8p

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miért nyerte meg a választásokat a fő ellenzéki párt Törökországban, amikor évek óta nem tudta ezt megtenni?

Törökországban 2024. március 31-én az ország 81 tartományában helyhatósági választásokat tartottak, amelyek közül 30 nagyvárosi tartománynak számít. A választásokra tíz hónappal a 2023-as parlamenti és elnökválasztás után került sor, ahol az ellenzék koalíciója váratlanul kismértékű vereséget szenvedett Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányon lévő Népi Szövetségétől (ami a kormányfő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a Nemzeti Mozgalom (MHP) koalíciója). Ez az akkor már folyamatos gazdasági válság és a gyorsan növekvő infláció ellenére történt. A vereséget követően az ellenzéki hatpárti koalíció felbomlott, és a fő ellenzéki pártok, a Köztársasági Néppárt (CHP) és a Jó Párt (İYİ) külön jelöltet állítottak gyakorlatilag minden polgármesteri posztra. Ez volt az első országos választás, amelyen a CHP új vezetővel, Özgür Özellel indult, aki 2023 novemberében sikeresen váltotta elődjét, Kemal Kılıçdaroğlut.

A Köztársasági Néppárt győzelmét sokan ünnepelték Törökországban
A Köztársasági Néppárt győzelmét sokan ünnepelték Törökországban
Fotó: Yasin Akgul | Afp | Getty Images

A vasárnapi választásokon, az összes leadott szavazatok tekintetében a Köztársasági Néppárt 37,8 százalékkal megszerezte az első helyet, és megelőzte az AKP-t, amely 35,5 százalékot kapott. A Köztársasági Néppárt megtartotta Isztambult, Ankarát, Izmirt, Antalyát és el tudta hódítani Bursát. Ankarában Mansur Yavaş 60,4 százalékot szerzett, a világváros Isztambulban pedig Ekrem İmamoğlu 51,1 százalékot, ami abszolút többséget is jelentett.

A vasárnapi választások „a demokratikus erózió végét jelzi Törökországban és a demokrácia újjáéledését” – mondta İmamoğlu. „A tekintélyelvű rendszerek alatt elnyomott emberek most Isztambulra fordítják a tekintetüket" - jelentette a The Washington Post.

Másnap reggel Isztambul diadalmaskodó főpolgármestere bejelentette, hogy később kihívhatja Erdogant, hozzátéve, hogy „az egy ember általi atyáskodás korszaka véget ért”.

Vegyük sorra a főbb tényezőket, amelyek az ellenzék sikeréhez vezettek, és amelyek hazánkban tanulsággal szolgálhatnak azok számára, akik azt szeretnék hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor török kollégája sorsára jusson.

Az ellenzéki párt levetkőzte elitizmusát

A Köztársasági Néppárt sikerének kulcsa, hogy levetkőzte elitizmusát és szélesebb rétegekre épített - érvelt Asli Aydintasbas, a Brookings Institution Törökország-kutatója a Washington Postnak. A párt kötődik Törökország etatista, szekularista múltjához, de sok éven át túlságosan „dogmatikusnak és elitistának” tartották, amely „kizárólag a városi szekularistákat tudta vonzani.” Korábbi vezetője, a hetvenes éveit járó Kemal Kılıçdaroğlu több alkalommal sem volt képes legyőzni Erdoğant a választásokon, így tavaly sem. Az ellenzéki párt új nemzedéke az átlagembert is tudja képviselni, ahogy azt korábban Erdoğan, most pedig İmamoğlu teszi.

A szélesebb koalíció részeként a vasárnapi választásokon a kurdok, az ország délkeleti részén kívül, ahol többségben vannak, a Köztársasági Néppártot támogatták, nem pedig a kurd pártot. Erdogan elleni tiltakozó szavazatként adták le voksukat azokra a jelöltekre, akik legyőzhették az AKP-t.

