Az izraeli külügyminisztérium azért vonta vissza a nyolc norvég diplomata státuszát, mert Norvégia az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i mészárlását követően elismerte a palesztin államot, és támogatta az elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu miniszterelnök és más izraeli vezetők ellen - olvasható Jiszrael Katz külügyminiszter X-oldalán, amit az MTI ismertet.
„Aki ellenünk cselekszik, azok ellen mi is cselekszünk. Továbbra is megőrizzük Izrael Állam státuszát és nemzeti önbecsülését" - írta vasárnap az eset nyomán a zsidó állam külügyminisztere.
Fotó: EPA/Tino Romano
El kell hagyniuk Izraelt?
A nyolc, diplomáciai státuszát elvesztő diplomata a döntés nyomán kénytelen lesz elhagyni Izraelt. A diplomatáknak azt mondták, hogy egy héten belül visszavonják az akkreditációjukat, és három hónapon belül pedig a vízumukat is, de mindannyiuknak felajánlották, hogy új akkreditációt kérjenek.
Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere szélsőségesnek és ésszerűtlennek nevezte Benjámin Netanjahu kormányának döntését, és megígérte, hogy Oslo a kudarcok ellenére tovább dolgozik az „életképes palesztin államért".
Norvégia pénteken bezárt képviselete a ciszjordániai Al-Ram városban működött. A döntés „a palesztinok és a Palesztin Hatóság, a nemzetközi jog védelmezői, a kétállami megoldás és a palesztinok önrendelkezési joga ellen irányul" - közölte Barth Eide.
Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is bírálta a diplomáciai státuszok visszavonását, és felhívta a figyelmet Norvégiának az elmúlt három évtizedben az izraeli-palesztin béketörekvésekben játszott szerepére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
