6p

Párizs és Berlin osztozik abban a meggyőződésben, hogy Ukrajna hosszú távú támogatása létfontosságú, de eltérően értelmezik a háborút. Európának jó oka van az aggodalomra, hiszen Putyin eltökéltsége az orosz birodalmi hatalom helyreállítására vallásos megszállottságává lett. Káncz Csaba jegyzete.

Európa háborús alapokra helyezése egyre gyorsul, mióta Putyin közel két évvel ezelőtt megindította az ukrajnai inváziót, és szétzúzta Európa biztonsági rendjét. "Fel kell-e készítenünk gyermekeinket a háborúra?" kérdezte a befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung a múlt hónapban. A cikk Bettina Stark-Watzinger oktatási miniszter azon javaslatáról szólt, hogy az iskolákban polgári védelmi gyakorlatokat szervezzenek, és a fegyveres erők rendszeres osztálylátogatásainak köszönhetően "laza kapcsolatot alakítsanak ki a Bundeswehrrel".

Tíz nappal korábban a Német Városok és Önkormányzatok Szövetsége több milliárd eurót követelt a használaton kívüli bunkerek újra üzembe helyezésére és újak építésére. A Hidegáború idejéből származó 2000 nyilvános óvóhelyből mindössze 600 maradt meg, amelyek összesen csupán 500 ezer ember befogadására alkalmasak.

Olaf Scholz és Emmanuel Macron – azonos meggyőződés, eltérő értelmezés
Olaf Scholz és Emmanuel Macron – azonos meggyőződés, eltérő értelmezés
Fotó: EPA / BENOIT TESSIER / POOL

Párizsban is élénk vita folyik a háború esetleges kiterjedéséről, különösen, mióta Macron elnök februárban nyilvánosan kijelentette, hogy a szárazföldi csapataik bevetése nem zárható ki. Két nappal később Scholz kancellár egy videóban azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO nem volt és nem is lesz "érdekelt fél" ebben a háborúban.

Stratégiai naivitás

Párizs és Berlin közös alapról indult. A balti államok és Lengyelország ismételt figyelmeztetései ellenére mindkét ország bizonyos stratégiai naivitást tanúsított Oroszországgal szemben. Mindketten alábecsülték az orosz fenyegetést. Az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ellentétben hírszerző szolgálataik nem hittek az invázióban.

Berlin és Párizs nem igazán hitt a 2017-ben publikált amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiának sem, amely egy anarchikus nemzetközi arénát jelenített meg, és figyelmeztetett: Moszkva „vissza akarja állítani a nagyhatalmi státuszát és befolyási övezetet akar létrehozni a határai közelében.”

Az ukrajnai háború is megmutatta a két ország korlátait. Franciaország ambiciózus, de üres zsebekkel rendelkező hadsereggel rendelkezik. Ez alapvetően egy bonszai hadsereg, amely nem rendelkezik a nagy intenzitású konfliktus fenntartásához szükséges felszereléssel és lőszerrel. Az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatása is elmarad Németországétól. Párizs 2022-2023-ban a kormány saját számításai szerint 3,8 milliárd euró értékű fegyverzetet biztosított Kijevnek, szemben a Berlin által küldött 17,7 milliárd euróval.

Berlini kalkulációk

Németországot eközben a múlt századi történelem bűntudata nyomasztja. A márciusi adatok szerint a német válaszadók mindössze 28 százaléka támogatja, hogy Kijevet 500 kilométeres hatótávolságú Taurus cirkálórakétákkal lássák el. 58 százalék ellenzi ezen fegyverrendszer biztosítását - több mint felük (31 százalék) azt szeretné, ha Németország semmilyen fegyverrel nem látná el Ukrajnát.

