A venezuelai Nemzeti Választási Tanács hétfőn hivatalosan is a 2013 óta hatalmon lévő Nicolás Madurót nyilvánította a vasárnapi elnökválasztás győztesének. Az ellenzék választási csalással vádolja a kormányt, és saját jelöltje, Edmundo González Urrutia győzelmét követeli. María Corina Machado ellenzéki vezető szerint a kormány ellenfelei hozzáfértek az eredménylisták 73,2 százalékához, amelyek a kihívó behozhatatlan előnyét mutatták.

A nem hivatalos felmérések a választások előtt az ellenzék győzelmét jelezték. E felmérések szerint a venézek csak 14-30 százalék körüli arányban akartak Maduróra szavazni, míg Urrutia a szavazatok 60-65 százalékában reménykedhetett.

Az Egyesült Államokban, az EU-ban és több latin-amerikai országban is kétségek merültek fel a hivatalos választási eredményekkel kapcsolatban és a caracasi rezsim súlyos kritikákkal szembesült. Válaszul a venezuelai kormány kiutasította Argentína, Chile, Costa Rica, Peru, Panama, a Dominikai Köztársaság és Uruguay nagykövetét, és visszahívta diplomáciai személyzetét ezekből az országokból.

Az USA és Brazília közös bírálata

A fontos szomszédos országok, Brazília és Kolumbia nem ismerték el a választási győzelmet. Ezen országok azt követelik, hogy a választási hatóságok hozzák nyilvánosságra a választói névjegyzékeket. Az USA is ezt az álláspontot képviseli: Joe Biden amerikai elnök és Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő telefonbeszélgetésüket követően az amerikai kettős kontinens két legnépesebb országa közösen bírálta a választást. Megállapodtak abban, hogy a venezuelai választási hatóságoknak közzé kell tenniük az egyes szavazóhelyiségek részletes eredménylistáit - közölte a Fehér Ház.

A caracasi autoriter kormány azonban támogatást kapott orosz, kínai, kubai, nicaraguai, hondurasi, bolíviai és szerb szövetségeseitől. (Egy ideig úgy tűnt, a magyar külügy is Maduro mellé áll, és megvétózza a venezuelai választási eredményeket bíráló EU-s nyilatkozatot - később azonban kiderült, hogy csak késlekedtek a támogatással, amelyet így Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az EU helyett a saját nevében adott ki.) 

Maduro most 2025 januárjában akarja megkezdeni harmadik hatéves ciklusát. Szakértők szerint a hivatalos választási eredmények ellenére még mindig van esély a változásra Venezuelában.

„A politikai változás még mindig bekövetkezhet a vitatott választások után, még akkor is, ha néhány hatalmi pozícióban lévő személy nem hajlandó lemondani” - hangsúlyozza Tamara Taraciuk Broner, az Inter-American Dialogue kutatóintézet munkatársa. „A jövő kulcskérdése, hogy hogyan lehet ösztönözni azokat az egyéneket, akik segíthetnek az országnak elszakadni a jelenlegi elnyomó apparátustól, és elindulni a demokrácia felé vezető bonyolult úton.”

Maduro már egyszer kiült egy tüntetéshullámot

Maduro 2018-as újraválasztását több ország sem ismerte el nemzetközileg. Az akkori parlamenti elnök, Juan Guaidó 2019-ben ideiglenes elnökké nyilvánította magát, de nem tudott érvényesülni az országban - főként azért, mert a hadsereg támogatta Madurót. Ez lehetővé tette számára, hogy az akkori tüntetéseket egyszerűen kiülje.

„A biztonsági erők, az igazságszolgáltatás és a választási hatóságok számos tagja jobb jövő elé nézhetne egy demokratikus Venezuelában, ha az elkövetkező hetekben úgy döntenének, hogy nem ragaszkodnak vakon a hatalomhoz, nem nyomják el a lakosságot és a politikai ellenzéket, és tiszteletben tartják a választásokon kifejezett népakaratot” - írja Broner. „Hangosan és világosan meg kell hallaniuk az egységes ellenzéktől és a legfontosabb nemzetközi szereplőktől, hogy ez a legjobb lehetőség a jövőre nézve”.”

Katasztrofális pálya

A pályáját buszsofőrként kezdő Madurót 2013-ban választották meg a néhai Hugo Chávez elnök utódjává a választási manipuláció vádjai közepette, és 2018-ban újraválasztották. Kormányzása alatt a világ legnagyobb ismert olajtartalékkal rendelkező országa gazdasági káoszba süllyedt. Venezuela gazdasági erejének háromnegyedét elvesztette, az olajtermelés pedig a napi 2,9 millió hordóról a jelenlegi 850 ezer hordóra esett vissza. Emellett a szegénységben élő venezuelaiak száma az elmúlt tíz évben megduplázódott.

Rendszeresek az áramkimaradások. Kevés a benzin, a gáz és a gyógyszer. Az elmúlt tíz évben több mint hétmillió ember - a lakosság negyede - hagyta el Venezuelát a szegénység és az erőszak miatt.

Kína testvéri segítsége

Amikor a caracasi bolivári forradalom veszélybe kerül, Kína gondolkodás nélkül gazdasági, diplomáciai és politikai támogatást nyújt neki. Miközben a világ nagy része megkérdőjelezi Maduro mostani győzelmi állításait, Hszi Csin-ping kínai elnök kedden gratulációs üzenetet küldött Madurónak a harmadik ciklusához. „Kína, mint mindig, most is határozottan támogatni fogja Venezuela erőfeszítéseit a nemzeti szuverenitás, a nemzeti méltóság és a társadalmi stabilitás megőrzésére, és határozottan támogatni fogja Venezuela igazságos ügyét, a külső beavatkozással szembeni ellenállást” – emelte ki Hszi elnök.

A július 28-i választások előtt Maduro azt ígérte, hogy kínai pénzből erőműveket és más munkálatokat fog építeni, és hogy csatlakozik a BRICS-csoporthoz, a feltörekvő gazdaságokat tömörítő, nagyrészt Kína által dominált szövetséghez. Továbbra is bízik Kína támogatásában, még a zavargások ellenére is, és azzal dicsekedett, hogy „csúcstechnológiát, harci drónokat és drónellenes eszközöket” kapott Pekingtől.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)