Az Európai Bizottság azonnali jogi lépéseket tesz, ha a kormány továbbra is erőlteti a javasolt törvényt, amely előírja, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek „külföldi támogatású szervezetként" címkézzék meg magukat. „Pozsonyban jártam, és nagyon világosan fogalmaztam” – mondta Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke a szerdán megjelenő EU éves jogállamisági jelentése előtt — számol be róla a Reuters.
„Ha követik a magyar példát a civil szervezetek törvénye kapcsán, azonnal megindítjuk a kötelezettségszegési eljárást (az uniós jog megsértése miatt), mert már van egy ilyen bírósági döntés az asztalon” — figyelmeztetett Jourova.
Fotó: EPA/Olivier Hoslet
Magyarország 2017-ben elfogadott egy hasonló törvényt a külföldről finanszírozott civil szervezetekről, de 2021-ben hatályon kívül helyezte, miután az Európai Bíróság jogellenesnek ítélte. Az Európai Bizottság jogállamisági kérdések miatt is küzd Magyarországgal, és visszatartotta az uniós forrásokat — idézi fel a hírügynökség. Hasonló jogi csatározások Lengyelországgal tavaly értek véget a kormányváltás után.
A Robert Fico miniszterelnök vezetése alatt álló szlovák kormány tavaly került hatalomra, és azóta az ellenzék a büntető törvénykönyv változtatásai, a közszolgálati műsorszolgáltató átalakítása, az ukrajnai állami katonai segítségnyújtás megszüntetése és a külpolitika Oroszországhoz való közelítése miatt kritizálta.
Fico az EU éves jogállamisági jelentése után kiadott nyilatkozatában közölte, hogy tudomásul vette annak ajánlásait, és a vonatkozó minisztériumok párbeszédet folytatnak az Európai Bizottsággal. Hozzátette azonban, hogy a kritikák a külpolitikai kérdésekben fennálló nézeteltérések miatt érkeznek, ahol a Bizottság „engedelmességet” követel.
A jogállamisági jelentés kritikája a szlovák bírói rendszert, a korrupciót, a sajtószabadságot és különféle fékeket és ellensúlyokat, például a civil társadalmat érinti. Ez A jelentés nem kötelező érvényű ajánlásokat fogalmaz meg mind a 27 EU-tagállam számára.
Az elemzők is erre számítottak. 