Scholz elutasítása mögött hivatalosan az a félelem áll, hogy Németországot háborúba sodorhatja, ha a cirkálórakéták orosz területre csapódnak, vagy ha német katonákat telepítenek Ukrajnába, hogy segítsenek a rendszer működtetésében. Berlinben attól tartanak, hogy Ukrajna és Oroszország egy nagyon hosszú, kimerítő állóháborúba - egy "Verdun drónokkal" típusú vérzivatarba – csúszik bele, és ezt Kijev már nem lesz képes megnyerni. Ezért a további ellenállás hiábavalónak tűnik, és a további fegyverszállítások sem fognak itt már segíteni.

Különböző értelmezések

Párizs és Berlin osztozik abban a meggyőződésben, hogy Ukrajna hosszú távú támogatása létfontosságú, de eltérően értelmezik a háborút. Franciaország úgy látja, hogy ez egy lehetőség Európa számára a szuverenitás megszerzésére, míg Németország mindenekelőtt azt látja, hogy nagymértékben be kell fektetni a NATO európai ágának megerősítésébe, és korlátozni kell az amerikai kivonulás lehetőségét.

Ez a stratégia tükröződik a Bundeswehr azon törekvésében, hogy Európa vezető hagyományos hadseregévé váljon, valamint az „European Sky Shield” kezdeményezésben. Ez az amerikai, német és izraeli felszerelésre épülő kezdeményezés irritálja Párizst.

Kései ébredés

A kontextus azonban megváltozik, ahogy az Ukrajnára nehezedő nyomás fokozódik, és Donald Trump visszatérése a hatalomba elképzelhetőnek tűnik. Márciusban Párizs és Berlin bejelentette, hogy a francia-német KNDS csoport Ukrajnában fog letelepedni, hogy pótalkatrészeket gyártson Kijev számára. A szimbólumot jelentősnek szánják, de egy kicsit későn érkezett.

Mivel Európa hadiipara messze elmarad Oroszországétól - és még inkább az USA-étól -, az európai katonai képességek kiépítése valószínűleg évekig fog tartani. Beszédes, hogy a német fegyveres erők teljes lőszerkészlete mindössze két napig bírná a harcot egy olyan ellenféllel szemben, mint Oroszország.

Putyin tervei

Bár Oroszország már nem olyan erős, mint egykor volt, Európának jó oka van az aggodalomra. Putyin eltökéltsége, hogy megfordítsa a hidegháború végkimenetelét, az orosz birodalmi hatalom helyreállításának szinte vallásos megszállottságává nőtte ki magát. Putyin alatt Oroszország hajói és kémrepülőgépei rendszeresen ellenőrzik olyan országok határait, mint Svédország, Finnország, a balti államok, sőt még Nagy-Britannia is.

Putyin agressziója arra kényszerítette Európát, hogy komolyan foglalkozzon az újrafegyverkezéssel. Az EU tagállamainak katonai kiadásai 2022-ben rekordot jelentő 240 milliárd eurót értek el, 6 százalékkal többet, mint az előző évben, és a McKinsey előrejelzése szerint Európa éves védelmi kiadásai 2028-ra 500 milliárd euróra nőhetnek.

Az a szervezeti és anyagi leépülés, amelyet az orosz hadsereg a két éve tartó intenzív ukrajnai harcok során elszenvedett, valamint annak kockázata, hogy a NATO-val való teljes körű háborús mozgósítás destabilizálhatja Putyin rendszerét, valószínűleg visszatartja a Kreml urát attól, hogy belátható időn belül további katonai hadjáratokba kezdjen.

Ha Oroszország ukrajnai térnyerése a jelenlegi védelmi vonalakra korlátozódik döntő győzelem nélkül - ami az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatástól függ -, akkor Putyin kedve a további balti kalandokhoz komolyan csökkenne. Ez azonban nem akadályozná meg abban, hogy a szürke zónában megpróbálja destabilizálni Moldovát, Grúziát, a Dél-Kaukázust, a Nyugat-Balkánt, sőt Franciaországot és Nagy-Britanniát is.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG