Az osztrák energiavállalat, az OMV romániai üzletága megállapodást kötött arról, hogy 2027-től gázt szállít a német Uniper energiacégnek a fekete-tengeri projektjéből – tudta meg a Reuters csütörtökön. Ez új, alternatív forrást jelent az orosz gázzal szemben.
Amint megkezdődik a termelés, Románia először története során az EU legnagyobb gáztermelőjévé és nettó gázexportőrévé válhat.
Fotó: OMV Petrom
A Neptun Deep
A német energiacég a román partoknál lévő Neptun Deep gázmezőből kapja majd a gázt. A projektből származó, 15 terawattóra földgázra vonatkozó öt évre szóló megállapodás azután született, hogy az orosz gáz szállítását Ukrajna a lejáró szerződése után már nem újította meg az év elejétől, így ezen az útvonalon nem érkezik már több orosz gáz Európába.
Transocean Barents, the mobile semi-submersible offshore drilling unit contracted for Neptun Deep, has arrived in Constanta. Neptun Deep is the largest natural gas project in the Romanian Black Sea and the first deepwater offshore project in Romania.https://t.co/wDdRcyAeHq pic.twitter.com/lmcRSR5Gz3
— Laurentiu B . (@laurbjn) November 17, 2024
A szerződés teljes mennyisége a 2024-es német gázimport mintegy 1,5 százalékát teszi ki, és ez lenne az első megállapodás, amely kiaknázza Fekete-tenger romániai területén több mint egy évtizeddel ezelőtt felfedezett mezőket.
A Neptun Deep mezőt 50:50 arányban birtokló OMV Petrom és az állami tulajdonban lévő Romgaz 2023-ban hagyta jóvá a kitermelés elindítását. A termelést várhatóan 2027-ben kezdik meg a Neptun Deep nevű mezőn, amely a becslések szerint 100 milliárd köbméter gázt rejt magában és így az EU egyik legjelentősebb lelőhelye.
A termelés nagyjából 10 éven keresztül évente körülbelül 8 milliárd köbméter lesz, amely csaknem megkétszerezi Románia gázkitermelését.
A tulajdonosok külön tervezik a gáz értékesítését, de egy román törvény értelmében a kormánynak elővásárlási joga lesz a projektből származó gázra.
Reményeik szerint óriási lehetőségek rejlenek a további felfedezésekre a romániai Fekete-tengeren, a terület becslések szerint 200 milliárd köbméternyi készlettel rendelkezik.
Az orosz gáz alternatívája
George Scutaru, a romániai New Strategy Center nevű agytröszt igazgatója szerint a Neptun Deep évente több mint 25 milliárd dolláros potenciális bevételt hozhat – ez Bukarest jelenlegi védelmi kiadásainak három és fél éves megfelelője — teszi hozzá az Euractiv.
Arnold C. Dupuy az Atlantic Council számára írt elemzésében rámutatott, hogy míg a legtöbb Fekete-tengeri ország az orosz gázimportra támaszkodik, Románia gázigényének körülbelül 80 százalékát már most is hazai termelésből fedezi. Dupuy szerint azonban a kilátások még optimistábbak.
A Neptun Deep és az Ana projekt, valamint a meglévő termelés várhatóan fedezi Románia évi körülbelül 12 milliárd köbméteres fogyasztását. Amint a Fekete-tengeri termelés megindul, Románia a szomszédos országokba exportálhatja a felesleget, kiváltva azok orosz gázimportját.
Románia már lépéseket tett Moldova orosz gázimportjának helyettesítésére, de a Fekete-tengeri gáz ígéretes lehetőséget nyújt arra, hogy csökkentse a régió függőségét a Török Áramlattól, az orosz gázt számos kelet-európai országba szállító tenger alatti vezetéktől.
Összehasonlításképpen: Moldova éves gázfogyasztása 2,9 milliárd köbméter, Bulgáriáé 3 milliárd köbméter, Szerbiáé pedig 2,4 milliárd köbméter.
Az orosz kockázat
Dupuy azonban kockázatokat is lát. Oroszország várhatóan ellenzi Románia tengeri gázprojektjeit, mivel a Kreml már eddig is számos hibrid hadviselési taktikát alkalmazott a Fekete-tenger térségében.
Mivel Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, Románia kizárólagos gazdasági övezete (EEZ) közvetlenül határossá vált az Oroszország által ellenőrzött tengeri övezettel.
„Vitatott, hogy a kizárólagos gazdasági övezetben található tengeri gázlétesítmények élvezik-e a NATO 5. vagy 6. cikkelyének védelmét, így a Kreml részéről számos zavarkeltési lehetőség adódhat” – teszi hozzá Dupuy.
Orbán Viktor örülhet az ukrán döntésnek
Az Orbán-kormány az év elején elégedetten tekinthetett arra, hogy az orosz gáz ukrajnai tranzitja leállt, mivel ezzel már csak egyetlen vezetéken érkezhet orosz gáz Európába, amely Szerbián keresztül Magyarországon át halad. Ez gazdasági és politikai szempontból is jelentős hatalmi pozíciót biztosít a kormány számára, amely így 2025 elejére elérte stratégiai célját — írja a HVG360.
