Szokatlanul erélyes hangon kritizálta Izraelt Joe Biden csütörtök esti évértékelő beszédében a gázai hadműveletek civil áldozatainak óriási száma és a terjedő éhínség miatt, valamint részletesen kitért az övezetben uralkodó tarthatatlan állapotokra.
"Szívszorító", ami Gázában történik
Mindez azt jelzi, hogy Washington, a zsidó állam legfőbb szövetségese is egyre inkább elveszíti a türelmét a szélsőjobboldali politikusokkal megtűzdelt izraeli kormánnyal szemben, és fokozott nyomás alá kívánja helyezni a humanitárius helyzet javítása érdekében.
„Ez a háború több civil életet követelt, mint az összes korábbi gázai háború együttvéve. Több mint 30 ezer palesztint öltek meg, többségük nem a Hamászhoz tartozott. Ártatlanok ezrei és ezrei, nők és gyerekek. Árvává vált kislányok, kisfiúk” – fogalmazott.
Ezek a mondatok jelentős elmozdulást jeleznek ahhoz képest, hogy Biden tavaly októberben még kétségbe vonta a halálos áldozatokra vonatkozó, az ENSZ által is elfogadott gázai adatokat.
Az izraeli hadműveletek okozta pusztítást érzékeltetve jelezte: csaknem kétmillió palesztin van bombázásoknak kitéve vagy menekült el. „Lerombolt otthonok, rommá vált negyedek és városok. Családok élelem, víz és gyógyszer nélkül. Szívszorító.”
Kitért arra, hogy a válság tavaly október 7-én kezdődött „a Hamász terroristacsoport mészárlásával”, amely során “1200 ártatlan embert”, köztük nőket és gyereket mészároltak le, 250 embert pedig túszul ejtettek.
Mint fogalmazott, Izraelnek „joga van üldözőbe venni” a Hamászt, amely „befejezhetné a konfliktust” a fegyverek letételével, a túszok elengedésével és az október 7-i támadás felelőseinek kiadásával. Izrael helyzetét pedig nehezíti, hogy a Hamász „a civil lakosság között” működik. Beszélt arról is: „nem nyugszunk”, amíg minden túszt haza nem hoznak.
A humanitárius segítség nem lehet alku tárgya
Ugyanakkor – figyelmeztetett – Izraelnek „alapvető felelőssége” a gázai „ártatlan civilek” megvédése. Emellett „több segélyt kell beengednie” Gázába, és biztosítania kell, hogy a humanitárius szervezetek munkatársai ne kerüljenek kereszttűzbe.
Joe Biden ezzel arra utalt, hogy az izraeli hadsereg számos esetben nem engedte be a segélyeket az övezet éhínség által sújtott északi részébe, illetve palesztin közlések szerint több esetben tüzet nyitott a segélyszálló konvojokhoz siető emberekre: múlt csütörtökön 112-en vesztették életüket. Az izraeli hadsereg tagadja a vádakat, szerinte az emberek összetaposták egymást. Kórházi jelentések alapján ugyanakkor az áldozatok többségének lőtt sebe volt.
„Izrael vezetésének pedig azt mondom: a humanitárius segítség nem lehet másodlagos szempont vagy alkueszköz. Az ártatlan életek megvédésének prioritásnak kell lennie” – fogalmazott az amerikai elnök.
Szintén üzent az izraeli kormánynak, amikor azt mondta: a jövőt tekintve „a helyzet egyetlen valódi megoldása” a kétállami megoldás. Ez szöges ellentétben áll Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő terveivel, aki szerint „nincs hely” egy palesztin államnak.
Joe Biden, aki idén novemberben valószínűleg ismét megküzd majd Donald Trumppal a Fehér Házért, a fegyverszállításokról ugyanakkor nem tett említést.
A Washington Post tényfeltáró cikke szerint az amerikai fegyverek továbbra is áramlanak Izraelbe: a kormány október 7-e óta több mint 100 fegyvereladást hagyott jóvá a civil áldozatok magas száma ellenére is.
Kikötőt építenek Gázánál
Visszatérve a humanitárius helyzetre: az amerikai elnök bejelentése szerint az amerikai hadsereg ideiglenes kikötőt létesít a Földközi-tengeren Gáza partjainál, amely nagy mennyiségben képes fogadni élelmet, vizet, gyógyszereket és sátrakat tartalmazó szállítmányokat.
Szerinte a kikötő jelentős mértékben növeli majd a naponta az övezetbe bejutó segélyek mennyiségét. Az Egyesült Államok – több más országhoz hasonlóan – az elmúlt napokban légi úton dobott le élelmiszert az övezetbe, ez azonban távolról sem elégíti ki a szükségleteket.
Hivatalos közlések szerint a kikötő felépítése néhány hétbe telhet. Az még nem tisztázott, hogy ki fogja biztosítani a szállítmányokat a Gázai övezetben. Biden szerint amerikai katonákat nem fognak a helyszínre küldeni.
Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt közölte, hogy „tengeri folyosót” hoznak létre ugyanebből a célból. Az első „tesztszállítmány" már pénteken útnak indulhat Ciprusról.
"Felfoghatatlan, amit láttam"
A sietség nem véletlen, egybehangzó helyszíni jelentések szerint ugyanis szörnyűséges állapotok uralkodnak Gázában.
Az övezetből visszatérő palesztin írőnő, Susan Abulhawa az amerikai Democracy Now független csatornának azt mondta: a gázai valóság sokkal rosszabb annál, mint amit mi a hozzánk eljutó legrosszabb videókban látunk.
„Felfoghatatlan, amit személyesen tapasztaltam Rafahban (az övezet déli részén fekvő város) és a középső rész egyes részein. Én ezt egy holokausztnak nevezem – és nem használom ezt a szót könnyen. De itt abszolút erről van szó”, fogalmazott.
Az ENSZ szerint Gáza népességének negyede van az éhínség szélén, az övezet északi részén pedig már gyerekek halnak éhen.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
