Lammy a The Guardian című baloldali brit napilapban közölt írásában megerősíti Keir Starmer miniszterelnök előző napi bejelentését arról, hogy Nagy-Britannia 2027-re a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi ráfordításait, és ha a gazdasági körülmények lehetővé teszik, a következő parlamenti időszakban 3 százalékra növeli ezt az arányt.
A munkáspárti brit kormány külügyminisztere felidézi, hogy a hidegháború legintenzívebb szakaszában a GDP-arányos brit katonai kiadások 4 és 7 százalék között mozogtak.
Lammy úgy fogalmaz: vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor minden átfordul, de a változások mértéke csak később, a köd felszálltával válik érzékelhetővé.
A miniszter szerint ilyen időszak volt az 1940-es évek vége, amikor Clement Attlee akkori munkáspárti brit miniszterelnök a ködön keresztül is átlátva bevezette Nagy-Britanniát a NATO-ba és az ENSZ-be, és biztosította a forrásokat az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás kifejlesztéséhez.
Fotó: MTI/EPA/Kim Ludbrook
Az 1960-as években Harold Wilson akkori munkáspárti brit kormányfő is „átlátott a hidegháborús paranoián”, és visszautasította Lyndon Johnson amerikai elnök azon kérését, hogy Nagy-Britannia katonákat küldjön a vietnami háborúba. Az 1990-es évek Labour-kormányának vezetője, Tony Blair megértette, hogy ha nem állítják meg Slobodan Milosevic szerb elnököt, akkor nem lesz béke a Balkánon – írja cikkében a brit külügyminiszter.
Lammy szerint Keir Starmer jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is hasonló horderejű döntést hozott a brit védelmi kiadások drámai emeléséről, mivel Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa Ukrajna és szomszédai mellett egész Európára veszélyt jelent.
Az utóbbi időszak amerikai kormányzatainak mandátumai alatt az Egyesült Államok – London legszorosabb szövetségese – egyre nagyobb mértékben fordul az indiai-csendes-óceáni térség felé, és érthető, hogy nagyobb tehervállalást kér az európai NATO-tagállamoktól a földrész biztonságának védelmében – írta a brit külügyminiszter.
Keir Starmer kormányfőt csütörtökön a Fehér Házban fogadja Donald Trump amerikai elnök, és Starmer alig két nappal washingtoni látogatása előtt jelentette be a brit védelmi kiadások emelését.
Trump nemrégiben arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy hazai össztermékük 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra az atlanti szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
London egyelőre ennek a felére vállalt hivatalos kötelezettséget a brit kormányfő által bejelentett 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célkitűzéssel.
(MTI)
Washington elfordulásáról és az új transzatlanti politikai korszakról is beszélt Káncz Csaba geopolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Klub Live-ban:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1463,09 pontos, 1,7 százalékos növekedéssel 87 725,81 ponton zárt szerdán. 
