7p

A két amerikai elnökjelölt összesen dollármilliárdokat költött el kampányára, amelyeket tehetős milliárdosok is bőkezűen támogattak. Tehát gyakorlatilag politikai befolyást vásároltak maguknak – vagy ennél azért bonyolultabb a történet? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

Naponta mintegy 450 ezer dollárba (169 millió forintba) került az a Kamala Harrist támogató hirdetés, amely a választás előtti héten futott a Las Vegas-i Sphere nevű rendezvényhelyszín gigantikus, 157 méter átmérőjű, gömbformájú kupoláján.

„Szavazz Harrisre és Walzra (Tim Walz alelnökjelölt), szavazz a szabadságra”, hirdette a világ legnagyobb videókivetítője.  

A The Guardian szerint ez volt az első politikai – és összességében az egyik legdrágább – hirdetés, amely feltűnt a tavaly ősszel megnyílt, futurisztikus épületen.

Gigantikus Harris-reklám a Las Vegas-i Sphere gömbépületén
Gigantikus Harris-reklám a Las Vegas-i Sphere gömbépületén
Fotó: YouTube/Kamala Harris

Korábban – dollárban kifejezve hatszámjegyű összegért – a demokratapárti elnökjelöltet támogató transzparensek tűntek fel az égen olyan, az amerikai foci ligában (NFL) érdekelt csapatok meccsei közben, amelyek az úgynevezett csatatérállamokból valók – ezek azok a tagállamok, amelyekben gyakorlatilag eldől az amerikai elnökválasztás. (Erről itt írtunk részletesen.)       

Persze Donald Trumpot sem kell félteni: a republikánus elnökjelölt az NFL-ben játszó két pennsylvaniai csapat, a Philadelphia Eagles és a Pittsburgh Steelers vasárnap és hétfő esti mérkőzései közben futó reklámblokkban tette közzé hirdetéseit, szintén nem két dollárért.

Reklámcsata a bizonytalanokért

A demokratapártiak 1,1 milliárd (!) dollárt költöttek reklámokra csak azóta, hogy Harris július végén elnökjelölt lett – 400 millió dollárral többet, mint a republikánusok. A két elnökjelölt kampánya március óta pedig összesen 2,1 milliárd dollárt emésztett fel, adta hírül a brit lap az AdImpact nevű elemzőcégre hivatkozva.

Mindent egybevéve – tehát a szintén ma zajló szenátusi, képviselőházi és helyhatósági választásokat, valamint helyi referendumokat is beszámítva – a politikai reklámköltések idén elérhetik a 10,7 milliárd dollárt az Egyesült Államokban. Ez 19 százalékos növekedés 2020-hoz képest, és egyben új rekord.

A legnagyobb reklámcsata – ahogy az a fentiekből is kiderül – a csatatérállamokban zajlik, ahol a demokratapártiak és republikánusok a költségeket gyakorlatilag nem kímélve próbálják elérni a még bizonytalan szavazókat – a győzelem szempontjából most ők számítanak a legértékesebbeknek.

„A jelöltek elképesztő mennyiségű pénzt gyűjtöttek össze, és elköltési helyekből igazán nincs hiány” – mondta Steve Caplan politikai marketing szakértő.

Szerinte a digitális média korszakát megelőzően összesen négy olyan nagy televíziós hálózat volt az Egyesült Államokban, amelyeket felhasználtak üzeneteik célba juttatására a jelöltek. Ma már viszont számtalan csatorna és médiafelület van erre, a YouTube-tól kezdve a Facebookon át más közösségi médiumokig – azaz számtalan módon oszthatják fel a hirdetési büdzsét, különböző választói csoportokat megcélozva.

Harris számára például fontos médium lett a Snapchat, ahol nagyon költséghatékonyan érhet el fiatal szavazókat.

A szakértő szerint mindkét kampány ráállt a digitális tartalmak gyártására – a podcastoktól a videókig –, amelyek így erőteljes és hatékony eszközzé váltak az üzeneteik átadása szempontjából.

