Haiti jövője napról napra bizonytalanabbá válik. A fegyveres bandák kihívást jelentenek az ország központi kormányának - amely az előző elnök 2021-es meggyilkolása óta választott elnök nélkül maradt -, tűzharcokat vívnak a rendőrséggel, és megpróbálják átvenni az ellenőrzést a repülőtér és más kulcsfontosságú épületek felett. Az előrelépés apró jeleként kedden Haiti bajba jutott ideiglenes elnöke, Ariel Henry bejelentette, hogy lemond - ezt a lépést a Biden-kormányzat és a partnerországok már korábban erőteljesen szorgalmazták.
A csontszegény karibi államnak, amelynek mintegy tizenkét millió lakosa van, jelenleg nincsenek választott nemzeti tisztségviselői - sem elnöke, sem parlamentje. Az országban legutóbb 2016-ban volt elnökválasztás, és jelenleg még ütemterv sincsen az új választásokra. Az elmúlt hat évben a haiti parlament megállt: egyetlen fontos törvényt sem fogadtak el, és csak egyetlen költségvetésről szavaztak.
Fotó: Depositphotos
Barbecue politikai babérokra tör
Az ENSZ szerint a bűnözői bandák már a jelenlegi erőszakhullám kezdete előtt is a főváros, Port-au-Prince mintegy 80 százalékát ellenőrizték. A helyzet február vége óta teljesen kiéleződött, és jelenleg országos szükségállapot van érvényben.
A két legerősebb banda összefogott, és Henry lemondását követelték - különben polgárháború lesz, fenyegetőzött a bandavezér Jimmy Chérizier alias "Barbecue". Az eredetileg rendőrtiszt, karizmatikus 47 éves férfi átállt a bandákhoz, amelyeket ellenőrizni kellett volna, és halálos szövetséget kötött. Most egyfajta Robin Hood-figuraként mutatja be magát - és további vérontást ígér, hacsak nem lesz része a Henry utáni átmenetnek.
A bandák mintegy 4500 foglyot is kiengedtek a börtönökből, az év eleje óta közel 1200 ember halt meg a fegyveres csoportok általi erőszakban.
Lebénult állam
A banditák erőszakkal megbénították Haiti nagy részét: többek között rendőrőrsöket és repülőtereket támadtak meg. Nem véletlen, hogy több, mint egy hete törölték a Haitire érkező és onnan induló járatokat. Az EU és az USA diplomatái már elhagyták Haitit.
Haiti már most is humanitárius válsággal küzd. Latin-Amerika és a Karib-térség legszegényebb országai közé tartozik, a lakosság 90 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A közelmúltbeli erőszakhullámot követően pedig mintegy 15 ezer ember, akiket már korábban is belső menekülttáborokban szállásoltak el, kénytelen volt ismét elhagyni a várost.
Viharos történelem
Az erőszakos bandák nem új keletűek Haitin. Az országot 1957 és 1986 között a Duvalier család diktatúrája uralta. Az 1958-as sikertelen katonai puccsot követően François Duvalier a fegyveres erők megkerülésére törekedett, és létrehozta a "Tonton Macoutes" nevű személyes milíciáját.
A Macoutes írástudatlan fanatikusokból álló, félkatonai erőként működő fegyveresekből állt. Nem voltak elszámoltathatók semmilyen állami szervnek vagy bíróságnak, és teljes felhatalmazással rendelkeztek a paranoiás elnök ellenségeinek likvidálására.
A csoportot 1986-ban felszámolták, de tagjai továbbra is terrorizálták a lakosságot. A bandák azóta is részt vesznek mészárlásokban, munkabeszüntetések vagy parasztfelkelések elleni támadásokban és politikai indíttatású gyilkosságokban.
Haiti 1990-ben tette meg az első lépést a teljes demokratikus átmenet felé, amikor Jean-Bertrand Aristide-ot választották elnökké. Az Aristide-kormányt azonban a következő évben katonai puccs buktatta meg, és a haiti hadsereget ezt követően feloszlatták. A haiti hadsereg rendkívül korrupt volt, de a megszüntetése azt jelentette, hogy az ország nem tudott tovább küzdeni a szervezett bűnözés ellen.
Itt is domináns a drogkereskedelem
A haiti drogkereskedők ekkor már szorosan együttműködtek a kolumbiai Medellín kartellel. Megvesztegették a tisztviselőket és a rendőrséget, miközben több száz tonna kokaint szállítottak Kolumbiából Haiti eldugott dokkjaiba, majd onnan tovább az Egyesült Államokba. A kábítószer-kereskedelem kevéssé ismert, mégis jelentős bevételi forrássá vált Haiti politikai és üzleti elitje számára, akik védelmet és logisztikai támogatást nyújtottak a kábítószer-kereskedőknek.
Az egyes fegyveres csoportok, sőt a fegyveres erők feloszlatására irányuló erőfeszítések sem jártak teljes sikerrel. Soha nem fegyverezték le magukat, és szélsőjobboldali önbíráskodókká, például közösségvédelmi csoportokká és félkatonai alakulatokká alakultak át.
Haitit 2010-ben földrengés sújtotta. Ez lehetővé tette, hogy több ezer rab megszökjön az omladozó börtönökből, és átvegye az önvédelmi csoportok irányítását. Ezek a fiatalabb, politikailag kevésbé kötődő és lazán szervezett bandák olyan bűnszervezetekké fejlődtek, amelyek ma Haiti-szerte pusztítást végeznek.
A bandák által irányított állam
A bandák száma az elmúlt években rohamosan nőtt. Becslések szerint jelenleg mintegy 200 bűnbanda létezik Haitin, és csak a fővárosban, Port-au-Prince-ben mintegy 95. Ez széleskörű bizonytalansághoz, emberrablásokhoz és a rendőrség, politikusok, újságírók, valamint civilek elleni nagyszabású támadásokhoz vezetett.
A bandák mára két csoporthoz tartoznak. A legelterjedtebb bandaszerkezet a "G-9 and Family", amely kilenc bandából álló szövetség, és amelyet a "Barbecue" fedőnevű banda vezet. A 2020-ban alapított G-9-et Moise és Henry Haiti Tèt Kale Pártjával (Parti Haitien Tèt Kale - PHTK) hozták létre, akiknek a szövetség állítólag szavazatokat biztosított.
A G-9 főleg a zsarolásra és az emberrablásokra összpontosít. Átvette az ellenőrzést a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységek felett, beleértve Port-au-Prince fő be- és kivezető pontjait, valamint a kritikus infrastruktúrát, például a kikötőket és az olajterminálokat, és "védelmi díjat" számít fel minden olyan intézménytől, amely ezeken a területeken működik.
A legutóbbi börtönszöktetések a "G-Pep"-el, egy másik bandaszövetséggel közös akciók voltak, amely korábban a PHTK politikai ellenfeleivel állt kapcsolatban.
Mi van a láthatáron?
Ahhoz, hogy a válság véget érjen, Haitinek választott kormányra van szüksége. De a választások megtartása ebben a helyzetben nem lesz könnyű feladata, és nem is fogja megoldani a törvénytelenség mélyen gyökerező okait.
A szabad és tisztességes választások feltételei jelenleg nem adottak, és hiányzik az infrastruktúra, amely lehetővé tenné azokat. Hasonlóképpen, minden szabad és tisztességes választásnak olyan környezetben kellene lezajlania, ahol a bandák nem félemlítik meg a választókat, hogy egy bizonyos módon szavazzanak.
Tavaly októberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta, hogy egy kenyai vezetésű többnemzetiségű biztonsági erőt küldjön Haitire, hogy megfékezze a bandákat és az egyre növekvő erőszakot. Az Egyesült Államok 300 millió dollárt ajánlott fel a misszióhoz.
A békefenntartó misszió megérkezése azonban késik, és más országok nem jelentkeztek a béke helyreállításához szükséges erőforrások biztosítására.
Washington és a CARICOM regionális csoport egy hét szavazati joggal rendelkező tagból álló tanácsot támogat, amely többségi szavazással képes lesz végrehajtani bizonyos elnöki hatásköröket.
Hogy pontosan kik lesznek a tanács tagjai, még nem tudni, de a csoport magját valószínűleg a főbb haiti szereplők politikai pártjai alkotják majd, köztük Jean-Bertrand Aristide volt elnök, Claude Joseph volt miniszterelnök és Jean-Charles Moise volt szenátor pártjai.
Szóba került az M6-os autópálya koncessziója is. 
