Még Európában is van feszültség a botrányos venezuelai választás miatt
"Spanyolország továbbra is a demokrácia, a párbeszéd és Venezuela testvérnépének alapvető jogaiért dolgozik" - számolt be a találkozóról a kormányfő az X közösségi platformon, hangsúlyozva a humanitárius elkötelezettséget és szolidaritást a venezuelaiakkal.
Az MTI összefoglalója szerint találkozóra egy nappal azután került sor, hogy a spanyol parlament elfogadta a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) előterjesztését, amelyben sürgetik a kormányt, hogy ismerje el González Urrutiát Venezuela legutóbbi elnökválasztásának győzteseként. A kisebbségi kormányt alkotó baloldali pártok nem támogatták a javaslatot.
Az EFE spanyol hírügynökség információi szerint a spanyol kabinet nem készül elismerni a venezuelai ellenzék választási győzelmét a közös európai uniós álláspontra hivatkozva. Az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a venezuelai választási hatóság (CNE) tegye nyilvánossá és hitelesítse a választási jegyzőkönyveket, illetve követeli a jogsértések leállítását és a garanciákon alapuló párbeszédet, amely figyelembe veszi a venezuelai nép akaratát.
A spanyol parlament határozatára válaszul Jorge Rodríguez, a venezuelai törvényhozás elnöke azt követelte, hogy kormánya szakítson meg minden "diplomáciai, kereskedelmi és konzuli" kapcsolatot Spanyolországgal.
Fotó: MTI/AP/Spanyol kormány/Fernando Calvo
Otthon börtön várna az ellenzék vezetőjére
Edmundo González Urrutia múlt vasárnap érkezett Spanyolországba a spanyol légierő repülőgépével, miután néhány napot a caracasi spanyol nagykövet rezidenciáján töltött.
Az ellenzéki politikus ellen elfogatási parancs volt érvényben, amelyet a júliusi választások körüli hivatalos vizsgálat keretében adott ki Venezuela legfőbb ügyésze, a többi között erőszakra való felbujtás, okirat-hamisítás és hatalomátvétel kísérletének vádjával.
A venezuelai választási bizottság július 28-án hivatalosan is a 2013 óta hatalmon lévő Nicolás Madurót nyilvánította az elnökválasztás győztesének, de az ellenzék csalást kiáltott, és az elnökválasztást követően kiterjedt, halálos áldozatokat is követelő tüntetések zajlottak Venezuelában, amelyek során több mint kétezer tiltakozót letartóztattak.
Több ország, köztük az Egyesült Államok, Peru és Argentína is az ellenzék jelöltjét ismerte el győztesként, de diplomáciai feszültségek alakultak ki Caracas és a vitatott venezuelai választásokkal kapcsolatban semleges álláspontot képviselő latin-amerikai államok között is. A Maduróval szemben barátságosabb brazil, mexikói és kolumbiai államfő ugyanis szintén nehezményezte az ellenzéki politikusok elleni intézkedéseket, valamint azt, hogy Caracas nem hozta nyilvánosságra a részletes szavazási eredményeket. A háttérről külpolitikai szakírónk, Káncz Csaba írt részletesen:
Meddig jöhet még az orosz gáz a vezetéken? 
