A külsőségeket tekintve a brüsszeli repülőtér már érkezésünkkor cáfolni látszott a magyar kormány egyik ismert narratíváját, miszerint „a romokban heverő Nyugat” feladja hagyományos értékeit. A terminál ugyanis ünnepi díszekbe öltözve, karácsonyfákkal és rénszarvasfigurákkal fogadott minket – nagyjából olyan volt minden, mint advent idején lenni szokott.
Sőt, a karácsonyfák az Európai Bizottság falanszterszerű főépületéből, a Berlaymontból sem hiányoznak, még ha az advent ott azért jóval kevésbé is érezhető.
Ukrajnát finanszírozni – de miből?
Ami a lényeget illeti, ebben a többé-kevésbé ünnepi hangulatban kell majd nagyon fontos döntéseket hoznia a 27 uniós tagország állam- és kormányfőjének az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén. A tanács honlapján elérhető napirend szerint négy nagy témáról (Ukrajna, a 2028-2034 közötti pénzügyi keret, az EU bővítése, valamint a geoökonómiai helyzet) lesz szó, de a közelmúlt történései alapján valószínűsíthető, hogy egyetlen kérdés körül forog majd minden:
milyen módon tudja az EU tovább finanszírozni a háborúban álló Ukrajnát, amely a jövő év első negyedéve körül kifogyhat a pénzből?
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Az ugyanis – António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint – nem is kérdés, hogy keleti szomszédunkat továbbra is támogatni kell az orosz katonai agresszióval szemben.
„Az Európai Tanács októberi ülésén kötelezettséget vállaltunk arra, hogy kezeljük Ukrajna 2026–2027-es időszakra vonatkozó sürgető pénzügyi szükségleteit, beleértve az ország katonai és védelmi erőfeszítéseivel kapcsolatos szükségleteket is”, írja a volt portugál miniszterelnök a meghívólevelében, hozzátéve, hogy most ezen vállalás végrehajtásának módjáról kell dönteniük. És ő is kiemeli, hogy sürgős uniós fellépésre van szükség.
Lesz-e „hadüzenet”?
Az óriási vita most azon megy, hogy – kissé leegyszerűsítve a kérdést – szabad-e az EU-ban befagyasztott orosz vagyon felhasználásával, egy úgynevezett jóvátételi hitel segítségével finanszírozni Ukrajnát.
Az EU múlt pénteken már tett egy komoly és vitatott lépést efelé: az említett orosz vagyont határozatlan időre befagyasztotta, előre kivédve a borítékolható magyar és szlovák vétókat (eddig a szankció meghosszabbításához a tagállamok egyhangú döntése kellett).
Az EU vitatott módon, egy gazdasági vészhelyzetekre vonatkozó, egyhangú döntést nem igénylő speciális eljárás keretében hosszabbította meg a szankciót addig, amíg Oroszország be nem fejezi háborúját Ukrajna ellen, és nem fizet jóvátételt neki.
A lépést nagy felháborodással fogadta a magyar kormány, amely pont azzal vádolta meg Brüsszelt, amivel Brüsszel szokta vádolni őt: nyílt jogsértéssel, a demokrácia alapszabályainak felrúgásával – Orbán Viktor szerint egy ilyen lépés hadüzenettel érne fel Oroszország felé.
Sőt, a magyar miniszterelnök a Brüsszel felé tartó járaton kormánypárti újságíróknak arról is beszélt, hogy előzetesen magától Vlagyimir Putyintól kért tájékoztatást az esetleges vagyonbefagyasztásra adandó orosz reakciókról. Állítása szerint azt a választ kapta, hogy ebben az esetben Oroszország „erőteljes válaszlépést” ad, és figyeli majd, hogy melyik ország hogyan fog szavazni az EU-csúcson ebben a kérdésben.
Az orosz vagyon felhasználása Ukrajna finanszírozására ugyanakkor nem csak magyar és szlovák részről váltott ki ellenkezést.
A belga kormány – mivel az orosz vagyon legnagyobb részét kezelő pénzügyi intézmény, az Euroclear Belgiumban van – szintén komoly fenntartásait fejezte ki, attól félve, hogy egy ilyen lépés nemzetközi jogi szempontból támadhatóvá teszi az országot, és komoly pénzügyi kockázatot jelent a számára.
A kiszivárgott hírek szerint a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre: Belgium megítélése szerint nem kapott megfelelő jogi és pénzügyi garanciákat a tagállamoktól a várható orosz „ellencsapások” kivédésére.
Sőt, Magyarország, Szlovákia és Belgium mellett ellenzi az orosz vagyon felhasználását Olaszország, Bulgária és Málta is.
Az EU előzetesen próbált felkészülni arra az esetre is, ha nem sikerül egyezséget elérni ebben a kérdésben. Az egyik B-terv egy áthidaló hitel tető alá hozása közös uniós hitelfelvétel – például eurókötvények kibocsátása – révén.
„Majd jól megvétózzuk!”
Orbán Viktor szerda késő délután, brüsszeli doorstep sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy információi szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának a tervét valószínűleg leveszik a csúcs napirendjéről.
Ezt brüsszeli forrásaink ugyanakkor kétkedve fogadták, és mindeddig a Tanács sem közölt erre utaló hivatalos információt. Sőt, egy uniós tisztviselő azt mondta, hogy nagyon is napirenden van a terv.
Arra a felvetésre pedig, hogy mit lépne a magyar kormány egy, Ukrajna megsegítését célzó közös hitelfelvételi javaslatra, a miniszterelnök félig viccelődve azt mondta: „Majd jól megvétózzuk!”
Belgium és Olaszország viszont támogatna egy ilyen megoldást.
Egyébként nem kevés pénzt kellene előteremteni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábbi közlése szerint az EU 2026-2027-ben Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteinek kétharmadát szeretné fedezni. Az ukrán szükségleteket a Nemzetközi Valutaalap 137 milliárd euróra teszi, tehát ezen számítás szerint az EU-nak mintegy 90 milliárd eurót kellene betennie az ukrán kalapba.
A kiszivárgott hírek szerint a csúcson részt vesz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Tízezer gazdálkodó tüntethet Brüsszelben
Az EU-csúcs – ahogy jeleztük – persze nem csak Ukrajnáról szól majd. Napirendre kerülhet az elvileg már kész EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás jóváhagyása is. Információink szerint ugyanakkor – főleg az európai agrárszektor aggályai miatt – egyáltalán nem biztos, hogy a megállapodás most megkapná a szükséges többséget. Emiatt lehet, hogy végül a Tanács elhalasztja a döntést.
Ezzel is összefüggésben csütörtökre óriási tüntetést hirdettek Brüsszelben európai agrárszervezetek. A demonstrációra mintegy 10 ezer gazdálkodót és több ezer traktort várnak szerte Európából, ezen belül Magyarországról is.
A demonstrálók a 2027 utáni időszakra tervezett új uniós agrárpolitika ellen tiltakoznak, amely félelmeik szerint jelentősen csökkenti a nekik szánt forrásokat. Emellett nemtetszésüket fejezik ki a szerintük őket hátrányosan érintő Mercosur-megállapodással kapcsolatban is.
Utóbbival összefüggésben Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy a dél-amerikai termékekre vonatkozó kvótákkal védik az európai gazdákat. Ha pedig az EU-ba irányuló dél-amerikai import nagyon lenyomná a piaci árakat, akkor védővámokat vezetnének be.
A 2027 utáni költségvetési ciklusra tervezett új uniós agrárpolitikával egy bizottsági forrás kérdésünkre azt mondta: figyelembe veszik a gazdálkodók aggályait, és a rászoruló gazdálkodókat nem hagyják magukra.
Utalt ugyanakkor arra, hogy a Bizottság egy másfajta, a jelenleginél rugalmasabb és igazságosabb támogatási és elosztási rendszert szeretne, amely az eddiginél nagyobb felelősséget tenne a tagállamok vállára.
Republikon: 12 százalékpont a Tisza előnye. 
