben. Bevetésével nyilvánvalóan „taktikai előnyhöz” lehet jutni a harctéren, például az ellenfél pozícióit a lerombolásuk nélkül is el lehet foglalni.

Szakértők emlékeztetnek, hogy májusban az Egyesült Államok már szankcionálta Oroszországot a gáz állítólagos használata miatt, októberben pedig Nagy-Britannia magára Kirillovra vetett ki büntetőintézkedést emiatt.

Moszkva hamisnak tartja a vádakat. Állítása szerint 2017-ben megsemmisítette utolsó vegyifegyver-készleteit is, amit anno Putyin történelmi eseménynek nevezett.

Anne Applebaum Nobel-díjas történész a BBC rádióadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna hétfőn vádolta meg a tiltott vegyi anyag bevetésével az altábornagyot.

Ez arra utal, hogy a támadás időpontját gondosan kiválasztották – „valaki biztosan úgy akarta ezt beállítani, mint az igazságszolgáltatás egy formáját.”

Volt-e már példa ilyesmire?

Az Oroszországon belüli merényletek és fontos célpontok elleni támadások eddig is hozzátartoztak az ukrán hibrid hadviseléshez.

Tavaly május elején például pokolgép robbant egy ismert háborúpárti orosz író, Zakhar Prilepin autójában az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Az író lábtörésekkel megúszta a támadást, vele utazó barátja, Alexander Shubin viszont életét vesztette. A nyomozók elfogták az egyik gyanúsítottat, aki állításuk szerint elismerte, hogy kapcsolatban áll az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

Tavaly áprilisban egy szentpétervári kávézóban robbant bomba, amely megölt egy ismert háborúpárti bloggert, Vladlen Tatarszkijt. Tavaly augusztusban pedig szintén pokolgépes merénylet áldozata lett Daria Dugina, miközben Moszkva felé vezetett.

Az orosz újságíró és aktivista az ismert filozófus, a Putyin-párti Alekszandr Dugin lánya volt. Az nem tisztázott, hogy a támadók őt vagy lányát akarták likvidálni.

Kijev azt állította, hogy nincs köze Dugina likvidálásához. Amerikai hírszerző szervek ugyanakkor azt állapították meg, hogy a merényletet „az ukrán kormány részei” engedélyezték. (További részleteket ebben a cikkünkben olvashatnak.)  

Mi a nemzetközi reakció?

Visszatérve a moszkvai merényletre, orosz tisztségviselők a Nyugatot vádolták meg annak megszervezésével. Szerintük Kirillov sok évet töltött azzal, hogy „szisztematikusan feltárja az angolszászok bűneit”, „az Egyesült Államok és szövetségesei bűnös aktivitását, köztük a bűnös biolaboratóriumokat, valamint a vegyi és biológiai fegyverek terjesztését”. A brit külügyminisztérium viszont „a Kreml-propaganda egyik fontos szócsövének” nevezte az altábornagyot.

Az orosz nyomozóhatóságok terrorcselekményként kezelik a történteket, és a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy Ukrajna áll a háttérben.

A kijevi vezetés eddig hivatalosan nem kommentálta az eseményeket. A brit kormányfő hivatala annyit közölt, hogy Nagy-Britannia „nem fogja meggyászolni” Kirillov halálát, aki „propagálta az illegális inváziót, valamint szenvedést és halált okozott az ukrán népnek.”    

Lesznek-e következmények?

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese – részletek említése nélkül – „közelgő bosszúra” figyelmeztette az ukrán vezetést. (Persze Oroszország is aktívan alkalmazza a hibrid hadviselést külföldön, számos eszközt bevetve.)

Ugyanakkor Moszkva általában eddig sem torolta meg látványosan az úgynevezett vörös vonalak átlépését, és a mostani merénylet nem olyan léptékű támadás, mint például a nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetése oroszországi célpontok ellen (hasonló merénylet bosszúként persze azért nem lenne meglepő).

Ezzel együtt a keddi akció komoly fegyvertény Kijev számára, hiszen az orosz birodalom szívében képes volt leszedni a sakktábláról az ellenfél egyik fontos – még ha nem is kulcsfontosságú – a  játékosát. Ráadásul az akció elhozta a „háború véres valóságát” a moszkvaiaknak, akik eddig maximum szórványos, nagyobb károkat nem okozó dróntámadások révén találkozhattak azzal.

Mindez ugyanakkor nyilván nem fordítja meg a háború menetét – az orosz hadsereg a közelmúltban mind Kelet-Ukrajnában, mind az oroszországi Kurszkban katonai sikereket ért el. És az ukrán tárgyalási pozíciót sem befolyásolja az esetleges tűzszüneti tárgyalásokon, amelyek Donald Trump elnöki beiktatása, jövő január 20-a utáni időszakban kezdődhetnek el.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.