Magyarország nem csökkentette, hanem növelte az orosz földgázvásárlást, miközben figyelmen kívül hagyta az uniós figyelmeztetéseket. Bár a határokon átnyúló infrastruktúra uniós támogatással épült, a kormány saját stratégiájába illesztette azt. Emellett az elmúlt évtizedekben tudatosan fejlesztettek olyan tároló- és kereskedelmi kapacitásokat, amelyek az állam, az állami cégek vagy a kormányhoz közel álló piaci szereplők érdekeit szolgálták.
„Az állami MVM 2012-ben határkeresztező kapacitásokat engedett át két magánkereskedő cégnek, a német E.Onnak és a kormányhoz közel álló MET-nek, ami leginkább utóbbit juttatta jelentős haszonhoz, majd 2013-ban az MVM bő 250 milliárd forintért megvásárolta az E.On magyarországi gázüzletágát, vagyis magát a kereskedőcéget és öt gáztárolót. A MET-ről ma már elmondható, hogy energiaügyi minisztert is adott az Orbán-kormánynak Lantos Csaba személyében” – teszi hozzá a lap.
Fotó: FGSZ
Ami a szerbiai csövön kifér
Magyarország hosszú távú szerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz földgázt vásárol a Gazpromtól, amely most már teljes egészében Szerbián keresztül érkezik.
A szerb–magyar határkapacitás 8,5 milliárd köbméter, amit mindkét ország teljesen kihasznál.
A beérkező gáz egy része továbbhalad Szlovákiába, Ukrajnába és Ausztriába, míg Szerbia magyarországi tárolókat is bérel, így időnként visszafelé is áramlik a gáz. Bár a szállított gáz többsége orosz eredetű, más forrásokból, például Katarból, Törökországból vagy Horvátországból is érkezik energia a Török Áramlaton keresztül.
Kicsi, ennyit tud — a cső Ausztriába
A román gáz németországi tranzitjának legkézenfekvőbb megoldása a magyarországi útvonal. Ez tovább erősítené hazánk tranzitország szerepét és a gáztárolási lehetőségek kihasználását. A 2023-2024-es, tavalyi gázévben nettó 1,8 milliárd köbméter volt a gázimportunk Románia felől – írja a Portfolio. Ez jelentősen nőhet, ha megindul a németországi tranzit, azonban ehhez a hálózat kapacitásának növelésére lesz szükség. A magyar-osztrák kapacitás jelenleg „lényegében elhanyagolható” – teszi hozzá a lap. Tartalékmegoldás lehet a gáz Szlovákiába továbbítása, és onnan Németországba juttatása, mivel a magyar-szlovák határkapacitás nagyobb.
Úgy tűnik, hogy a 2027-től kínálkozó román-német gáztranzit kihasználása kapacitásbővítési beruházásokat kíván, különösen Ausztria irányába.
A csábító Románia
A magyar állami MVM Csoport, amely már 19 országban jelen van, december közepén jelentette be, hogy felvásárolná az E.ON Energie România 68 százalékát és a szerelési-karbantartási munkákat végző E.ON Asist Complet 98 százalékát. Az E.On Románia az ország egyik legnagyobb földgázszolgáltatója, 3,4 millió ügyfelet lát el, és a lakossági piacon 41 százalékos részesedésével a második legnagyobb szereplő az Engie után. Főként Észak-Romániában erős, és a villamosenergia-piacon is jelen van, bár ott csak 5 százalékos részesedéssel, főként az északi-északkeleti régióban – írja a HVG360.
A fentiek tükrébe az MVM romániai terjeszkedése is többletjelentőséggel is bírhat, erősítheti a kormány azon szándékát, hogy gázelosztó-tranzitországként növelje befolyását és bevételeit.
Magyar befolyás, orosz befolyás?
A román gazdasági sajtó szerint az MVM, mint állami vállalat, az Orbán-kormány irányítása alatt áll, és emiatt attól tartanak, hogy az E.On Romania esetleges átvétele után a cég orosz gázzal látja majd el fogyasztóit, ami ezáltal Moszkvának közvetett befolyást biztosíthat Bukarest felett.
A hatóságok is vizsgálni kezdték a magyar felvásárlás ügyét. A román energiaügyi miniszter, Sebastian Burduja bejelentette , hogy a román Versenytanács koordinálásával működő Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság (CEISD) dönti majd el, hogy az MVM átveheti-e az irányítást az E.On romániai cégei felett. December végén Burduja azt mondta, hogy a CEISD várhatóan a legfelsőbb védelmi tanács elé viszi a felvásárlás ügyét.
Megállapíthatjuk, hogy az ukrán gáztranzit leállásával és a Szerbia felől érkező csővezeték kapacitásának növelésével az Orbán Viktor kormányának befolyása a térség gázügyeiben nőtt. Ez további határkapacitások kiépítésével — főleg Ausztria felé — tovább nőhet, ha a fekete-tengeri gázt hazánkon keresztül juttatják el Németországba és a nyugat-európai felhasználókhoz. Befolyását az MVM romániai terjeszkedése még tovább fokozhatja, ha megkapja ehhez a jóváhagyást, amit a geopolitikai összefüggések is befolyásolnak.
Románia fekete-tengeri gázmezőinek elkezdődő kiaknázása nem csak gazdasági, hanem a térségen túlmutató geopolitikai kérdés is.