„A producerek, írók, szerkesztők és gyártók már egy teljes infrastruktúrát alkotnak, amelyek ontják a tartalmakat minden elképzelhető közönség számára, szinte 24 órán át, heteken keresztül” – tette hozzá.

A reklám persze nem az egyedüli kiadás az elnökjelöltek számára – ki kell fizetni a stábtagokat, szervezni kell nagygyűléseket és még sorolhatnánk –, de a költések nagy részét a hirdetések szívják el.

Donald Trump  érkezik a Michigan állambeli Grand Rapidsben tartott kampánygyűlésére 2024. november 4-én
Donald Trump érkezik a Michigan állambeli Grand Rapidsben tartott kampánygyűlésére 2024. november 4-én
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

Milliárdok kampányra – de honnan? 

De honnan van erre pénzük az elnökjelölteknek, és pontosan mennyiből gazdálkodhatnak?

A jelöltek egyrészt saját pénzükből kampányolhatnak, másrészt pénzt gyűjthetnek erre a célra magándonoroktól, harmadrészt úgynevezett PAC-októl (politikai akció bizottság) vagy szuper PAC-októl is támogatást kapnak – ezek különböző érdekvédelmi és lobbicsoportokat jelentenek.

A washingtoni székhelyű nonprofit intézet, az OpenSecrets összesítése szerint Harris kampánya, a Harris for President mintegy egymilliárd dollárt gyűjtött össze – ebben benne vannak a Biden-kampánypénzek is. További 586 millió dollárt „külső csoportok” dobtak össze a demokratapárti elnökjelölt számára, aki így összesen 1 milliárd 589 millió dolláros büdzséből gazdálkodhatott – ebből 1 milliárd 466 millió dollárt el is költött.

Harris esetében – aki az egyik legnépszerűtlenebb alelnök volt az USA modernkori történelmében, elnökjelöltként viszont felvette a versenyt Trumppal, alighanem a gigantikus reklámköltéseknek is köszönhetően – a pénzbeli hozzájárulások 58 százaléka úgynevezett nagy adomány, 42 százaléka pedig kis, egyéni adomány (azaz 200 dollárnál kevesebb).

Donald Trump ennél jóval kevesebbet, 382 millió dollárt kalapozott össze a Donald J. Trump for President hivatalos kampánya keretében, további 694 millió dollárt pedig „külső csoportok” dobtak neki össze. Így összesen 1 milliárd 76 millió dollárból gazdálkodhatott, amit szinte teljes egészében el is költött.

Trump esetében a nagy hozzájárulások aránya nagyobb (69 százalék), mint Harrisnél, a kis, 200 dollár alatti támogatások aránya 21 százalék.

Milliárdos donorok

Kamala Harris kampányát olyan gazdag amerikaiak tolták meg, mint például Melinda French Gates, a Bill & Melinda Gates Alapítvány egyik alapítója és a Microsoftot megalapító Bill Gates egykori felesége, valamint Soros György. Ők dollármilliókat adományoztak a demokratapárti  jelöltet támogató csoportoknak, vagy saját PAC-t alapítottak a támogatására.

Donald Trump mögé pedig olyan milliárdosok álltak be, mint Elon Musk, a Tesla alapítója, Timothy Mellon, a vagyonos és befolyásos Mellon-család egyik leszármazottja, Miriam Adelson amerikai-izraeli milliárdos, az Izraelt támogató Adelson Alapítvány egyik alapítója, valamint Richard Uihlein amerikai milliárdos – a Financial Times összesítése szerint ők összesen 395 millió dollárt adományoztak a Trump párti szuper PAC-oknak.

Mindez felveti a gyanút, hogy a szupergazdagok – mindkét oldalon – a támogatásukért cserébe bevásárolják magukat a politikai döntésekbe.

Elemzők egy része szerint ez ennél bonyolultabb kérdés.     

