Az orosz társadalomban sokan reményvesztettek amiatt, hogy Moszkva Ukrajna elleni háborúja nem ért véget 2024-ben.
„Amit leginkább érzünk, az a csalódás. Arra számítottunk, hogy a harcok véget érnek, és idén már nem lesz háború. Régóta fásultak vagyunk, belefáradtunk a várakozásba. Sőt, olyan érzésünk van, mintha minden nap egyre mélyebbre süllyednénk. A békével együtt a szankciók feloldására is számítottunk, mert azok egyre inkább húsbavágóak” – árulták el a Meduzának az orosz politikai elitből származó információkat orosz kormányközeli források.
A lap értesülései szerint az orosz gazdaság állapota 2024 végére valóban „feszültté” vált. A nagyvállalatok lassan nem is titkolják, hogy elégedetlenek a központi bank magas (21 százalékos – a szerk.) irányadó kamata miatt. Egy orosz tanácsadó, aki a Putyin-kormányzattal és a nagyvállalatokkal is dolgozik, azt mondja:
„Egyelőre a cégek többsége a túlélésre hajt, és mindenki bátor arcot vág. Néhányan még növekednek is. De ez az országból kivonuló külföldi cégek, és a gyengébbek vagyonának kannibalizálása miatt történik. Ám mindenki tudja, hogy ez nem tarthat örökké, és így később sem lesz jobb.”
Fotó: kremlin.ru/RIA Novosti
A Meduza forrásai egyetértenek abban, hogy a „gyors békére” és a szankciók enyhítésére vonatkozó remények elhalványultak, miután Ukrajna 2024 augusztusában behatolt az orosz Kurszk régióba. Azonban az orosz kormányhoz közel álló személy és egy másik, az ország törvényhozásában dolgozó forrás is elismerte, hogy a háború úgy is elhúzódhatott volna 2025-ig, ha az ukrán hadsereg nem kezd bele ebbe az offenzívába.
„Putyin szeret harcolni, mert ez izgalmas számára. Filozófiája szerint: miért állnál meg félúton, ha meg tudod tenni az egész távot?”
– taglalja az egyik kormányzathoz közel álló forrás. Hozzátette azt is, hogy az orosz elit néhány „honfitársa” (elsősorban magas rangú biztonsági tisztviselők) elégedetlenek az elnök hozzáállásával. Úgy vélik, hogy láthatólag semmi nem elég neki. Továbbra is mozgósításra van szükség és teljes háborús átállásra, ami riasztó.
A Meduza több forrása szerint Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme megújította a békére vonatkozó reményeket a magas rangú orosz tisztviselőkben. Most azonban ezek a remények mintha elszálltak volna.
„Az orosz elnöknek megvannak a követelései négy ukrajnai régió teljes területére. De Trump elképzelései és feltételei mások. Nem világos, hol lehet köztük a kompromisszum” – mondta egy, a Kremlhez közel álló forrás.
Ugyanakkor a Putyin belpolitikai csapatához közel álló informátor azt is pedzegette, hogy a „háborús fáradtság” ellenére a konfliktus 2025-ben történő lezárása „potenciális válságot” jelenthet az elnöki adminisztráció számára. „Őszintén szólva nem világos, mi áll a fókuszban. Mi történik azután, ha a „különleges katonai művelet” véget ér? El kéne mondani az embereknek, hogy mi fog történni holnap, miért nehéz most, mikor lesz könnyebb a helyzet, és ehhez hasonlók. Mert senki sem tudja ezekre a válaszokat” – magyarázta egyikük.
December elején az orosz média arról számolt be, hogy a Putyin-kormányzat szemináriumot tartott a regionális kormányzó-helyettesek számára, ahol megvitatták a 2026-os Állami Duma-választások „célmutatóit”, valamint a „győzelmi kép” kialakításának terveit. Az eseményen résztvevő két regionális tisztviselő azt mondta a lapnak, hogy a háború vége valóban vitatéma volt, azonban az adminisztrációs tisztviselők nem árultak el konkrétumot. „Ez inkább annak elismerése volt, hogy a speciális hadművelet úgyis egyszer véget ér, és valamit tenni kell. De hogyan lehet felkészülni a békére, ha a béke feltételei nem világosak?
Bár egy dologra rájöttem: a különleges katonai művelet bármilyen eredményét győzelemnek fogják nevezni” – jelentette ki a forrás.
Bárhogy is lesz, ez a két forrás azt is elmondta, hogy a szemináriumon több forgatókönyvet is bemutattak a „háború utáni valóságba való belépéshez”.
„Például szóba került, hogy 2025-ben előrehozott választásokat tarthatunk, ahol győzelmet arathatunk, és megválaszthatunk egy „győzelmi parlamentet”, amelyben a katonaság bizonyos hányada helyet kap. De ezek csak felületes javaslatok voltak” – emlékeztetett egy regionális tisztviselő.
A Putyin-kormányzatnak dolgozó politikai stratéga, aki ismeri ezt a konkrét „javaslatot”, azt mondta, „semmi értelmét nem látja az előrehozott választásoknak”. „Lehet-e ezzel bármit elérni? Emellett a gazdasági helyzet rossz és őszig biztosan nem lesz jobb. És hogy 2026-ban mi lesz, ki tudja?” – tette fel a költői kérdéseket a Meduzának.
A Kreml a Fehéroroszországgal való „mélyebb integrációt” is fontolgatja a hipotetikus „új békeidős menetrendjében”. Egy Putyin-kormányzathoz közel álló forrás szerint mindez a „közös ügynökségek” létrehozásától a „90-es években széthullott földek egyesüléséig” bármit magában foglalhat. „Ez utóbbi egy olyan esemény, ahol találnak valami pozitívumot, és tudják, hogyan kell azt eladni” – tette hozzá. Ez a személy azonban azt is elmondta, hogy a kapcsolatok elmélyítése „teljesen attól függ, Alekszandr Lukasenko akar-e maradni Fehéroroszország teljes értékű uralkodója vagy sem”.
„Új menetrenddel” vagy sem, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az oroszok többsége támogatja a tárgyalások megkezdését, és a békeszerződés aláírását, valamint az Ukrajnával folytatott háború befejezését. Még az orosz védelmi minisztérium számára pr- és dezinformációs kampányokat folytató Kreml-barát „nonprofit” piackutató adatai is azt mutatják, hogy az oroszok kétharmada elégedetlen volt a 2024-es eredményekkel.
37,4 milliárd forint lehet a többletköltség. 
