Az Európai Tanács brüsszeli főépületében tartott idei utolsó EU-csúcs legnagyobb érdeklődéssel várt vendége egy nem uniós ország vezetője volt. Volodomir Zelenszkij csütörtök délutáni sajtótájékoztatójára ugyanis dugig megtelt a több száz fő befogadására alkalmas sajtóterem, sokaknak már ülőhely sem jutott.
Az ukrán elnök egyik fő üzenete a jelenlévő újságíróknak – és így az európai közvéleménynek – az volt, hogy Ukrajnának egyre sürgetőbb lenne friss forráshoz jutnia, jövőre ugyanis 45-50 milliárd eurós hiánnyal kell megküzdenie, és nem maradhat pénzügyi bizonytalanságban a jövő évet illetően. Egyúttal arra ösztönözte az uniós vezetőket, hogy használják fel az EU-ban befagyasztott orosz vagyont országa finanszírozására.
90 milliárd eurós hitel
Utóbbi kívánsága ugyan nem teljesült, de az EU így sem hagyta magára Ukrajnát. Az uniós tagállami vezetők túlnyomó többsége ugyanis egy maratoni, 16 órás ülés után arról egyezett meg, hogy 90 milliárd eurós kölcsönt nyújt Ukrajnának. Ezt az összeget egy hitelből fedezik, amire az uniós költségvetés nyújt majd fedezetet.
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Stephanie Lecocq
„Elköteleződtünk, és teljesítettük a vállalásunkat”, közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke. A tagállami vezetők szerint ez az összeg elegendő lesz Ukrajna hiányzó katonai és gazdasági kiadásainak fedezésére a következő két évben.
Mint arról már beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének közlése szerint az EU 2026-2027-ben Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteinek kétharmadát szeretné fedezni. Az ukrán szükségleteket a Nemzetközi Valutaalap 137 milliárd euróra teszi, tehát így jött ki a 90 milliárd eurós összeg.
A hitelnyújtásban azonban három uniós ország – Magyarország, a Robert Fico vezette Szlovákia és az Andrej Babis vezette Csehország – nem vesz részt.
Nem használják fel az orosz vagyont
A közös hitelnyújtásra azért volt szükség, mert az eredeti tervet, miszerint az EU-ban befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurós orosz állami vagyon felhasználásával, egy úgynevezett jóvátételi hitel keretében nyújtsanak segítséget Ukrajnának, hosszas tárgyalások után sem sikerült elfogadtatni a kétkedő országokkal. Ezt elemzők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Friedrich Merz német kancellár vereségeként értékelik.
Korábban már írtunk arról is, hogy ezt a tervet Magyarország és Szlovákia mellett Olaszország, Bulgária, Málta és korántsem utolsósorban Belgium is ellenezte. A belga kormány – mivel az orosz vagyon legnagyobb részét kezelő pénzügyi intézmény, az Euroclear Belgiumban van – attól félt, hogy egy ilyen lépés nemzetközi jogi szempontból támadhatóvá teszi az országot, és komoly pénzügyi kockázatot jelent a számára. Erre az aggodalomra nem sikerült Belgium számára is megnyugtató garanciákat találnia az EU-nak.
„Természetesen néhány embernek ez nem tetszik, (…) ők azzal akarták megbüntetni Putyint, hogy elveszik a pénzét” – mondta Bart de Wever belga miniszterelnök a csúcs után. De a politika „nem egy olyan foglalkozás, amit az érzelmeknek kell vezetniük,” és most „a racionalitás felülkerekedett” – tette hozzá.
Orbán Viktor: mi ebből kimaradunk
Orbán Viktor miniszterelnök – aki korábban Oroszországnak szóló hadüzenetként értékelte a jóvátételi hitelt – a csúcs után azt mondta: az orosz vagyon felhasználása „belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat”. Szerinte ez „egy halott ötlet”.
A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban úgy fogalmazott: annak „akadálya mi voltunk”, valamint a szlovákok. És a cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy kormánya nem akar pénzt küldeni Ukrajnába – tette hozzá. „Mi ebből kimaradunk”, mondta Orbán Viktor.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint ugyanakkor „a lényeg az, hogy támogatásunk Ukrajna számára” garantálva van.
