Jelentősen nőtt tavaly az EU-ban adott védelmi státuszok száma

Az Európai Unió tagországai a 2022-es adatokhoz (383 700) képest hét százalékkal több, 409 485 menedékkérőnek biztosítottak nemzetközi vagy nemzeti védelmi jogállást - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken. A védelmi jogállás tagállami biztosításáról szóló, 2023-as adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban tavaly a pozitív elbírálásban részesült menedékkérők 43 százaléka kapott menekültstátuszt, 35 százaléka kiegészítő védelmet, 22 százalékuk humanitárius védelmet. Tavaly, 2022-höz képest a megítélt menekültstátuszok száma 3 százalékkal, a kiegészítő védelmi jogállások száma 20 százalékkal nőttek, míg a humanitárius védelmi státusz számai 3 százalékkal csökkentek.

A legtöbb, 151 505 védettségi státuszt Németország illetékes hatóságai adták ki, ami az unió területén kiadott összes ilyen jogállás 37 százalékát tette ki. Németországot Franciaország (55 220, 13 százalék) és Spanyolország (52 950, 13 százalék) követte. A védelmi státusz fő kedvezményezettjei tavaly - ahogy a megelőző évben is - a szíriaiak (130 160), az afgánok (73 430) és a venezuelaiak (42 665) voltak.

Az EU-tagországokban tavaly 674 125 elsőfokú határozatot hoztak menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatban, és további 191 530 jogerős határozatot fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően. Az első fokon hozott határozatok eredményeként 358 235-en kaptak védettségi státuszt, ez a menedékkérők számára kedvező menedékjogi döntések 53 százalékát tette ki. Emellett további 51 250-an fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően kaptak ilyen jogállást. Fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően hozott jogerős határozatok elismerési aránya 27 százalék volt. Ezek az arányok magukban foglalják mind a nemzetközi (azaz menekültstátusz és kiegészítő védelem), mind pedig a nemzeti védelmi jogállást (a nemzeti jogszabályok alapján nyújtott humanitárius jogállás).

A 2023-ban első fokon a szíriaiak és a venezuelaiak (94-94 százalék), valamint az afgánok (80 százalék) kérelmeit ismerték el a legmagasabb arányban - tette hozzá jelentésében az uniós statisztikai hivatal.

A lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek részére az államok védelmet biztosíthatnak. Ennek formái a nemzetközi védelmem, azaz a menekültstátusz vagy a kiegészítő védelem, illetve a nemzeti jogszabályokon alapuló humanitárius védelem lehetnek. Menekültstátuszra azok jogosultak, akik azért voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, mert szabadságukat vagy életüket.  (MTI)