„Ha palesztin ember vagy, kell, hogy érdekeljen” – hirdeti a palesztin párti tüntetők transzparense a Massachusettsi Műszaki Egyetem kampuszán:
Fotó: EPA/CJ GUNTHER
Az egyik legrangosabb amerikai felsőoktatási intézmény előtt azért sátoroztak le tüntetők, hogy tiltakozzanak Izrael óriási civil áldozatokkal járó gázai hadjárata és az ezt fegyverekkel támogató amerikai politika ellen.
Forrongó egyetemek
A demonstrációk már kiterjedtek számos más rangos egyetemre is, így többek között a Yale-re, a Columbiára, a Berkeley-re és a New York Egyetemre is.
Sajtóhírek szerint a rendőrség tömegével tartóztatta le a tiltakozókat hétfőn: a Yale-n például 50, a New York Egyetemen pedig több tucatnyi demonstráló jutott erre a sorsra. Néhány nappal korábban a Columbia Egyetemen pedig több mint 100 embert vittek be a hatóságok. A közöségi médiában terjedő felvételek szerint összecsapásokra is sor került: a rendőrök nekimentek a sátraknak és dulakodtak a tüntetőkkel.
A hivatalos indoklás szerint „rendzavaró magatartás” történt. A New York-i rendőrség azt állítja, hogy a demonstrálóknak nem volt engedélye, az egyetem vezetése pedig a rendőrségtől kért segítséget. A Columbia Egyetem ideiglenesen áttért online oktatásra.
Az ellentábor szerint a tüntetők eszkalálták a helyzetet, megzavarták az egyetemi rendezvényeket, kaotikus viszonyokat teremtettek a kampuszon, ezért indokolt volt a hatósági fellépés.
A pártolók viszont azt hangoztatják, hogy a hatóságok korlátozzák a szólásszabadságot és politikai alapon cenzúrázzák a tüntetéseket. Egyetemi oktatók és hallgatók a letartóztatott diákok szabadon bocsátását követelték.
Fotó: EPA/SARAH YENESEL
A demonstrációk már nem sokkal azt követően elkezdődtek, hogy az izraeli hadsereg – válaszul a palesztin Hamász tavaly októberi, mintegy 1200 áldozatot követelő terrortámadására, valamint túszejtésére – megindította hadjáratát a Gázai övezetben.
A tiltakozások korántsem csak az egyetemekre terjednek ki.
Az elmúlt hónapokban számos amerikai városban demonstráltak kisebb-nagyobb számban palesztin párti tüntetők, akik több esetben utakat, autópályákat zártak le, hogy így hívják fel a figyelmet követeléseikre.
De pontosan mi áll a tiltakozások hátterében? És mi az, ami például a magyar állami hírügynökség, az MTI ezzel kapcsolatos hétfői híréből kimaradt?
Vérontás amerikai fegyverekkel
A tüntetők nagyrészt a gázai civilek védelmében vonulnak az utcára. Azt mondják, hogy Izrael tömegével végez velük a Hamász-ellenes hadműveletei során, háborús fegyverként használta/használja az éheztetést, és mindezzel háborús bűnöket követ el – sokan egyenesen népirtással vádolják az izraeli vezetést.
Gázai közlések szerint az izraeli támadásnak már 34 ezer halálos áldozata van a Gázai övezetben, mintegy kétharmaduk nő és gyerek. További több ezer áldozat lehet a romok alatt. Ezeket a számokat az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet sem vonja kétségbe, Joe Biden amerikai elnök pedig maga is tényként beszélt arról márciusban, hogy "több mint 30 ezer embert", többségében civileket "öltek meg" Gázában.
A tüntetők szerint az Egyesült Államok bűnrészessé válik azáltal, hogy továbbra is fegyverekkel látja el Izraelt.
Sajtóhírek szerint a szállítások az elmúlt fél évben is folyamatosak voltak, szombaton pedig újabb, 26,4 milliárd dollár értékű katonai támogatást szavazott meg az amerikai Képviselőház a zsidó államnak egy nagyobb csomag keretében.
Az egyetemista demonstrálók – például New Yorkban – azt is követelik, hogy intézményeik tegyék nyilvánossá és szüntessék meg a fegyvergyártóktól és „az izraeli megszállásban érintett cégektől” kapott támogatásokat.
