Nem mindennapi előjáték előzte meg kedden Brüsszelben a ma kezdődő EU-csúcsot: a Nemzeti Konzervatizmus Konferencia néven futó politikai rendezvény helyszínére, a Claridge Hotelbe ugyanis kivonult a brüsszeli rendőrség. Az épületet körbevette, a bent lévőket távozásra szólította fel, és bár a bent lévők még elmondhatták beszédeiket, a konferenciát – mivel az érkezőket már nem engedték be – végül berekesztették.

Állt a bál Brüsszelben

Mindez magyar szempontból azért is pikáns, mert a felszólalók között volt – Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, Nigel Farage Brexit-párti brit politikus és Suella Braverman bevándorlásellenes brit politikus, volt brit belügyminiszter mellett – Orbán Viktor miniszterelnök is.

A The Guardian szerint a rendőrök a brüsszeli Saint-Josse negyed – itt található az említett hotel – polgármesterének, Emir Kirnek az utasítását követték, aki „a közbiztonságra” hivatkozva tiltotta be a rendezvényt. Mint fogalmazott, „a szélsőjobbot nem látják szívesen” a városban. A rendezvényt korábban két másik brüsszeli hotel is visszautasította.

A Nemzeti Konzervativizmus Konferencia ma mégis folytatódhatott, miután Alexander De Croo belga miniszterelnök alkotmányellenesnek és elfogadhatatlannak nevezte a betiltását, egy helyi bíróság pedig – felülírva a polgármester rendeletét – helyt adott a szervezők jogorvoslati kérelmének.  

A bíróság indoklása szerint nem áll fenn a közrend megzavarásának a veszélye, és mindenkinek joga van a békés összejövetelekhez. A rendezvényen többek között a konzervativizmusról, a családok válságáról, a migrációról, a nemzetállamokról és Európa jövőjéről beszélnek.

Orbán Viktor kedden egyébként külön Facebook-posztban tiltakozott a betiltás ellen, majd egy újabb posztban jelezte, hogy nem fogják hagyni magukat „elhallgattatni”. Később – a közelgő júniusi európai parlamenti választásra utalva – kiadta a jelszót: „Elegünk van a migrációból! Elegünk van a háborúból! Elegünk van a genderpropagandából! Brüsszelben változás kell!”

Ma pedig egy pódiumbeszélgetés keretében végül felszólalhatott a konferencián. Az MTI szerint többek között arról beszélt, hogy Európa "progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete”, és konzervatív civil társadalmakat kell létrehozni.

EU-csúcs: Izrael, Gáza, Ukrajna

A ma kezdődő EU-csúcs ugyanakkor nem ezekről a témákról fog szólni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében azt írta, hogy az uniós versenyképesség növelésére fognak fókuszálni, de emellett a külpolitikai témák – Ukrajna, Gáza, Izrael – is a fő napirendi pontok között szerepelnek majd.

Az uniós ügyekben általában jól értesült Politico szerint azonban a csúcsot „hijackelték”, tehát az aktuális fejlemények miatt az izraeli-iráni konfliktus kerül majd előtérbe.

Az Európai Tanács a csúcsot lezáró úgynevezett következtetésekben előreláthatóan mindkét felet önuralomra és arra fogja ösztökélni, hogy tartózkodjon minden olyan akciótól, amely növeli a feszültséget a közel-keleti régióban. Emmanuel Macron francia elnök szerint arról kell megyőzni Izraelt, hogy az eszkaláció helyett Irán izolációja a jó válasz.

Az EU a megelőzés szándékával azt akarja üzenni Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek, hogy „ne tegyen semmi őrültséget”, fogalmazott egy magasrangú uniós diplomata.     

Az EU-hoz hasonlóan az Egyesült Államok is visszafogottságra inti a két regionális nagyhatalmat, hogy elkerüljenek egy katasztrofális politikai és gazdasági következményekkel – például a világ legforgalmasabb olajszállítási útvonalának blokádjával – fenyegető háborút.

Mint arról beszámoltunk, Izrael április elsején rakétacsapást hajtott végre az iráni konzulátus ellen Szíriában, amelynek következtében 17 ember életét vesztette, az iráni Forradalmi Gárda magasrangú parancsnokai mellett civilek is. ENSZ-szakértők szerint a támadás sérti a nemzetközi jogot.  

Válaszul Irán április 13-án átfogó drón- és rakétatámadást intézett a zsidó állam ellen, amely ezt szinte teljes egészében kivédte szövetségesei segítségével – haláleset nem történt. Az izraeli kormány ezt követően jelezte, hogy válaszolni fog a támadásra.

A meghívólevél Gázával kapcsolatban azonnali tűzszünetre, a palesztin Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátására, valamint „a humanitárius segítségnyújtás sürgős, nagyságrendbeli növelésére” tesz javaslatot.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője korábban azzal vádolta Izraelt, hogy a segélyek egy részének visszatartásával szándékosan éhezteti a palesztinokat.

A Hamász tavaly október 7-i terrortámadása mintegy 1200, az ennek nyomán indult izraeli hadműveletek eddig minimum 34 ezer halálos áldozatot követeltek helyi közlések szerint. A gázai áldozatok között mintegy 15 ezer gyerek és 10 ezer nő van.

A csúcson – korántsem utolsósorban – téma lesz az ukrajnai háború is.

Charles Michel szerint az orosz támadások megerősítik, hogy Ukrajna számára „sürgősen fokoznunk kell a katonai segítségnyújtás teljesítését, különösen a légvédelmi képességeket illetően.”

Az ukrán hadsereg helyzete egyre kritikusabb: a napokban már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy  Ukrajna nem rendelkezik a szükséges mennyiségű fegyverrel, hogy ellenálljon az orosz inváziónak, a megszállók így „minden nap visszavonulásra kényszerítik az ukrán csapatokat.”

Ma pedig arról beszélt, hogy az ukrán légvédelem azért nem tudta elhárítani a Kijevtől északra lévő Csernyihivet ért támadást, mert nem volt elegendő muníciója az orosz rakéták megsemmisítéséhez. A szerdai légicsapásban legkevesebb 13-an haltak meg.