Ekrem Imamoglu a Köztársasági Néppárt isztambuli újraválasztott főpolgármestere már bizonyított, hogy képes az irányításra
Ekrem Imamoglu a Köztársasági Néppárt isztambuli újraválasztott főpolgármestere már bizonyított, hogy képes az irányításra
Fotó: Dünya

Az isztambuli polgármester sikere – érvelt Aydintasbas – három olyan tényezőhöz kapcsolódik, amelyek máshol is tanulságokat kínálnak a liberális demokratáknak:

  • Először is, „a karizma számít” – mondta, és İmamoğlunak ez megvan. Lehet, hogy sokkal jobb, ha egy valóban népszerű figura vezet egy ellenzéki kampányt, mint egy kompromisszumos jelölt – mint Kılıçdaroğlu –, aki nem tudja felkelteni a választók kritikus tömegének érdeklődését.
  • Másodszor, İmamoğlu számíthat a szavazók bővülő támogató körére, beleértve a kurdokat is, akiket egykor elzárt a CHP elitista, szekularista öröksége, de létfontosságúnak bizonyultak az isztambuli főpolgármester újraválasztásához.
  • Harmadszor pedig, İmamoğlunak megvan a maga tapasztalata a kormányzás és adminisztráció terén. „Amíg nem tudja meggyőzni a választókat arról, hogy teljesíteni tudja az ígéreteit, a demokráciával kapcsolatos felháborodás és pózolás nem elég” – mondta Aydintasbas. Ezt a választók már Európa-szerte tapasztalhatták, Svédországtól Hollandiáig, ahol a szélsőjobboldali pártok legyűrték a liberális berendezkedés végveszélyéről szónoklókat.

İmamoğlu a saját politikáját európai fővárosok, például Varsó és Budapest liberális polgármestereihez hasonlította, akik hasonlóképpen szembeszálltak az illiberális nemzeti kormányokkal.

Aydintasbas szerint az isztambuli főpolgármester „érti az autokrácia és a demokrácia közötti küzdelmet, amelynek középpontjában áll, de elég okos ahhoz, hogy ne csak erre redukálja harcát".

Az ismert török politikai elemző, Mahfi Eğilmez fordítva teszi fel a kérdést: nem azt firtatja, hogy miért nyert az ellenzéki párt, hanem azt, hogy a 22 éve választást nem vesztett AKP miért bukta el ezt a választást. Szerinte ennek sok oka van, és mind valós. Rengeteg helyen írtak arról, hogy a „választók üzentek", de miért akartak egy éven belül mást üzenni azok a választók, akik nem „üzentek” az egy évvel ezelőtti általános választáson, amin Erdogan nyerni tudott?

Néhány ok, amiért az AKP elvesztette a választásokat:

  1. A magas infláció és a magas megélhetési költségek a jövedelmek romlásához és a középosztály összeomlásához vezettek. A gazdasági viszonyok fokozatos romlása azt eredményezte, hogy a választók megvonták támogatásukat a kormánytól (az ismert tézis szerint nincs olyan hatalom, amelyet az üres fazék ne tudna megdönteni).
  2. Lázadáshoz vezetett, hogy sok menekültnek olyan jogokat biztosítottak, amelyeket a helyi polgárok nem kaptak meg.
  3. Ahogy az elnöki rendszer egyszemélyes rezsim lett, elveszett annak lehetősége, hogy egyetlen személy hibás döntéseit kijavítsák. A rendszer kiépítésekor azonban ennek épp az ellenkezőjét ígérték.
  4. A közszférában tapasztalható növekvő korrupció és pazarlás arra késztette a választókat, hogy megleckéztessék a kormányt.
  5. A kormány által az országalapító Kemal Atatürk (szélsőséges) ellenfelei felé tanúsított tolerancia és közelség arra késztette a választókat, hogy ennek megálljt parancsoljanak.
  6. A jogállam fokozatos felfüggesztése és a szekularizmus veszélye elidegenítette az embereket a kormánypárttól.
  7. Az ellenzék fő ereje, a CHP nagyon jól működött, a megfelelő jelölteket állította, jól elmagyarázta a megközelítését, és megnyerte a választást.
  8. Az AKP bizonyos értelemben megfenyegette az embereket a választási propagandája során azzal, hogy hangsúlyozta, nem kapnak megfelelős állami szolgáltatást azok, akik nem szavaznak rájuk. A polgárok fellázadtak e fenyegetés ellen.

Mindezek és néhány egyéb ok, amelyek kimaradtak a felsorolásból, bizonyára hatással lehettek a választási eredményekre, de Eğilmez szerint ezek egyike sem a fő előidézője annak, hogy az AKP elvesztette ezt a választást. Ha ez így lenne, hasonló eredményeknek kellett volna születniük az egy évvel ezelőtti általános választásokon, mert ezek a problémák már régóta napirenden vannak. Az első, a megélhetési körülmények megváltozásának kivételével ezek egyike sem okozhatta volna a választók véleményének ilyen radikális megváltoztatását egy éven belül.

