Először néztek farkasszemet kínai és Fülöp-szigeteki vadászgépek

A Fülöp-szigetek és Kína szombaton egymást vádolták egy vitatott területen történt légi találkozás miatt a Dél-kínai-tengeren. A Fülöp-szigeteki katonai vezetés élesen elítélte a kínai légierő „veszélyes és provokatív lépéseit", míg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg azt állította, hogy professzionális és jogszerű módon cselekedett.

Ez az első alkalom, hogy a Fülöp-szigetek veszélyes akciókat ró fel kínai repülőgépeknek, nem pedig haditengerészeti vagy parti őrségi hajóknak, mióta ifjabb Ferdinand Marcos elnök hivatalba lépett 2022-ben. A katonai vezetés nyilatkozata szerint a kínai légierő két gépe veszélyes manővert hajtott végre, és fáklyákat dobott le a rutin járőrözést végző Fülöp-szigeteki légierő gépe elé a Scarborough-zátony felett csütörtök reggel.

Ez „veszélyeztette a Fülöp-szigeteki tengeri biztonsági műveleteket végző személyzet életét a Fülöp-szigetek tengeri zónáin belül" – mondta Romeo Brawner, a Fülöp-szigeteki fegyveres erők parancsnoka, hozzátéve, hogy a kínai gépek akadályozták a jogszerű repülési műveleteket, és megsértették a nemzetközi repülésbiztonsági törvényeket. A Kínai Népi Hadsereg Déli Parancsnoksága szombaton közölte, hogy a Fülöp-szigeteki gép, „annak ellenére, hogy Kína többször figyelmeztette, illegálisan behatolt Huangyan-sziget légterébe", és megzavarta a kiképzési tevékenységeket.

Kiűzték

A Kínai Haditengerészet és Légierő azonosítást, nyomon követést, figyelmeztetést és kiűzést hajtott végre a törvénynek megfelelően – tette hozzá. „A helyszíni művelet professzionális, szabályos, jogszerű és törvényes volt" – mondta a kínai hadsereg, felszólítva a Fülöp-szigeteket, hogy hagyja abba az úgynevezett jogsértést és provokációt.

A Fülöp-szigeteki halászok gyakran látogatják a Scarborough-zátonyt, amely a két ország közötti hosszú távú tengeri rivalizálás egyik gócpontja. Peking szerdán harci járőrt szervezett a zátony közelében, amelyet Manila Bajo de Masinlocnak nevez, és amelyet Kína 2012-ben elfoglalt, és Huangyan-szigetként emleget.

Peking szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, amely évente több mint 3 billió dollár értékű tengeri kereskedelem útvonala, beleértve a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Malajzia és Brunei által követelt részeket is. Kína elutasítja a Hágai Állandó Választottbíróság 2016-os döntését, amely szerint Peking kiterjedt területi követeléseinek nincs jogalapja a nemzetközi jog szerint.

A Fülöp-szigetek májusban azzal vádolta a kínai halászokat, hogy környezeti károkat okoznak a Scarborough-zátonynál cianidos halászattal, óriáskagylók és más védett élőlények gyűjtésével, valamint korallzátonyok károsításával, amit Kína tagadott.