Ukrán közlések és jogvédő csoportok szerint tömegével tartanak fogva oroszországi börtönökben olyan ukrán civileket, akiket az orosz erők inváziójuk során hurcoltak el ukrán területekről, derül ki a CNN oknyomozó cikkéből.

Fogva tartva, valahol Oroszországban 

Pontos számuk jelen pillanatban nem ismert. Az ukrán kormány szerint több ezer olyan civil van, akiket az oroszok letartóztattak, és évek óta önkényesen fogva tartanak. Hivatalosan mintegy 1700 ilyen esetről tudnak, jogvédők szerint azonban a valós szám ennek sokszorosa, 5-7-szerese.

Az ukrán ombudsman hivatala szerint összesen mintegy 37 ezer ukrán tűnt el – civileket (felnőtteket és gyerekeket), valamint katonákat együttvéve –, és sok embert tartanak továbbra is fogva a megszállt területeken. Az amerikai televízió nem tudta ellenőrzni ezeket a számokat.

Az őrizetbe vettek közül sokakat mélyen Oroszországon belüli börtönökbe vittek, ahol bűnözőkkel és hadifoglyokkal együtt tartják fogva őket – mindez háborús bűnnek számít.

Jogvédő csoportok összesen mintegy 100 olyan helyszínt azonosítottak Oroszországban és a megszállt területeken, ahol ukrajnai civileket őriznek – ezek közt olyan intézmények is vannak, amelyeket kifejezetten miattuk hoztak létre vagy bővítettek ki.

„Közülük sokat harcosként azonosítanak az oroszok, hogy hadifogoly státuszt adjanak nekik” – mondta Dmitro Lubinec, Ukrajna emberjogi biztosa. Szerinte így akarják növelni azok számát, akiket majd orosz hadifoglyokra tudnak kicserélni.

Alkueszközként használva

Lubinec úgy véli, hogy az ukrán civilek hadifogollyá minősítése nem csak illegális, hanem a jövőre nézve is veszélyes. Emiatt ugyanis a megszállt területeken maradt ukránokat is nagyobb eséllyel tartóztatják majd le, és használják fel „alkueszközként”.       

„Ezek az emberek nem hadifoglyok, hanem civil túszok. Azért használom ezt a szót, hogy kihangsúlyozzam, mit csinál az Oroszországi Föderáció: civileket tart túszként fogva” – mondja.

Márpedig ez a fegyveres konfliktusokat szabályozó Genfi egyezmények értelmében szigorúan tilos. A szemben álló felek ugyan adott esetben civileket is őrizetbe vehetnek, de az szigorúan szabályozva van, hogy kit, miért és mennyi ideig lehet fogva tartani.

„A szabály az, hogy ezt nem lehet büntetésként használni” – véli Achille Després, a Vöröskereszt Nemzetközi Irodája (ICRC) kijevi kirendeltségének a munkatársa. Civileket csak abban az esetben lehet fogva tartani, ha az biztonsági okok miatt elkerülhetetlen.

Az ukrán kormány és számos nemzetközi szervezet úgy véli, hogy Oroszország a civilek önkényes fogva tartásával háborús bűnt követ el. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) 45 tagja már vizsgálatot indított emiatt azzal a céllal, hogy megtalálja a módját Moszkva felelősségre vonásának.

Ukrán hírszerzési források szerint az ukrán civilek fogva tartásáért az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) és az Orosz Nemzeti Gárda a felelős.

A CNN ezzel kapcsolatos megkeresésére egyik szervezet sem válaszolt, mint ahogy az orosz védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, az orosz ombudsmani hivatal és egyéb orosz hivatalos szervek sem reagáltak az egyes, konkrét esetekkel kapcsolatos kérdéseikre.

Oroszország információs tekintetben annyira „fekete lyukká” vált, hogy számos ukrán család, hatóság és civil szervezet is csupán informális csatornákon, korábbi fogva tartottak beszámolóiból jut információkhoz a keresett személyekkel kapcsolatban.

Két év, egy levél

A CNN több konkrét esetet is ismertet a fentiekkel. Dmitro (Dima) Hiliuk ukrán újságírót, az Ukrán Független Információs Ügynökség tudósítóját például 2022 márciusában vették őrizetbe az orosz csapatok falujában, a Kijevtől északra fekvő Kozarovicsiben.

Szülei úgy tudják, hogy Oroszországba szállították, és jelenleg is ott tartják fogva az orosz hatóságok. Teszik ezt annak ellenére, hogy ügyvédje szerint nem emeltek vádat ellene és nem ítélték el.

Az elmúlt két évben mindössze egyetlen, kézzel írt üzenet érkezett tőle egy kis papírlapon. Ezen az áll: „Kedves anyu és apu, élek és jól vagyok. Jól vagyok. Dima.”

Az üzenet dátuma 2022. április, de a szülők csak augusztusban kapták meg.   

Elmondásuk szerint a háború első heteiben az orosz katonák elfoglalták a lakásukat, leparkolták a kertjükben a tankot és elvittek mindent, ami értékes. A család a szomszédoknál húzta meg magát, de néha ki kellett merészkedniük élelemért és hasonlókért. Az egyik ilyen alkalom során géppuskás orosz katonák állták körbe Dimát és apját,Vaszilt, és őrizetbe vették őket. Az apát nyolc nap után elengedték, fiát azonban továbbra is fogva tartották.      

Szemtanúk beszámolója szerint Dima később – rövid ideig – két sebtében felállított fogolytáborban volt a megszállt területeken. Ezt követően az oroszországi Brjanszki terület novozibikovi táborába szállították át, ahol az előzetes letartóztatásban lévőket tartják. Utoljára pedig a Vlagyimiri terület egyik büntetőtáborában látták.     

Ennek ellenére Moszkva több alkalommal is tagadta, hogy fogva tartja Dimát. Az orosz hatóságok hivatalosan arról értesítették ügyvédjét, hogy nincs Oroszországban, és semmit sem tudnak róla.

2023 májusában az ICRC telefonon megerősítette a szülőknek, hogy a fiúk életben van.

Végül idén márciusban – két évvel a letartóztatása után – az Orosz Védelmi Minisztérium a szülőknek írt levélben beismerte, hogy Dimát őrizetbe vették és Oroszországban tartják fogva. A pontos helyről és státusáról nem közöltek semmit.

Sok száz ukrán hadifoglyot cserével már sikerült kiszabadítani, az elhurcolt civilek közül azonban hivatalos közlések szerint mindössze néhány tucat térhetett haza.