A futárcég Yemeksepeti dolgozói is tiltakoztak korábban
A futárcég Yemeksepeti dolgozói is tiltakoztak korábban
Fotó: Dawn / Reuters

A megélhetési válság kezeletlen maradt

Törökországban közel 61,5 millió szavazó él. A szavazati arány ezen a választáson 78 százalék körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy a 61,5 millió szavazóból nagyjából 48 millióan adták le voksukat. Közülük közel 16 millióan nyugdíjas választópolgárok, és ugyanennyi a bérből élő alkalmazott. Ha feltételezzük, hogy az átlagnak megfelelően közülük is 78 százalék ment el voksolni, akkor ezen a választáson mintegy 25 millió nyugdíjas és alkalmazott dolgozó szavazott. Ami a választáson szavazók valamivel több mint a fele.

Továbbá, a 16 millió aktívan dolgozó emberből nagyjából 7 millióan dolgoznak minimálbérért. Sőt, nem csak a minimálbéresek és nyugdíjasok azok, akik a magas infláció és a növekvő megélhetési költségek mellett képtelenek megélni jövedelmükből. A kormány nem tudott megoldást adni ennek a rétegnek a problémáira, amely helyzete rohamosan romlott, különösen az elmúlt évben emelkedő megélhetési költségek mellett. Nem tudta sem az inflációt csökkenteni, sem a béreket annyira megemelni, hogy ellensúlyozza a megélhetési költségek emelkedését, mert a közszféra növekvő pazarlása és a rossz gazdaságpolitika következtében a költségvetés kezelhetetlenné vált.

Nem volt elég pénz a választási költségvetésre

Összefoglalva, Eğilmez véleménye szerint a választási eredményekben a legfontosabb tényező az infláció és különösen a megélhetési költségek növekedése volt, amelyet az AKP helytelen gazdaságpolitikája indított el. Emiatt a bérből és fizetésből élők, elsősorban a nyugdíjasok és a minimálbéresek többsége, az AKP ellen szavazott. Ha az AKP a választások előtt újabb béremelést adott volna, és emelte volna a nyugdíjakat, akkor más lett volna az eredmény. Ezt azonban a kormány nem tudta megtenni, mert kiürült volna a költségvetés az év hátralévő részére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Brüsszelnek is üzent Tusványosról a miniszterelnöki főtanácsadó
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 17:31
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni” – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.
Nemzetközi Nem tűnik távolinak a teljes összeomlás, pánikolnak az utasok – a bezzegvasútnál is gondok vannak
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 17:16
Évtizedekre elhúzódó felújítások, növekvő késések és kényszermegoldások terhelik a német vasutat, az utasok türelme fogy.
Nemzetközi Világélelmezési Program: a gázaiak csaknem harmada napokig nem eszik
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 16:16
A szervezet szerint az alultáplált emberek száma továbbra is folyamatosan növekszik a Gázai övezetben.
Nemzetközi Egy bevásárlóközpontot is szétlőtt az orosz hadsereg Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 14:31
Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát, a fő célpont Dnyipropetrovszk megye volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette – közölte az ukrán légierő és Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai régió kormányzója.
Nemzetközi Kiakadt Szijjártó Péter a Nemzetközi Büntetőbíróság elmarasztalása miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 13:01
Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Nemzetközi Óriásit hibázott Orbán Viktor a Kneecap kitiltásával?
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 10:11
A kormány politikai alapon tiltott ki egy északír együttest Magyarországról.
Nemzetközi Hatályon kívül helyezték az el-Aszad elleni elfogatóparancsot
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 09:46
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad ellen a 2013-as halálos vegyi támadások miatt párizsi vizsgálóbírók által 2023-ban kiadott elfogatóparancsot, miután úgy ítélte meg, hogy semmilyen kivétel nem szüntetheti meg egy államfő személyes mentességét.
Nemzetközi Elárulta Zelenszkij, hogyan lehet szerinte tárgyalásra bírni Putyint
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 09:16
Moszkva azután kezdett hajlandóságot mutatni arra, hogy az ukrán és az orosz államfő üljön le egymással beszélni, miután Ukrajna több sikeres katonai műveletet hajtott végre Oroszország területén – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben újságírók előtt.
Nemzetközi Elmarasztalták a magyar kormányt a Netanjahu-vizit miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 08:46
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
Nemzetközi Gigantikus hitelből vásárol amerikai fegyvereket Lengyelország
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 08:01
Az Egyesült Államok 4 milliárd dollár katonai célú hitelt nyújt Lengyelországnak, amely amerikai eszközöket vásárolhat a pénzből – jelentette be a washingtoni külügyminisztérium pénteken.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG