A tagországok tavaly 123 655, nem uniós ország állampolgára esetében tagadták meg a belépést az Európai Unió területére, ami kismértékű, 0,3 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A 2024-es migrációs adatokat tartalmazó jelentés szerint a nemzeti hatóságok 918 925 olyan embert azonosítottak, akik illegálisan tartózkodtak valamely uniós országban. Ez az adat 27,4 százalékkal kevesebb az előző évben feljegyzett 1,27 millióhoz képest.
A tagországok tavaly 453 380 esetben hoztak kiutasító végzést nem uniós állampolgárok esetében, ami 7,3 százalékkal kevesebb 2023-hoz képest, amikor az ilyen határozatok száma 489 335 volt.
Fotó: Depositphotos
Nem uniós országok állampolgárainak egy unión kívüli országba való visszaküldésének adatai közel 19,3 százalékkal emelkedtek, a kiutasítási végzést követően 2024-ben 110 385 nem uniós állampolgárt küldtek vissza valamely biztonságos országba. Számuk 2023-ban 92 540 volt.
A legtöbb nem uniós állampolgárt Németország (15 230) küldte vissza valamely unión kívüli országba, majd Franciaország (14 685) és Svédország (9910) következik a sorban. A kiutasítási végzést követően egy unión kívüli országba sikeresen visszaküldöttek listájának élén grúziaiak (11 585) álltak, majd török (7910) és albán (7895) állampolgárok következtek.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az uniós statisztikai hivatal jelentése Magyarországgal kapcsolatban azt írta, az illetékes magyar hatóságok 2024-ben 35 520 olyan nem uniós állampolgárt vettek nyilvántartásba, aki jogosulatlanul tartózkodott az ország területén.
Tavaly a magyar hatóságok a határokon 6910 esetben tagadták meg a belépést az ország területére, továbbá 5685 kiutasító végzést hoztak, és 2210 maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza sikeresen valamely unión kívüli országba.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
