Szokatlanul erélyes hangon kritizálta Izraelt Joe Biden csütörtök esti évértékelő beszédében a gázai hadműveletek civil áldozatainak óriási száma és a terjedő éhínség miatt, valamint részletesen kitért az övezetben uralkodó tarthatatlan állapotokra.
"Szívszorító", ami Gázában történik
Mindez azt jelzi, hogy Washington, a zsidó állam legfőbb szövetségese is egyre inkább elveszíti a türelmét a szélsőjobboldali politikusokkal megtűzdelt izraeli kormánnyal szemben, és fokozott nyomás alá kívánja helyezni a humanitárius helyzet javítása érdekében.
„Ez a háború több civil életet követelt, mint az összes korábbi gázai háború együttvéve. Több mint 30 ezer palesztint öltek meg, többségük nem a Hamászhoz tartozott. Ártatlanok ezrei és ezrei, nők és gyerekek. Árvává vált kislányok, kisfiúk” – fogalmazott.
Ezek a mondatok jelentős elmozdulást jeleznek ahhoz képest, hogy Biden tavaly októberben még kétségbe vonta a halálos áldozatokra vonatkozó, az ENSZ által is elfogadott gázai adatokat.
Az izraeli hadműveletek okozta pusztítást érzékeltetve jelezte: csaknem kétmillió palesztin van bombázásoknak kitéve vagy menekült el. „Lerombolt otthonok, rommá vált negyedek és városok. Családok élelem, víz és gyógyszer nélkül. Szívszorító.”
Kitért arra, hogy a válság tavaly október 7-én kezdődött „a Hamász terroristacsoport mészárlásával”, amely során “1200 ártatlan embert”, köztük nőket és gyereket mészároltak le, 250 embert pedig túszul ejtettek.
Mint fogalmazott, Izraelnek „joga van üldözőbe venni” a Hamászt, amely „befejezhetné a konfliktust” a fegyverek letételével, a túszok elengedésével és az október 7-i támadás felelőseinek kiadásával. Izrael helyzetét pedig nehezíti, hogy a Hamász „a civil lakosság között” működik. Beszélt arról is: „nem nyugszunk”, amíg minden túszt haza nem hoznak.
A humanitárius segítség nem lehet alku tárgya
Ugyanakkor – figyelmeztetett – Izraelnek „alapvető felelőssége” a gázai „ártatlan civilek” megvédése. Emellett „több segélyt kell beengednie” Gázába, és biztosítania kell, hogy a humanitárius szervezetek munkatársai ne kerüljenek kereszttűzbe.
Joe Biden ezzel arra utalt, hogy az izraeli hadsereg számos esetben nem engedte be a segélyeket az övezet éhínség által sújtott északi részébe, illetve palesztin közlések szerint több esetben tüzet nyitott a segélyszálló konvojokhoz siető emberekre: múlt csütörtökön 112-en vesztették életüket. Az izraeli hadsereg tagadja a vádakat, szerinte az emberek összetaposták egymást. Kórházi jelentések alapján ugyanakkor az áldozatok többségének lőtt sebe volt.
„Izrael vezetésének pedig azt mondom: a humanitárius segítség nem lehet másodlagos szempont vagy alkueszköz. Az ártatlan életek megvédésének prioritásnak kell lennie” – fogalmazott az amerikai elnök.
Szintén üzent az izraeli kormánynak, amikor azt mondta: a jövőt tekintve „a helyzet egyetlen valódi megoldása” a kétállami megoldás. Ez szöges ellentétben áll Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő terveivel, aki szerint „nincs hely” egy palesztin államnak.
Joe Biden, aki idén novemberben valószínűleg ismét megküzd majd Donald Trumppal a Fehér Házért, a fegyverszállításokról ugyanakkor nem tett említést.
A Washington Post tényfeltáró cikke szerint az amerikai fegyverek továbbra is áramlanak Izraelbe: a kormány október 7-e óta több mint 100 fegyvereladást hagyott jóvá a civil áldozatok magas száma ellenére is.
Kikötőt építenek Gázánál
Visszatérve a humanitárius helyzetre: az amerikai elnök bejelentése szerint az amerikai hadsereg ideiglenes kikötőt létesít a Földközi-tengeren Gáza partjainál, amely nagy mennyiségben képes fogadni élelmet, vizet, gyógyszereket és sátrakat tartalmazó szállítmányokat.
Szerinte a kikötő jelentős mértékben növeli majd a naponta az övezetbe bejutó segélyek mennyiségét. Az Egyesült Államok – több más országhoz hasonlóan – az elmúlt napokban légi úton dobott le élelmiszert az övezetbe, ez azonban távolról sem elégíti ki a szükségleteket.
Hivatalos közlések szerint a kikötő felépítése néhány hétbe telhet. Az még nem tisztázott, hogy ki fogja biztosítani a szállítmányokat a Gázai övezetben. Biden szerint amerikai katonákat nem fognak a helyszínre küldeni.
Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt közölte, hogy „tengeri folyosót” hoznak létre ugyanebből a célból. Az első „tesztszállítmány" már pénteken útnak indulhat Ciprusról.
"Felfoghatatlan, amit láttam"
A sietség nem véletlen, egybehangzó helyszíni jelentések szerint ugyanis szörnyűséges állapotok uralkodnak Gázában.
Az övezetből visszatérő palesztin írőnő, Susan Abulhawa az amerikai Democracy Now független csatornának azt mondta: a gázai valóság sokkal rosszabb annál, mint amit mi a hozzánk eljutó legrosszabb videókban látunk.
„Felfoghatatlan, amit személyesen tapasztaltam Rafahban (az övezet déli részén fekvő város) és a középső rész egyes részein. Én ezt egy holokausztnak nevezem – és nem használom ezt a szót könnyen. De itt abszolút erről van szó”, fogalmazott.
Az ENSZ szerint Gáza népességének negyede van az éhínség szélén, az övezet északi részén pedig már gyerekek halnak éhen.
