Junt január közepén tartóztatták le lázadás vádjával, miután rövid időre szükségállapotot hirdetett — írja a Reuters. A Szöuli Központi Kerületi Bíróság közleményében azt írta, hogy döntését arra alapozta, hogy a vádemelés időzítése az eredeti őrizetbe vételi időszak lejárta után történt, valamint „kérdések merültek fel” a vizsgálat törvényességével kapcsolatban, amelyet két különböző ügynökség folytatott le.
Január 15-én Jun lett az első hivatalban lévő dél-koreai elnök, akit büntetőjogi vádak miatt letartóztattak, miután napokig tartó patthelyzet alakult ki a testőrei és a letartóztatási hatóságok között, miután szükségállapotot hirdetett ki az országban, amit később visszavont.
Fotó: MTI / EPA / Will Oliver
„A bíróság döntése, hogy érvényteleníti a letartóztatást, azt mutatja, hogy ebben az országban még mindig él a jogállamiság” – állt Jun ügyvédjeinek közleményében.
Ügyvédjei azonban arra figyelmeztettek, hogy Jun nem feltétlenül szabadul azonnal, mivel az ügyészség még fellebbezhet. Az ügyészség egyelőre nem kommentálta az ítéletet.
A védelem azzal érvelt, hogy a január 19-én kiadott, Jun őrizetét meghosszabbító letartóztatási parancs érvénytelen volt, mivel az ügyészek által benyújtott kérelem eljárásjogi hibákat tartalmazott.
Jun azzal indokolta a december 3-i szükségállapot kihirdetését, hogy ki kell irtani az „államellenes” elemeket, azonban hat órával később feloldotta a rendeletet, miután a parlament elutasította azt. Állítása szerint soha nem állt szándékában teljes körű katonai szükségállapotot bevezetni.
Hetekkel később az ellenzéki többségű parlament vádat emelt ellene, azzal vádolva, hogy megsértette alkotmányos kötelezettségeit a szükségállapot kihirdetésével.
Az Alkotmánybíróság várhatóan hamarosan döntést hoz az elnök vádeljárásáról.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
