Helyi idő szerint szerda este több mint ezer palesztinpárti tüntető állt szemben több száz rohamrendőrrel a a Los Angeles-i UCLA egyetem kampuszán.
Egyre súlyosabb a helyzet
A The Guardian szerint a hatóságok letartóztatással fenyegették meg őket, amennyiben nem hagyják el a területet. Estére több száz ember sietett a kampuszhoz, hogy támogassa a demonstrálókat, akik sátort vertek ott. Az egyetem jogellenesnek minősítette a tiltakozásokat.
Ottani idő szerint éjjel a rendfenntartók végül elkezdték lebontani a sátrakat védő kordonokat, és behatoltak a sátortábor területére. A BBC-nek egy tüntető azt mondta, hogy elkezdték őrizetbe venni az embereket. A demonstrálók szerint gumilövedéket is bevetettek ellenük, a rendőrség ezt egyelőre nem erősítette meg.
Egy nappal korábban, szerdára virradó éjjel Izrael-párti és palesztinpárti tüntetők között voltak súlyos összecsapások az UCLA-n. Minimum 15-en megsérültek.
A BBC szerint az Izrael-párti tüntetők feketébe voltak öltözve, fehér maszkot viseltek, és megpróbálták ledönteni a sátrakat védő korlátokat. Az alábbi felvételen látszik az is, hogy botokkal támadtak a palesztinpárti demonstrálókra, akik próbálták megvédeni sátraikat, az egyiküket pedig megverték:
Az amerikai NBC News-nak az egyetem egyik diákja, Dylaan Winward azt mondta: az ellentüntetők petárdákakkal, üvegekkel és könnygázzal támadtak rá a palesztinpártiakra, és nem tűntek egyetemistáknak. Az egyetem felfüggesztette az oktatást. Helyi beszámolók szerint a rendőrség egy ideig nem avatkozott közbe, ezért is kerülhetett sor összecsapásokra.
Az elmúlt napokban a palesztinpárti tiltakozások több tucatnyi egyetemre terjedtek ki szerte az Egyesült Államokban. A letartóztatottak száma már meghaladja az ezret.
Csak az elmúlt éjjel 173 embert tartóztattak le a City College of New Yorkon, 109-et pedig a Columbia Egyetemen. A letartóztatottak között egyetemi tanárok is vannak.
Az USA újabb Vietnámja?
A The Guardian értékelése szerint ez az egyik legnagyobb tüntetéshullám az amerikai egyetemeken a ’60-as évek vége óta, amikor a vietnámi háború ellen fejezte ki tiltakozását a diákság. Abban a háborúban az Egyesült Államok közvetlenül vett részt, a mostani esetben pedig közvetve, fegyverekkel támogatja Izrael gázai hadjáratát (politikailag ugyanakkor már próbálja visszafogni az izraeli vezetést).
Fotó: EPA/CAROLINE BREHMAN
Egy, az AFP-nek nyilatkozó tüntető korábban azt mondta: az Egyesült Államok kritikus pillanathoz ért. Szerinte a vietnámi háború és a dél-afrikai apartheid elleni történelmi tüntetésekhez hasonlíthatók a mostani tiltakozások.
A tüntetők az azonnali tűzszünet mellett azt követelik, hogy az Egyesült Államok ne támogassa többé fegyverekkel Izrael gázai vérontását, az egyetemek pedig szakítsák meg pénzügyi kapcsolataikat a zsidó állammal és a gázai háborút támogató cégekkel, valamint szüntessék meg a fegyvergyártóktól és „az izraeli megszállásban érintett cégektől” kapott támogatásokat.
"Szégyen, amit a vezetőink tesznek. (...) Az Egyesült Államok részese ennek a háborúnak (Gázában), a mi adópénzünket, a mi bombáinkat, a mi F-15-öseinket és Apache helikoptereinket használják a palesztinok leölésére", mondta Rashid Khalidi, a Columbia Egyetem egyik palesztin származású történész-professzora.
Ezzel párhuzamosan Ciszjordánia izraeli megszállásának megszüntetését is követelik. A tüntetők egy része népirtással is vádolja Izraelt.
Gázai közlések szerint a Hamász tavaly október 7-i, mintegy 1200 áldozatot követelő terrortámadása nyomán indult izraeli hadműveleteknek több mint 34 ezer halálos áldozata van a Gázai övezetben, mintegy kétharmaduk nő és gyerek. További több ezer áldozat lehet a romok alatt.
A demonstrációkat kritikák is érik, több esetben is jelentettek „antiszemita incidenseket”. A tiltakozásokat szervező csoportok visszautasították az antiszemitizmus vádját. Szerintük kritikájuk az izraeli államra és támogatóira – nem pedig az egész zsidóságra – vonatkozik.
Eközben az október 7-i terrortámadás idején még Izrael-párti amerikai közhangulat megfordulni látszik: míg tavaly novemberben még „csak” 45 százalék helytelenítette azt, amit az izraeli hadsereg tesz Gázában, addig idén márciusban már 55 százalék. Az egyetértők aránya pedig 50-ről 36 százalékra csökkent a Gallup felmérése szerint.
Jövő szerdai Klasszis Klubunkban erről is kérdezheti majd vendégünket, N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértőt. Küldje el kérdéseit és regisztráljon!
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
