Franciaország törvényhozási lebénulását könnyebb lenne kezelni az EU számára, ha a francia-német motor másik fele jól működne. De ez nem így van.
Miután a német koalíció mindhárom pártja gyenge európai választási eredményt ért el, és együttesen a szavazatok mindössze 31 százalékát szerezték meg, Olaf Scholz kancellárnak sikerült megegyeznie a 2025-ös költségvetés tervezetéről, és ezzel - legalábbis egyelőre - elhárította a válságot, amely akár a kormánya bukását is okozhatta volna. Scholz ezt talán túlélte, de a belpolitikailag meggyengült Németország és Franciaország kérdéseket vet fel az európai vezetésről.
"Politikailag nagyrészt megbénul"
Ha a különböző pártok álláspontjai nem változnak, akkor nem látszik stabil kormány Franciaország számára, sőt Párizs "politikailag nagymértékben megbénulhat" - áll a berlini Nemzetközi és Biztonsági Intézet (SWP) közleményében.
Fotó: Depositphotos
Az SWP szerint egy "kisebbségi "Macron 2.0" kormány" "aligha tudna többséget szerezni politikai projektjeihez". Az elnöknek ezért "sokkal óvatosabban kell majd eljárnia az európai politikában", "el kell majd kerülnie a túlságosan nagyszabású reformkezdeményezéseket, és egy védekezőbb bizottsági menetrend mellett kell majd szavaznia".
Az agytröszt kiemeli, hogy Emmanuel Macron elnökként továbbra is vezető szerepet tölt be az európai, kül- és védelmi politikában. „Politikai ellenfelei azonban régóta azzal vádolják, hogy egy olyan EU mellett áll ki, amely Franciaország érdekeit sérti.
Macron ezért valószínűleg sokkal óvatosabban fog eljárni az európai politikában, visszariadva a nagyobb reformkezdeményezésektől, és egy védekezőbb bizottsági menetrend mellett voksolva. Egy franciaországi politikai patthelyzet Macron kínálatorientált helyzeti politikájának végét is jelentené - és súlyosbítaná a francia államadósság-válságot”.
Franciaország adósságállománya "évek óta irányíthatatlanul növekszik"; csak nemrégiben "az EU Bizottsága túlzottdeficit-eljárást indított Franciaország ellen". "Az EU-nak hamarosan komolyan foglalkoznia kell majd a közös adósságfelelősség kérdésével"- jósolja az SWP.
"Európa válságban"
Johann Wadephul, a CDU/CSU-frakció külpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese már közvetlenül az első szavazási forduló után pesszimizmusának adott hangot. Wadephul arra figyelmeztetett, hogy Franciaországnak "nem lesz stabil kormánya", az országot "cselekvésképtelenség és széthúzás" fenyegeti az elkövetkező években. "Macron egész Európát válságba rántja" - jósolta Wadephul - "Németország számára" - folytatta a CDU külpolitikai szakértője - "ez azt jelenti, hogy most még nagyobb vezetői felelősséget kell vállalnia Európában".
Norbert Röttgen, a CDU külpolitikai szakértője, a Bundestag külügyi bizottságának tagja szintén arra figyelmeztetett, hogy Franciaország "kormányozhatatlansággal" néz szembe. "Az ország megosztott a jobboldali és a baloldali radikálisok között, a centrum kisebbségben van" - mondta Röttgen: "Macron megbukott és elszigetelődött".
Ha összeadjuk "Macron és Biden viselkedését", az eredmény "a Nyugat önmaga által okozott gyengülése". Röttgen azt is követelte, hogy Olaf Scholz szövetségi kancellár "végre mutasson vezetői képességet"; ha ezt elmulasztja, "akkor ő is hozzájárul a Nyugat gyengüléséhez".
Különböző értelmezések
Párizs és Berlin eddig osztozott abban a meggyőződésben, hogy Ukrajna hosszú távú támogatása létfontosságú, de eltérően értelmezték a háborút. Franciaország úgy látta, hogy ez egy lehetőség Európa számára a szuverenitás megszerzésére, míg Németország mindenekelőtt azt látja, hogy nagymértékben be kell fektetni a NATO európai ágának megerősítésébe, és korlátozni kell az amerikai kivonulás lehetőségét.
Ez a stratégia tükröződik a Bundeswehr azon törekvésében, hogy Európa vezető hagyományos hadseregévé váljon, valamint az „European Sky Shield” kezdeményezésben. Ez az amerikai, német és izraeli felszerelésre épülő kezdeményezés irritálja Párizst.
Ez a konstelláció azonban az francia előrehozott választásokkal megváltozott. A szélsőbal ugyanis, amelyikkel Macron összefogott, eddig még meredekebben oroszpárti kijelentéseket tett az orosz-ukrán konfliktus ügyében, mint Le Pen.
Jean-Luc Mélenchon, aki az egyik esélyes a miniszterelnöki pozícióra, 2014-ben a kijevi kormányt "puccsista kalandoroknak" nevezte, "teljesen előreláthatónak" tartotta, hogy Oroszország "védelmi intézkedéseket" tesz a Krímben az új ukrán hatalommal szemben, és kijelentette: "A krími kikötők létfontosságúak Oroszország biztonsága szempontjából, teljesen előrelátható, hogy az oroszok nem hagyják magukat, védelmi intézkedéseket tesznek egy kalandor puccsista hatalom ellen, amelyben a neonácik rendkívül elítélendő befolyással bírnak".
Nos, egy ilyen álláspont előtt nem fognak megnyílni Brüsszel és Berlin ajtajai.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
