Gyilkolás rutinból – borzalmas dolgokról vallottak a brit különleges egységek az afganisztáni szolgálatuk idejéről

Egészen megdöbbentő atrocitásokról számoltak be a BBC-nek a brit különleges erők korábbi, Afganisztánban szolgálatot teljesítő tagjai. Az elborzasztó visszaemlékezések szerint a brit katonák „rutinszerűen” végeztek ki foglyokat, köztük gyerekeket is.

A BBC Panorama című műsorának nyilatkozó, korábbi hallgatásukat megtörő katonák több mint egy évtizednyi, a brit haderő afganisztáni szerepvállalásának idejét felölelő időszakban elkövetett lehetséges háborús bűntettekről számoltak be. Ez messze túlnyúlik azon az időszakon, amely jelenleg egy nyilvános, az igazságszolgáltatás által folytatott brit vizsgálat célpontja, utóbbi ugyanis csak három év eseményeire terjed ki.

„Megbilincseltek egy fiatal fiút és lelőtték. Egyértelműen gyerek volt, még csak közel sem volt a hadköteles korhoz”

– idézte fel a SAS (Különleges Légi Szolgálat – a brit haderő „legelitebb” különleges alakulata) soraiban Afganisztánban szolgáló veterán. Elmondása szerint a foglyok kivégzése „rutinszerűvé vált”. „Átkutattak valakit, megbilincselték, azán lelőtték”, mielőtt levágták volna kezükről a gyorskötőzőt, majd „elhelyeztek egy fegyvert” a holttest mellett.

Az érintett alakulatok között most először merült fel az SBS (Különleges Vízi Szolgálat, a haditengerészet elit alakulata) neve is.

„Láttam a legcsendesebb fickókat átváltozni és súlyos pszichpatikus vonásokat mutatni. Törvényen kívül voltak. Érinthetetlennek érezték magukat” – fogalmazott a BBC-nek az SBS egy veteránja, aki szerint az egység tagjai „bandamentalitást” mutattak, és „barbár” dolgokat tettek.

Saját szabályok szerint harcoltak – és öltek

Az Afganisztánba vezényelt különleges egységek fő feladata az volt, hogy megvédjék a brit katonákat a tálib fegyveresektől és bombagyárosoktól. A brit fegyveres erők 2001 és 2021 között voltak jelen Afganisztánban, és ez idő alatt 457 brit katona vesztette életét, több ezren pedig megsebesültek.

A BBC Panorama több mint 30, a brit különleges erők soraiban, vagy az ezeket kiszolgáló egységekben szolgáló egyén visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A katonák nevüket ugyan nem vállalták nyilvánosan, de hajlandónak mutatkoztak megtörni a brit különleges erők körüli hallgatás falát.

A beszámolókból az a kép rajzolódik ki, hogy a brit fegyveres erők legjobban kiképzett egységeinek tagjai rendszeresen és szándékosan megsértették a háborúra vonatkozó szabályozásokat Afganisztánban, de Irakban is. A szabályok szerint a bevetések során csak akkor szabad szándékosan megölni embereket, ha közvetlen veszélyt jelentenek brit katonák vagy mások életére. De a beszámolók alapján úgy tűnik, az SAS és az SBS egységei saját szabályokat alakítottak ki.

„Ha egy célpont már kétszer-háromszor felbukkant a listán, akkor azzal a szándékkal mentünk, hogy megöljük, nem tettünk kísérletet az elfogására”

– mondta az SAS egy veteránja, azokra az emberekre utalva, akiket korábban elfogtak, kihallgattak, majd elengedtek. „Néha ellenőriztük, hogy azonosítottuk-e célpontot, megerősítettük a személyazonosságukat, aztán lelőttük őket. Az osztag gyakran csak ment, és megölt minden férfit, akit talált.”

Az SAS egy volt katonája szerint pedig a gyilkolás addiktív dologgá vált, és hogy az elitalakulat egyes tagjait „megrészegítette ez az érzés” Afganisztánban. A férfi azt is elmondta, hogy előfordult, a katonák álmukban törtek rá házak lakóira, és mészárolták le mindenkit, akit találtak.

Az SBS egy veteránja pedig arról beszélt, hogy egy terület biztosításakor az osztagok átfésülték a területet, és mindenkit lelőttek, akit találtak, majd a testeket ellenőrizve kivégezték azokat, akik még életben voltak.

„Ez volt az elvárás, nem volt titokban tartva. Mindenki tudta”

– tette hozzá.

„Ez gyilkosság”

Sebesült, veszélyt nem jelentő embereket megölni egyértelmű megsértése lenne a nemzetközi jognak. De az SBS veteránja szerint ez bevett gyakorlat volt. Egy alkalommal például éppen egy katonaorvos látott el egy sebesültet, amikor az SBS egyik tagja odalépett, majd közvetlen közelről fejbelőtte a sebesültet. A veterán szerint szó sem volt arról, hogy halálos sérüléseket elszenvedőknek adták volna meg ilyen formán a „kegyelemdöfést”. „Teljesen szükségtelen” volt, ami történt. „Ez gyilkosság” – fogalmazott.

A rangidős SAS-tisztek utasították az alárendeltjeiket, hogy végezzenek egyes foglyokkal. „Ő nem jön vissza velünk a bázisra”, mondták például.

A vallomások mellett 2006-ból, Irakból, az SAS működéséről készült videófelvételek is megerősítették, hogy az SAS-osztagok egymással versengve számolták, mennyi embert öltek meg, egyes SAS-tagok pedig az általuk megölt embereket külön is számolták.

„Úgy tűnt, minden bevetésnél próbál legalább egy ’skalpot’ szerezni, minden éjjel meghalt valaki”

– idézte fel egykori bajtársáról az SAS korábbi katonája, aki szerint ez az illető „hírhedt volt az osztagban, valódi pszichopatának tűnt”.

Mindenki tudott róla?

A BBC információi szerint a különleges egységek vezetésében „mindenki tudta”, hogy mi történik, azonban az akciókról szóló jelentéseket meghamisították, hogy a katonai rendőrség ne kezdjen vizsgálódni.

A BBC azt is állítja, hogy a brit csapatok által elkövetett szörnyűségekről David Cameron akkori brit miniszterelnöknek is tudomása lehetett. Cameron hétszer járt Afganisztánban 2010 júniusától 2013 novemberéig tartó hivatali ideje alatt, és e látogatások során Hamid Karzai afgán miniszterelnök többször is szóvá tette aggodalmait az elkövetett atrocitások miatt.

„Lord Cameronnak nem lehetett semmi kétsége afelől, hogy a brit különleges egységeket civilek, köztük gyerekek meggyilkolásával vádolják”

– jelenti ki a korábbi afgán nemzetbiztonsági tanácsadó, Rangin Dadfar Spanta.

Cameron szóvivője válaszul azt közölte, hogy a brit miniszterelnök „legjobb emlékezete szerint” Karzai nem a brit különleges erők egy-egy akciójáról, hanem általánosságban, a NATO erőinek gyakorlatáról beszélt, amikor megosztotta ilyen irányú aggodalmait.

A kérdés, hogy Cameron miről és mit tudott, azért is különlegesen érdekes, mert más nyugati országok, például Franciaország gyakorlatával ellentétben a brit különleges erők felett semmilyen ellenőrzési jogköre nincs a parlamentnek, tevékenységükről kizárólag a kormányfő, a védelmi miniszter, illetve a különleges erők főparancsoka felé tartoznak elszámolással.

A brit védelmi minisztérium a BBC kérdésére azt nyilatkozta, hogy „teljes mértékben elkötelezett” a most zajló vizsgálat támogatásában, és felszólított minden olyan veteránt, akinek releváns információ lehetnek, hogy ezeket ne tartsa vissza.