„Ez nem olyan egyszerű, hogy a pénzzel szavazatokat és politikát lehet vásárolni” – mondta a Deutsche Wellének Dan Mallinson, a pennsylvaniai Penn State Harrisburg professzora. A nagy adományoknak köszönhetően ugyan a donorok „politikai hozzáférést kapnak” a számukra fontos témákhoz, de ez még nem jelenti azt, hogy „minden úgy lesz, ahogy ők akarják.”

Más szakértők szerint ugyanakkor a milliárdosok túl nagy befolyásra tettek szert. 

„A gazdagok mindig is politikai erőt képviseltek, de most a milliárdosok egy kis csoportja óriási szereplővé vált a gépezetben a politikai kampányok támogatásával” – véli Noah Bookbinder, a washingtoni székhelyű Állampolgárok a Felelősségért és az Etikáért nevű szervezet vezetője.          

A szupergazdagok tehát – tesszük hozzá – gyakorlatilag politikai befolyást vásárolnak maguknak, és többé-kevésbé képesek érvényesíteni akaratukat, hiszen különben aligha áldoznának ekkora összegeket a jelöltekre. Ez pedig tovább erodálhatja a demokráciába vetett hitet a tengerentúlon, a választás kimenetelétől függetlenül.  

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Trump megállapodott Vietnámmal
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 07:14
Finomodik a vámháború.
Nemzetközi Aggasztó jelek érkeztek Kínából
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 06:38
Kína szolgáltatási szektora kilenc hónapja nem látott lassú ütemben bővült, gyengült a kereslet és az export.
Nemzetközi Ezekkel a kommunistákkal egyezett meg Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 19:05
Az Egyesült Államok és Vietnam az utolsó pillanatban létrejött megállapodással új kereskedelmi egyezményt kötött, amely számos vietnami exportcikkre csak 20 százalékos vámot vet ki – közölte Donald Trump amerikai elnök és a vietnami állami média szerdán.
Nemzetközi Orbáni úton Lengyelország: bekeményítenek a bevándorlókkal szemben
Wéber Balázs | 2025. július 2. 18:31
Tovább szigorít a bevándorláspolitikáján a centrista lengyel kormány: jövő héttől ideiglenes határellenőrzéseket vezet be az illegális migráció megelőzésére hivatkozva. Az Orbán-kritikus Donald Tusk a jobboldal vitorlájából fogná ki a szelet, és igazodik a változó közhangulathoz. Ha másban nem is, de ebben a kérdésben egy platformon van a magyar kormánnyal. 
Nemzetközi Perzselő hőhullám tarol Európában – halálesetek is vannak
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 18:12
Van, ahol már halálos áldozatokat is követelt az extrém hőség. 
Nemzetközi Nagyon szigorú csökkentési tervet írt elő az EU
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:21
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig, hogy az 1990-es szinthez képest elérni kívánt cél megvalósításával az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
Nemzetközi Senki ne keresse Putyint és Hszi Csin-pinget a riói BRICS-csúcson
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 16:44
Putyin után a kínai elnök is bejelentette, hogy nem utazik Rióba a BRICS-csúcstalálkozóra.
Nemzetközi Ennek nem fog örülni Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 15:52
Az Egyesült Államokban a növekedésre számító elemzői várakozásokra rácáfolva, 2023 márciusa óta először csökkent a foglalkoztatottak száma júniusban az ADP munkaügyi adatfeldolgozó intézet szerdán közzétett adatai szerint.
Nemzetközi Dalai Láma: igenis tibeti hagyományok szerint választják meg utódját
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 13:47
A 90 éves vallási vezető születésnapja előtt posztolt közösségi oldalán. 
Nemzetközi Elismerték az oroszok, hogy ők lőtték le az azeri utasszállítót?
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 13:09
Egy levél és hangfelvételek bizonyíthatják, hogy orosz rakéta okozta a tragédiát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG