„Remek hírek érkeztek Washingtonból és Moszkvából!” – örvendezett kedd esti Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki úgy véli, ha az amerikaiak és az oroszok normális kapcsolatban lesznek egymással, akkor a világ is egy biztonságosabb hellyé válik.
A magyar diplomácia vezetője posztjában azt írta, az amerikai és az orosz elnök egy újabb nagy lépést tettek a béke irányába, majd hozzátette, „reméljük, hogy Brüsszel sem fogja tudni megakadályozni a békemegállapodás létrejöttét”.
Szijjártó szerint különösen jó hír az energetikai infrastruktúra meg nem támadásáról szóló nyilatkozat, egyúttal reméljük, hogy mindkét háborúzó fél tartani fogja magát ehhez.
Mint kedden kora este beszámoltunk róla, az amerikai és az orosz elnök telefonbeszélgetésükben megállapodott, leállítják az energetikai infrastruktúra elleni katonai akciókat, illetve azonnal tárgyalásokat kezdenek a fekete-tengeri tűzszünetről is. Vlagyimir Putyin orosz elnök emellett egyértelművé tette, hogy elvárja a külföldi katonai támogatás leállítását Ukrajna számára.
Oroszország most megmutatta, hogyan lehet úgy nemet mondani Donald Trumpnak, hogy közben úgy tűnjön, mintha nagy eredmény és előrelépés született volna – véli Bendarzsevszkij Anton. A külpolitikai szakértő a közösségi médiában közzétett posztjában azt írja, a korábbi tárgyalások során Ukrajna lényegében feltételek nélkül belement a 30 napos (és később újra és újra meghosszabbítható) fegyverszünetbe, illetve Moszkva két nappal az amerikai–ukrán tárgyalások után „előbb egy nemleges választ adott, majd néhány órával később azt mondta, hogy nagyon jó ötlet, DE…”
Azóta úgy tűnt, hogy igazából csak Trump–Putyin beszélgetésre van szükség ahhoz, hogy megtörténjen az áttörés, és a felek a tárgyalások ideje alatt megállítsák a katonai műveleteket. A keddi telefonbeszélgetés beharangozása után pedig a várakozás tetőpontra emelkedett – írja a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton emlékeztet, ő maga mindig megjegyezte:
korai az öröm, az oroszok az időhúzásra játszanak, nekik most nem éri meg az azonnali fegyverszünet.
„Így is történt. Vlagyimir Putyin lényegében nemet mondott Trump 30 napos fegyverszünetére. Helyette lett egy 30 napos, energetikai infrastruktúra elleni csapások szünete. Most, hogy véget ért a tél, és márciusi hónapba léptünk…” – jegyzi meg a posztban Bendarzsevszkij, aki rámutat, arra kell figyelni, ami a beszélgetés zárójelében maradt: Putyin bizonyos feltételei a fegyverszünetet illetően. Úgy tűnik ugyanis, hogy a néhány héttel ezelőtti fehér házi vitának Trump és Zelenszkij között lett egy nagyon komoly következménye: Washington egy hétre leállította a katonai és hírszerzési támogatást, ami egyrészt nem tűnt kritikusnak a háború szempontjából, és a célját is hamar elérte Kijev meggyőzésében.
Csakhogy feljebb került a léc, és Vlagyimir Putyin innentől kezdve ehhez igazodik, és ezt tekinti a feltételek minimumának: vagyis hogy USA térjen vissza a korábbi helyzethez, zárja el a csapokat és hírszerzést, és akkor majd Moszkva nagy kegyesen lehet, hogy folytatja a fegyverszünetről szóló tárgyalásokat
– mutat rá Bendarzsevszkij Anton.
A szakértő szerint önmagában az is egy fontos folyamat, hogy másfél hónap alatt eljutottunk attól, hogy messze vagyunk a békétől addig, hogy van egy konkrét terv a fegyverszünetre, és már legalább az energetikai infrastruktúra elleni támadások le fognak állni, ami még elképzelhetetlen volt néhány hónapja. Innen kis lépésekkel is, de el lehet jutni a kívánt pontba, de ez nem lesz egy gyors folyamat – véli posztjában a szakértő.
Az 50 év alatti vastagbélrákok emelkedése új megvilágításba helyezi a megelőzést – a biológiai életkor lehet a korai felismerés kulcsa. 
