8p

A hagyományos háború mellett az orosz és ukrán titkosszolgálatok is küzdenek egymással – de miért működik jobban a KGB ukrán utódja, mint az orosz? Lehet-e a célzott likvidálásoknak hatása az orosz rezsim stabilitására?

Bizonyára minden olvasónk hallott róla, hogy múlt kedden merénylet végzett az orosz Igor Kirillov altábornaggyal, az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi erők parancsnokával a moszkvai otthona előtt. Az eset egyrészt azért kapott nagy figyelmet, mert egy magas rangú orosz katonatiszt volt az áldozat, másrészt azért, mert Ukrajna, ha hivatalosan nem is, de gyakorlatilag magára vállalta a merénylet elkövetését.

De ez nem az első eset volt, hogy az ukrán titkosszolgálatok lecsaptak orosz területen: a háború lassan három éve alatt már több, a háborúhoz köthető orosz személy vesztette életét célzott támadásokban orosz földön. A másik oldalról viszont nem nagyon értesülünk hasonlóról. Pedig a 2022-es orosz invázió idején arról lehetett hallani, hogy az orosz szolgálatok komolyan készültek ukrajnai műveletekre, amelyeknek az lett volna a célja, hogy megbénítsák az ukrán kormányzat működését a kritikus napokban. Ebből nem lett semmi, és azóta sem igazán jönnek hírek orosz ügynökök ukrajnai tevékenységéről – pedig azt gondolhatnánk, hogy egy nagy létszámú orosz kisebbséggel rendelkező, nyelvileg és kulturálisan Oroszországhoz nagyon közel álló országban igazán könnyen tudna tevékenykedni az orosz titkosszolgálat.

KGB-utódok egymás ellen

A dolog nyitja részben az, hogy a szolgálatok egy olyan ellenféllel kerültek szembe, amely pontosan ismeri a működésüket – mert maga is ugyanarról a tőröl származik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) hasonlóan az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is a szovjet KGB utódszervezetének tekinthető, és 1991-ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltásakor átvette a szovjet előd feladatkörét, erőforrásait és szervezeti felépítését is.

Ez azt is jelenti, hogy az SZBU hatalmas szervezet volt – és maradt is. Jelenleg nagyjából 30 ezer alkalmazottja van a „cégnek”, és feltehetően rengeteg, valamilyen formában az SZBU-val kapcsolatban álló „külsős munkatárssal” is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az SZBU közel akkora szervezetet működtet, mint a 35 ezer alkalmazottat foglalkoztató FBI, négyszer akkorát, mint a Moszad, és hétszer akkorát, mint a brit belföldi kémelhárító ügyosztály, az MI5.

A helyszín Moszkvában 2024. december 17-én, miután egy lakóház közelében lévő elektromos robogóba rejtett pokolgéppel meggyilkolták Igor Kirillov altábornagyot, és az asszisztensét
A helyszín Moszkvában 2024. december 17-én, miután egy lakóház közelében lévő elektromos robogóba rejtett pokolgéppel meggyilkolták Igor Kirillov altábornagyot, és az asszisztensét
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A méret mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy az SZBU belföldön látszólag sikerrel tudta felvenni a harcot az FSZB-vel és más orosz titkosszolgálatokkal, de ehhez azért kellett egy jókora pofon is. 2014-ben Viktor Janukovics, a forradalomba belebukott orosz elnök Oroszországba menekülése előtt egy rajtaütést rendelt el az SZBU központja ellen, amely során rengeteg titkos iratot tüntettek el vagy semmisítettek meg.

Ezután jött ugyanebben az évben a Krím orosz megszállása – amellyel kapcsolatban joggal merült fel, hogy minimum súlyos hibákat követett el az ukrán titkosszolgálat, de valószínűleg még erről is többről, orosz beépülésről, árulásról lehetett szó –, majd a kelet-ukrajnai „felkelés”.

Megtisztított szervezet

Az SZBU akkoriban kinevezett igazgatója, Valentyin Nalivajcsenko hatalmas tisztogatást vezényelt le a szervezet soraiban, jöttek a letartóztatások, eljárások indultak árulással gyanúsított ügynökök és munkatársak ellen.

A következő években aztán új, fiatalabb, a független Ukrajnához hű emberekkel töltötték fel a szervezet sorait, és – főleg a nyílt orosz invázió kezdete, 2022 óta – a nyugati hírszerző ügynökségekkel, és legfőképpen a CIA-val is szoros kapcsolatokat épített ki az SZBU.

„Amit 2014-ben elkezdtünk, az most működik” – mondta erről az átalakulási, együttműködési folyamatról Nalivajcsenko a Financial Timesnak.

Tény, hogy úgy tűnik, az SZBU pont a megfelelő eszközzé vált arra, hogy az orosz szolgálatok működését a minimálisra korlátozza Ukrajnában, miközben rendszeresen lecsap orosz területeken is. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az, hogy az SZBU-nál még pontosan ismerik a régi, „jól bevált” szovjet módszereket, közben viszont megkapják a CIA és más nyugati ügynökségek technolóigai és információs segítségét, amellyel láthatóan egy lépéssel az FSZB és társai előtt tudnak maradni.

Átlépték a határokat

Jó kérdés persze, hogy az SZBU tevékenysége átlép-e bizonyos, a nyugati, kimondva legalábbis létező morális határokat. Kirillov esetében nehéz lenne azt mondani, hogy nem legitim célpontja az ukrán haderőnek, de attól még egy moszkvai lakóövezetben elkövetett robbantásos merénylet azért minimum a szürkezónába tartozik ilyen szempontból.

De mit mondjunk például Darija Dugina 2022. augusztusi meggyilkolásáról? (Ezt ugyan még a mostanihoz képest is kevésbé vállalta magára az SZBU, de nem hivatalosan a legtöbb szakértő tudni véli, hogy az SZBU állt a merénylet mögött – a kérdés inkább az, hogy eredetileg is Darija, vagy inkább apja, Alekszandr Dugin volt-e a célpont.) Igen, Alekszandr Dugin és maga Darija Dugina is támogatója és haszonélvezője (volt) az Ukrajna elleni háborúnak, de mégiscsak egy civilt robbantott fel – valószínűleg – az ukrán titkosszolgálat.

Az SZBU mindenesetre kimondott célként kezeli az Oroszországon belüli hasonló akciókat. Ahogy Vaszilij Maljuk, az SZBU igazgatója fogalmazott:

„A biztonsági szolgálat álláspontja egyértelmű és világos: az agresszor minden bűncselekménye büntetést kell, hogy maga után vonjon.”

Egyesek szerint viszont Ukrajnán belül is túlságosan nagy hatalmat gyakorol és túlságosan ellenőrizetlenül működik az SZBU. Egy nyugati diplomata szerint „az SZBU óriási hatalommal bír – sokak szerint túl nagy hatalommal is”. A háborús évek alatt azért lehetett olyan ügyekről hallani, amikor az oroszokkal való összejátszással vádolt személyek tűntek el vagy haltak meg Ukrajnában – anélkül, hogy rendes eljárásban kiderült volna, valójában mit is követtek el.

Hatásos módszer

Tény viszont, hogy amit az SZBU (és egyébként részben a vele rivalizáló katonai hírszerzés, az Oroszországban és orosz személyek ellen szintén rendszeresen műveleteket végrehajtó GRU) művel, az működik – és a puszta bosszúnál többet is érhet.

Az Oroszországon belüli célzott likvidálások ugyanis szinte az egyetlen módját képviselik annak, hogy az orosz elit tagjai is szembesüljenek a háború valóságával. Moszkvából nézve a háború még mindig leginkább valami távoli, ukrán földön zajló dolog, amelyben ukránok és zömében vidéki, szegény, jelentős részben valamelyik kisebbséghez tartozó orosz állampolgárok vesznek részt. Ezen változtathat az, ha az orosz elit a háborúban bármilyen szerepet vállaló tagjainak a saját személyes biztonságuk miatt is aggódniuk kell.

„Az orosz katonai-politikai vezetők két dologtól tartanak igazán: ingatlanjaik lefoglalásától, valamint a célzott gyilkosságoktól”

– fogalmazott Dmitrij Bikov, a Putyin-rezsimmel szemben kritikus orosz író, aki egyébként 2019-ben minden bizonnyal túlélt egy az orosz titkosszolgálatok által szervezett, az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető elleni, novicsokos támadáshoz hasonló gyilkossági kísérletet.

Helyszínelő rendőrök Moszkvában a Kirillov-merénylet helyszínén - a nyomozásban jók az orosz szolgálatok, de a megelőzésben nem
Helyszínelő rendőrök Moszkvában a Kirillov-merénylet helyszínén - a nyomozásban jók az orosz szolgálatok, de a megelőzésben nem
Fotó: MTI/AP

És az orosz elit tagjai ráadásul azt látják, hogy az FSZB és más orosz szolgálatok nem képesek megvédeni őket. Az orosz biztonsági szolgálatok gyorsan elfogták a Kirillov-merénylet feltételezett (üzbég) elkövetőjét, vagy éppen a 2024. márciusi, a Crocus City Hall elleni terrortámadás elkövetőit – de egyik esetben sem tudták megakadályozni a támadásokat.

„Az FSZB nagyon jó abban, hogy felgöngyölítse, ami már megtörtént, de nem túl jó abban, hogy információt gyűjtsön arról, ami következik. Ez másfajta képességeket igényel. Ehhez az ügynökségnek nagyon jó információgyűjtőnek kellene lennie, ez pedig bizalmat, jó információmegosztást feltételez – és ez nem olyasmi, amit az orosz hírszerző ügynökségek között látunk”

– mutat rá Andrej Szoldatov, a Center for European Policy Analysis vezető munkatársa.

A sikerek pedig minden bizonnyal csak további bátorítást jelentenek az ukrán titkosszolgálatoknak, hogy folytassák a célzott likvidálásokat orosz területen is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG