Vajon ezzel a liberálisként ismert, párton kívüli elnök azonos álláspontra helyezkedett a szélsőjobboldali pártokkal? Ugyanis, miután a törvénytervezetet június elején elfogadta a törvényhozás, a parlamenti szuverenista pártok alkotmányellenességre, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva megtámadták azt az Alkotmánybíróságon.

A helyzet pikantériája, hogy az elnök fellépésével azonos napon, július 10-én, csütörtökön az alkotmánybíróság elutasította a Fiatal Emberek Pártja (POT), az SOS Románia és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) panaszát, mivel úgy találta a testület, hogy – a pártok érvelésével ellentétben – a módosítás nem korlátozza a szólásszabadságot – számol be a román nyelvű Szabad Európa.

Az alkotmánybíróság indoklása szerint a törvény nem sérti a szólásszabadságot, a tájékozódás és oktatás szabadságát, valamint megfelel a jogalkotási egyértelműség, pontosság és előreláthatóság követelményeinek. A testület úgy vélte, hogy a kifogásolt törvényi részletek nem sértik a magán- és családi élethez, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogokat.

A gyűlöletbeszéd elleni fellépés szigorítását – a 31/2002-es rendelet módosításáról és kiegészítéséről – Vexler Silviu, a zsidó közösség parlamenti képviselője kezdeményezte. A jogszabályt jelentősen átalakították: szigorodnak és kibővülnek a büntetési tételek, a „légionáriusság” fogalma pedig központi szerephez jut.

Bár a korábbi törvény is kellően erős jogi eszközt biztosított a nosztalgikus legionáriusok, fasiszták és rasszisták elleni fellépésre, a bírák eddig ritkán alkalmazták azt. Így úszhatta meg például Călin Georgescu elnökjelölt a felelősségre vonást, miután az ügyészség ártatlannak találta. Az elmúlt öt évben évente alig egy-két embert vádoltak meg a több mint húsz éve hatályos törvény alapján.

Az elnök Simionnal szaval

Nicușor Dan a bírósághoz intézett beadványában a törvény homályos megfogalmazásaira hivatkozott, és aggodalmát fejezte ki a szólásszabadság esetleges korlátozása miatt.

Az elnök felvetette, hogy vajon Mihai Eminescu, a nemzeti költő is büntethetővé válhat-e, illetve hogy a műveit cenzúrázhatják-e. Példaként a költő III. levelének egyik részletét idézte – noha találhatott volna ennél sokkal radikálisabbat is, mivel Eminescu művei egyes esetekben antiszemita hangvételűek, de épp ugyanezt a részletet nemrég George Simion is elszavalta a parlamentben.

Az elnök fellebbezésére válaszul Silviu Vexler képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke és az Izrael Állammal való barátság parlamenti csoportjának elnöke  bejelentette, hogy úgy döntött, visszaadja a román államtól kapott Nemzeti Érdemrendet, tekintettel Nicușor Dan elnök hozzáállására és nyilvános álláspontjára a törvény ügyében.

És a polarizált társadalommal, kontraproduktivitással érvel

Az elnök azzal érvel, hogy a törvény mind elfogadási folyamatában, mind normatív tartalmában számos alkotmányos normát és elvet sért – ismerteti a Romania Journal.

Nicușor Dan beadványában hangsúlyozza, hogy: „A fennálló polarizációval kapcsolatos bármely állami intézkedésnek garanciákat kell nyújtania, hogy azt ne lehessen az egyik, parlamenti többséggel rendelkező politikai oldal másik elleni fellépésének tekinteni.”

„A román államnak határozottan kell fellépnie a gyűlöletre uszítás, az idegengyűlölet és a diszkrimináció bármilyen formájának megelőzése és leküzdése érdekében. Ha azonban ezt nem kiegyensúlyozott módon, az alkotmányos rendelkezések szigorú betartásával teszi, az eredmény kontraproduktív lesz.

A román társadalom mélyen polarizált, az állami intézményekbe vetett bizalom alacsony, és az ezzel a polarizációval kapcsolatos bármilyen kiegyensúlyozatlan állami intézkedés csak növeli a társadalmi feszültséget és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságot” – teszi hozzá.

Önkényes értelmezés

Az elnök szerint: „A pontos jogi definíció hiánya teret enged az önkényes értelmezéseknek az igazságszolgáltatási szervek (ügyészek és bíróságok) részéről… Ez következetlen esetjoghoz és jogbizonytalansághoz vezethet. A kockázat annál is súlyosabb, mivel a bűncselekmények jelentős szabadságvesztéssel (3-tól 10 évig, illetve 1-től 5 évig) és bizonyos jogok korlátozásával büntethetők. Ezért az egyértelműség hiánya jelentős kockázatot jelent az egyéni szabadságra és a tisztességes eljáráshoz való jog egyéb eljárási biztosítékaira nézve.”

Hasonlóképpen hozzáteszi, hogy a „fasiszta” kifejezés jogi értelemben szintén nincs meghatározva, annak ellenére, hogy a törvény szövegében gyakran használják. Megjegyzi továbbá, hogy más uniós tagállamok jogszabályai világosabban meghatározzák a tiltott szervezetek, cselekmények, anyagok és szimbólumok körét.

A tiltás nem elég

A törvény társadalmi környezetéről már korábban is szakmai vita bontakozott ki, beleértve a súlyos történelmi előzményeket. „Romániában úgy vélték, hogy a kommunizmus automatikus gyógyír a fasizmusra, ami nem igaz. A román kommunizmus tömegesen használt fasiszta, legionárius, neokommunista elemeket…Másrészt, ha nem alkalmazunk pedagógiai módszereket, amelyek segítenek az embereknek megérteni a helyzetet, akkor egyáltalán nem oldjuk meg a problémát” – mondta Cristian Pîrvulescu politológus május végén az Euronewsnak.

„Sajnos rövid távon nem sok mindent lehet tenni. Egyrészt azért, mert…Ha egyszer radikalizálódtak, nagyon nehéz lesz deradikalizálni. Nincs erre precedensünk, de a közösségi médiában zajló radikalizálódás a történelem során ismert legsúlyosabb radikalizálódási formának tűnik” – tette hozzá.

Sokan vannak

Azt, hogy mekkora méreteket öltött a társadalom radikalizálódása, már Călin Georgescu elnökjelölt meglepetésszerű győzelme is jelezte tavaly év végén, a később megsemmisített első választási fordulóban. Az érintett tömegek nagyságával érvelt Anamaria Gavrilă, a POT elnöke, amikor botrányt kavart a parlament ülésén, miután megszavazták az online szélsőségesség elleni küzdelmet erősítő törvényt: „Hogy mondhatjátok ti…hogy valakit börtönbe kell zárni azért, mert kinyilvánítja a véleményét? Milyen társadalom vagyunk mi, amikor legalább 5,3 millió románt szélsőségesnek neveztek…? Mit csináltok?” – jelentette ki a POT vezetője.

Nicușor Dan elnök panaszát az alkotmánybíróságon csütörtökön, július 17-én tárgyalják – írja az Euronews.