A megmozdulásokon általánosabb követelések – Szabad Palesztinát!, Legyen vége az izraeli megszállásnak! – is megjelennek.
Egy, az AFP-nek nyilatkozó tüntető azt mondta: az Egyesült Államok kritikus pillanathoz ért. Szerinte a vietnámi háború és a dél-afrikai apartheid elleni történelmi tüntetésekhez hasonlíthatók a mostani tiltakozások.
A tüntetéseket ugyanakkor kritikák is érik, több esetben is jelentettek „antiszemita incidenseket”. Videók jelentek meg arról, hogy egyes demonstrálók a Hamász-terrortámadását támogatták és Izrael elpusztítására hívtak fel. Helyszíni jelentések szerint az egyetemi tüntetésekhez külső, nem egyetemista demonstrálók is hozzácsapódtak.
A tiltakozásokat szervező csoportok visszautasították az antiszemitizmus vádját. Szerintük kritikájuk az izraeli államra és támogatóira – nem pedig az egész zsidóságra – vonatkozik. A Columbia Egyetem Igazságot Palesztinának! nevű csoportja jelezte: elutasítja a gyűlölet minden formáját, egyes problémás egyének pedig nem reprezentálják őket.
A megmozdulásokhoz egyébként zsidó csoportok is csatlakoztak, például a Zsidók Hangja a Békéért (Jewish Voice for Peace), amely egy magát baloldalinak és anticionistának tartó szervezet.
Biden is belebukhat
A gázai vérontás Joe Bidenre is árnyékot vet, és érdemben csökkentheti újraválasztási esélyeit. Washington ugyan egyre erélyesebben kritizálta az izraeli vezetést az elmúlt hónapokban, legutóbb pedig – addig példátlan módon – nem vétózta meg a tűzszüneti határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a fegyverszállításokat nem állította le.
Eközben az október 7-i terrortámadás idején még Izrael-párti amerikai közhangulat megfordulni látszik:
míg tavaly novemberben még „csak” 45 százalék helytelenítette azt, amit az izraeli hadsereg tesz Gázában, addig idén márciusban már 55 százalék. Az egyetértők aránya pedig 50-ről 36 százalékra csökkent a Gallup felmérése szerint.
Ráadásul a demokrata szavazók körében Izrael gázai tetteinek elutasítottsága 63-ról 75 százalékra nőtt, miközben a támogatottsága 36-ról 18-ra csökkent. Az úgynevezett független szavazók véleménye pedig közel áll a demokratákéhoz.
Összességében a megkérdezettek mindössze 27 százaléka véli úgy, hogy Biden megfelelően kezeli a közel-keleti helyzetet.
Ez még akkor is figyelmeztető jel, ha az elnök munkájának megítélése összességében nem romlott a tavaly október 7-e előtti állapothoz képest.
Az elnök gázai politikája az arab származású amerikaiak és az afroamerikaiak körében is megrendítheti a támogatottságát a Washington Post szerint: számos államban a muszlimok és arabok mozgalmakat szerveztek annak érdekében, hogy a szavazók tiltakozásul „el nem kötelezett” delegáltat válasszanak a demokratapárti előválasztásokon.
Fennáll a veszély, hogy Biden elveszítheti Michigan államot és ezzel az egész választást, írta a New York Times ezzel párhuzamosan. (A bukás lehetőségével ebben a cikkben is részletesen foglalkoztunk.)
Magyarország hallgat
Összegezve: az Egyesült Államokban az egyetemeken kívül és belül is jelentős tiltakozást vált ki az, amit Izrael tesz Gázában, és ez – még ha fordulatot nem is eredményez – a kormány politikájára is érezhető hatást gyakorol. És rendszeresek a palesztin párti demonstrációk szerte Európában is.
Ezzel szemben Magyarországon szinte teljes a csend. Egyetemi megmozdulások nincsenek, a tüntetéseket betiltották. Idén februárban is csupán csellel tudtak palesztin párti demonstrációt szervezni anarchisták Budapesten a Rendőrpalota előtt.
A magyar kormány pedig – csakúgy, mint a hazai baloldal túlnyomó része – továbbra is tartózkodik az izraeli kormány bármiféle kritikájától.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készült interjúnkat, amiben a gázai kérdést is érintettük, pedig itt érhetik el:
Vegyesen nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
