Vang Ji szombaton szólalt fel, közvetlenül az Egyesült Államok külügyminiszterének meglepő hangvételű beszéde után. A hamarosan Magyarországra érkező Marco Rubio szavairól ebben a cikkben olvashatnak:
Vang Ji Japánnal kapcsolatban így foglamazott:
„80 éve először beszél így Japán miniszterelnöke. Ez közvetlenül veszélyezteti Kína területi szuverenitását és vitatja a tényt, hogy Tajvan visszatért Kínához.”
Vang Ji szavainak különös súlyt ad, hogy a múlt heti parlamenti választáson elsöprő győzelmet aratott Japán első női miniszterelnöke. Takaicsi Szanae politikáját a legtöbb elemző – mások mellett – Kína-ellenességgel jellemzi. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
A kínai külügyminiszter szerint Japán még mindig háborús bűncselekmények elkövetőit rejtegeti. A szigetországot összevetette Németországgal, amely szembenézett a náci bűnökkel, míg Japán ugyanezt nem tette meg saját II. világháborús szerepét, erkölcsi felelősségét illetően.
„Mindez azt jelenti, hogy Japánnak még mindig vannak Tajvannal kapcsolatban gyarmatosító ambíciói és az országot még mindig kísérti a militarizmus szelleme”
– idézte Vang Jit a South China Morning Post.
Japán miniszterelnöke, Takaicsi korábban már azt is javasolta, hogy Japán egy „kvázi biztonsági szövetséget” köthetne Tajvannal. Laj Cseng-tö, a szigetország elnöke egy október elején az X-en japánul közzétett bejegyzésben Takaicsit „Tajvan hűséges barátjának” nevezte – számol be róla a Telex.
Amerikával barátságosabb volt
Tajvant önálló államként nem ismeri el, de a szigetország különállóságát katonai erejével támogatja az Egyesült Államok. Ennek ellenére Vang Ji barátságosabb hangnemet ütött meg az USA-val kapcsolatban.
A kínai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatát a kínai elnök, Hszi Csin-ping által lefektetett elvek alapján a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés, és a kölcsönös haszonnal járó párbeszéd kell, hogy meghatározza.
Vang kerülte a nyílt konfrontálódást Washingtonnal, de megjegyezte, hogy „a vezetők jószándéka ellenére vannak olyanok az Egyesült Államokban, akik fenyegetik Kínát.”
Európának szóló legfontosabb üzenete pedig az volt, hogy „Európa nem nézheti az oldalvonalról az ukrajnai háborút, minden joga megvan rá, hogy maga is tárgyaljon Oroszországgal”. Vagyis ne az Egyesült Államok vigye a kizárólagos szerepet. Kína ebben támogatja az európai diplomáciát.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) pedig új lendületet javasolt. „Meg kell reformálnunk és fejlesztenünk kell a globális kormányzat rendszerét. (…) Az ENSZ megalapítása fontos eredménye volt a világnak a fasizmus elleni háborúban aratott győzelme nyomán” – jelentette ki a kínai külügyminiszer.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
