Évtizedeken át nem volt jellemző Oroszországban a hormonális fogamzásgátlók tabletta formájának használata: egyrészt bizalmatlanul viszonyultak hozzájuk, másrészt nem szántak rá pénzt. Az eladások csak 2022-ben kezdtek növekedni. Egyre több pár tér át a hagyományos fogamzásgátló eszközökről a hormontartalmú készítményekre. A Kommerszant című orosz napilap által idézett orvos emlékeztetett arra is, hogy a nők egyre gyakrabban alkalmazzák ezeket a gyógyszereket a menstruációs ciklus szabályozására és a pattanások kezelésére is.

Az RNC Pharma elemzői szerint 2025 első öt hónapjában 8,9 millió csomag hormonális fogamzásgátlót értékesítettek az orosz gyógyszertárakban, összesen 13,9 milliárd rubel értékben. Ez a dobozok számát tekintve 7,3, rubelben kifejezve pedig közel 12,8 százalékos növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. Tavaly összesen 20,9 millió csomagot vásároltak kiskereskedelmi forgalomban, több mint 31,5 milliárd rubel értékben.

Már az elfoglalt régiókat is mérik

A kereslet növekedése más térségekben is látványos volt, például a tambovi és az irkutszki régióban. A keresletet immár „köztársaságonként” is nyomon követik. Az RNC Pharma már az „új régiókat” is figyelembe vette, vagyis az Ukrajnától elcsatolt területeket: a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, valamint a Herszoni és a Zaporizzsjai régiót. A cikkíró ugyanakkor megjegyzi, hogy ezeken a területeken még zajlik „az Orosz Föderáció közigazgatási-jogi rendszerére való áttérés folyamata”.

Nyikolaj Beszpalov, az RNC Pharma fejlesztési igazgatója hangsúlyozta: a hormonális fogamzásgátlók iránti kereslet növekedése nem feltétlenül jelenti a gyermekvállalási kedv csökkenését. Az orosz nők ugyanis gyakran alkalmazzák ezeket a készítményeket a menstruációs ciklus szabályozására, a menstruációs fájdalmak enyhítésére, a policisztás ovárium szindróma kezelésére, illetve a bőr állapotának javítására, például a pattanások mérséklésére. (A gyógyszer használata ugyanakkor természetesen a születésszámot is korlátozza.)

Az Állami Duma aggódik az anyasági életkor emelkedése miatt

Az orvosok összességében pozitívan értékelik ezt a tendenciát, mivel a terhességmegszakítás kockázatokkal jár. Alekszej Csernyikov szakorvos ugyanakkor hangsúlyozta: az oroszok

„továbbra is többgyermekes családra vágynak, és mindent megtesznek ennek eléréséért”.

A politikusok viszont aggodalmukat fejezték ki: július 16-án az Állami Duma a demográfiai helyzetről tárgyalt. A képviselők elismerték, hogy a születésszám növelését célzó intézkedések eddig nem hozták meg a kívánt eredményt. Mihail Murasko egészségügyi miniszter kiemelte, hogy 2023-ban az orosz nők átlagos anyasági életkora 26,2 év volt, ami három évvel magasabb, mint harminc évvel ezelőtt. Véleménye szerint ez kedvezőtlen hatással lehet a gyermekek reproduktív egészségére és fejlődésére. (Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez az érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban.)

Ma már a tanulás, a karrier is egyre fontosabb

Anton Kotyakov munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben a családokat támogató intézkedéseket elsősorban a nagycsaládok ösztönzésére kell irányítani.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal házasok körében egyre fontosabb szempont a kényelmes lakhatás és a megfelelő élettér biztosítása, mielőtt gyermekvállalásra szánják el magukat. Mint mondta, Oroszországban is átalakul az életciklus: meghosszabbodik a tanulás időszaka, előtérbe kerül a szakmai önmegvalósítás és a pénzügyi függetlenség, ami a nők számára is kiemelt szempont lett. Mindez eltolja a gyermekvállalás időpontját. „Ennek az átalakulásnak egy másik következménye a magány. Meglehetősen sok fiatal nem talál párt” – fogalmazott Golikova.

Ugyanakkor megjegyezte: ez túlzottan leegyszerűsített következtetés, és arról sem esik szó, hogy a húszévesen kötött házasságok – akár egy-két gyerekkel – milyen arányban mennek tönkre az évek során.