6p

Megbukott a szociáldemokrata-zöld-liberális német kormány – a kérdés már csak az, hogy jövő márciusban vagy még azelőtt lesznek-e előrehozott választások. A népszerűtlen koalíciót végül költségvetési viták robbantották szét. Ukrajna lassan kezdhet aggódni: miközben az Egyesült Államokban Donald Trump nyerte a választást, egyik legfontosabb európai szövetségese hosszú hónapokra lebénulhat.

Szerdán késő este robbantotta a német kormánykoalíciót a levegőbe repítő bombát Olaf Scholz: a német kancellár ugyanis közölte, hogy – a költségvetési politikát érintő viták miatt – menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, aki egyben a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője is. Helyét a kancellár eddigi tanácsadója, a szociáldemokrata Jörg Kukies veszi át a pénzügyi tárca élén.

Előrehozott választások jönnek

Lindner menesztése – amelyet a vezető német gazdasági lap, a Handelsblatt a német köztársaság történetének legkeményebb kirúgásaként aposztrofált a véleménycikkében – beláthatatlan kimenetelű dominóeffektust indított el: az FDP bejelentette, hogy miniszterei lemondanak, azaz a párt felmondja a koalíciót. (Az egyetlen kivétel Volker Wissing, aki továbbra is közlekedési miniszter akar maradni, és kilép a liberális pártból.)

Az FDP távozásával a már eddig is ingatag lábakon álló kormány kisebbségbe került – még úgy is, hogy a Zöldek maradnak.

A szociáldemokrata kancellár mindenesetre folytatni kívánja a kormányzást, januárban pedig bizalmi szavazást kér majd a német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban.

Nem finomkodott – Olaf Scholz  sajtóértekezlete közben a berlini kancellári hivatalban 2024. november 6-án
Nem finomkodott – Olaf Scholz sajtóértekezlete közben a berlini kancellári hivatalban 2024. november 6-án
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Jelen állás szerint borítékolható, hogy a Bundestag megvonja majd a bizalmat a még megmaradt koalíciótól. Innentől kezdve Frank-Walter Steinmeier német államfőnek 21 napja van a parlament feloszlatására, az előrehozott választásokat pedig 60 napon belül kell kiírni – a németek tehát márciusban járulhatnak majd az urnákhoz („menetrend szerint” jövő ősszel lettek volna a parlamenti választások).

Könnyen lehet azonban, hogy végül márciusig sem kell várni: Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) – egyben a legerősebb párt – vezetője ugyanis azonnal bizalmi szavazást sürget a kormány ellen. Ugyanezt követeli a menesztett liberális miniszter is.

Merz úgy véli, hogy az előrehozott választásokat már januárban meg kellene tartani, mivel – mint mondta – Németország nem engedheti meg magának, hogy több hónapig többség nélküli kormánya legyen.

De pontosan mi vezetett a koalíció kimúlásához, és milyen hatása lehet ennek nemzetközi téren?

Vita az adósságfék és Ukrajna miatt

A pénzügyminiszter kirúgásához alapvetően a költségvetési politikával kapcsolatos vita vezetett: a liberális párt a hazai és a nemzetközi válság ellenére is ki akart tartani az államadósság keretek között tartását célzó adósságfék intézménye mellett – és ezzel szembement a kancellár akaratával.

Német sajtóhírek szerint Scholz – amellett, hogy „széleskörű gazdasági reformokat” ajánlott fel Lindnernek – azt szerette volna elérni, hogy biztosítsanak a költségvetésből további, milliárdos nagyságrendű támogatást Ukrajna számára. A pluszpénzre ugyanis – tekintettel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson – szükség lesz a kancellár szerint.    

A Zöldek vezetői pedig egyenesen azt állítják, hogy az ukrajnai segítségnyújtás növelése lenne az adósságfék kiiktatásának fő indoka. Az újabb tánogatás válasz Trump újbóli elnökségére.          

A pénzügyminiszter ezt a javaslatcsomagot elutasította – állította egy bennfentes –, ehelyett előrehozott választásokat javasolt. A kancellár ezt követően választás elé állította Lindnert: a koalíció költségvetési vészhelyzetet hirdet 2025-re, és egyúttal hatályon kívül helyezi az adósságfék intézményét, vagy Lindnernek mennie kell.

Lindner ezzel szemben Scholzot okolja a történtekért. Szerinte a gazdaság beindítására tett javaslatait nem vették komolyan, a kancellár kérését – az adósságfék kiiktatását – pedig azért nem teljesíthette, mert azzal „hivatali eskümet szegtem volna meg”.

Az ellentéteket nem sikerült feloldani, a szakítás pedig enyhén szólva sem sikerült szépre.

A kancellár a szerda esti sajtótájékoztatóján „nyugodt hangon, de nagy haraggal” sújtott le Lindnerre: többek között egoizmussal, a bizalom eljátszásával és kompromisszumra való képtelenséggel vádolta meg – szerinte így lehetetlen komoly kormányzati munkát végezni.

Megviselték a történtek – Christian Lindner érkezik a berlini kancellári hivatalba 2024. november 6-án
Megviselték a történtek – Christian Lindner érkezik a berlini kancellári hivatalba 2024. november 6-án
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Mindeközben Lindner, akit német sajtóbeszámolók szerint érezhetően feldúlt volt a történtek miatt, is élesen támadta Scholzot, és azt, hogy az előrehozott választások azonnali lehetővé tétele helyett inkább színpadiasan kirúgta őt.

Fájhat Zelenszkij feje

Németországban tehát áll a bál, és ennek egyik legnagyobb vesztese Ukrajna lehet. Kijev számára eleve aggasztó hír, hogy az Egyesült Államokban – amely az ukrán hadsereg legnagyobb fegyverszállítója – egy olyan elnök került hatalomra, aki korábban a  fegyverszállítások „átdolgozását” és jelentős csökkentését is kilátásba helyezte a háború befejezése és Kijev kompromisszumra kényszerítése érdekében.

Most pedig mélynek tűnő politikai válságba csúszott egyik legfontosabb európai szövetségese és fegyverszállítója, Németország is – és fennáll a veszély, hogy hónapokra cselekvésképtelenné válik.

A történtek hátteréhez hozzátartozik az is, hogy a kormánykoalíció népszerűségi mutatói a mélyben vannak: a szociáldemokratákat a választók 15-16, a Zöldeket 10 százaléka támogatja, a liberálisok pedig 3-4 százalékon állnak – azaz jelen állás szerint be sem kerülnének a parlamentbe.

A jobbközép CDU/CSU-szövetség toronymagasan vezeti a népszerűségi rangsort 30 százalékkal, mögötte a második helyen pedig a tőle jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt van. És egyre erősebb a baloldali Sahra Wagenknecht új mozgalma is (8 százalék) – utóbbi két párt ellenzi az ukrajnai fegyverszállításokat.

A német politikai és gazdasági válság (a legnagyobb autógyártó, a Volkswagen például óriási leépítéseket jelentett be nemrég) persze Magyarországnak sem jön jól. A német piac ugyanis a fő exportpiacunk, az autó- és akkumulátorgyártásunk fontos megrendelője. Az ugyanakkor nem igaz, amire Orbán Viktor miniszterelnök utalt nemrég, miszerint abban, hogy az egymás utáni második évben recesszióba süllyedtünk, csak a német ipar a ludas.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG