A korábbi sejtések megerősítést nyertek: Salvador elnöke, Nayib Bukele hivatalosan is bejelentette, hogy egy meg nem nevezett összegért cserébe felajánlotta a Trump-adminisztrációnak, hogy az ország átvesz az Egyesült Államokban bebörtönzött bűnözőket, köztük olyan veszélyes drogkartellek tagjait, mint az MS-13 és a venezuelai Tren de Aragua.
Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Marc Rubio a salvadori elnöknél tett látogatása után arról számolt be, hogy a megállapodás alapján itt végezhetik nemcsak azok, akik illegális bevándorlóként követnek el bűncselekményt, hanem a letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint amerikai állampolgárok is. Az, hogy mindez mennyiben ütközik az amerikai alkotmánnyal, erősen vitatható, így egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul majd az alku. Ha azonban ez mégis megtörténik, a Salvadorba deportáltakra brutálisan kemény büntetés vár.
Very productive meeting with Salvadoran President @nayibbukele. His commitment to accept and incarcerate criminals from any country, including from violent gangs like MS-13 and Tren de Aragua, will make America safer. In an extraordinary gesture never before extended by any… pic.twitter.com/MLMhiVwRqQ
— Secretary Marco Rubio (@SecRubio) February 4, 2025
Erőd a semmi közepén
A Centro de Confinamiento del Terrorismo (CECOT) Nayib Bukele csodafegyverének számít a kartellek és bűnbandák elleni harcban. A szuperbörtön egy mindentől elszigetelt, több mint 400 hektáros területen fekvő, 57 hektáros komplexum, amely teljes kapacitásánál akár 40 ezer rab befogadására is alkalmas lenne, jelenleg azonban valamivel több mint 14 ezer elítéltet tartanak fogva falai között.
A létesítményt rendkívül szigorúan őrzik: naponta ezer őr, 600 katona és 250 rendőr felügyeli a rabokat, miközben a környező utakon több ellenőrzőponton is át kell jutnia annak, aki a CECOT-ba tart. Ilyenek azonban alig akadnak, mivel a foglyokhoz egyáltalán nem érkezhetnek látogatók, a civil szervezetek és a média képviselői pedig csak szigorú szűrés után, elenyésző számban léphetnek be a börtön területére. A komplexumban teljes a térerőmentesség, amit több ezer jelzavaró biztosít – kifejezetten azért, hogy a börtönbe került bandavezérek ne adhassanak utasításokat a még szabadlábon lévő társaiknak, és ne rendeljenek meg gyilkosságokat a falak mögül.
Kényelem nélkül
A CECOT komplexumában több ebédlő, játékszoba és konditerem is található, ám ezek kizárólag az őrök számára elérhetők. A rabok étkeztetése az akár 60-70 főt is befogadó, rendkívül szűk cellákban zajlik. Az étrend minden nap ugyanaz: főként rizsből, tortillából, tojásból és tésztából áll, amelyet kizárólag kézzel ehetnek, mivel a kések és a villák biztonsági okokból tiltott eszközök.
A cellákban nincsenek matracok, az elítéltek csupasz fémlapokon alszanak. A higiéniai körülmények is kifejezetten mostohák: a helyszínen készült felvételek szerint a rabok hideg vízzel töltött, kőből készült medencékben kénytelenek mosakodni.
A CECOT szuperbörtönbe kerülő rabok számára az élet lényegében véget ér, amint a kapuk bezárulnak mögöttük. Ennek ellenére sokan úgy jutnak be, hogy még tárgyalásuk sem zajlott le – esetükben a bírósági meghallgatás kizárólag Zoomon keresztül történik. Másokat viszont akár évszázadokra is elítélnek. Egy dolog azonban minden fogvatartottban közös: amíg a CECOT-ban raboskodnak, nem léphetnek ki a szabad ég alá, és friss levegőt sem szívhatnak.
A cellákból csak szigorú felügyelet mellett engedik ki a rabokat, de ilyenkor sem kapnak valódi mozgási szabadságot. Vagy sorokba rendezve kell motivációs beszédeket hallgatniuk, vagy az őrök által vezényelt, erősen szabályozott átmozgató tornán vesznek részt. Előfordul az is, hogy törökülésben a földön ülve keresztény vallási himnuszokat kell énekelniük.
Oktatási programok, vagy olyan törekvések, amelyek a társadalomba történő visszatérést segítenék egyáltalán nincsenek, ez Bukele elnök személyes álláspontját is tükrözi, aki szerint ezek az emberek sosem lehetnek újra a salvadori társadalom tagjai.
Fotó: X/Nayib Bukele
Bosszú
A 2023-ban megnyitott CECOT lényegében a kormányzat bosszúja és válasza arra, hogy Salvador évtizedeken át a világ egyik legveszélyesebb országának számított. A rivális bűnbandák, az MS-13 (Mara Salvatrucha) és a Barrio 18 közötti véres harcok rettegésben tartották a 6,3 milliós lakosságot, és kiugróan magas gyilkossági rátákhoz vezettek.
A Bukele-kormányzat 2021. március 26-án, egy különösen véres nap után hirdetett háborút a kartellek ellen, amikor egyetlen nap alatt 62 ember vesztette életét a bandaháborúk miatt. A válsághelyzet kihirdetését követően több mint 55 ezer embert tartóztattak le, ami gyorsan túlterhelte a büntetés-végrehajtási rendszert, ezért 2022-ben elrendelték a CECOT felépítését.
A rendkívül szigorú szabályozások azt is lehetővé teszik, hogy a drogkartellekhez köthető gyerekeket is bíróság elé állítsák – így akár már 12 éveseket is elítélhetnek.
Siker, de milyen áron?
Azt, hogy a drogkartellek ellen meghirdetett leszámolás és a szuperbörtön felépítése sikeres, nehezen lehet vitatni, hiszen az egykoron bűntől fortyogó Salvador mostanra a nyugati félteke egyik legalacsonyabb gyilkossági rátájával rendelkezik az AP cikke szerint; 2019-ben 100 ezer emberre 38 gyilkosság jutott, 2025 elején ez a mutató már csak 0,91 volt.
A kormányzat átfogó médiakampányba kezdett azért, hogy javítsa az ország megítélését. Miközben külső megfigyelők és civilek az igazságtalanul letartóztatott, ártatlan rabok elengedését követelik – akik létezését egyébként a salvadori igazságügyi miniszter is elismerte – Salvador turisztikai paradicsommá akarja építeni imázsát: nemrég például a Miss Universe versenyt rendezték az országban, de külföldi influenszerek egész hada is kalandozik mostanában a helyi látványosságok körül.
Bukele elképesztően népszerű, támogatottsága 91 százalék felett van a lakosság körében, az azonban árulkodó, hogy ezen a listán a második 75 százalékkal Vlagyimir Putyin. Salvador felszínesen nézve rendezettnek tűnik, ám ez csak addig igaz, amíg a külső szemlélő nem kezd el azon töprengeni, vajon hányan kerülhettek ártatlanul rács mögé, és tűntek el végleg a nyilvánosság szeme elől.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
