A Fülöp-szigetek és Kína „ideiglenes megállapodásra” jutottak a Dél-kínai-tengeren zátonyra futtatott Fülöp-szigeteki hadihajó utánpótlási ellátására vonatkozóan – közölte Manila külügyminisztériuma vasárnap — jelentette a Reuters. A szigetország külügyminisztériuma (DFA) nem közölt részleteket a Fülöp-szigetek Sierra Madre nevű hadihajójának a Second Thomas Shoal-nál történő utánpótlási küldetéseiről. Elmondta azonban, hogy a megállapodás „őszinte és konstruktív megbeszélések” után jött létre a két fél között a kétoldalú konzultációs mechanizmus keretében a hónap elején.
„Mindkét fél továbbra is felismeri a Dél-kínai-tengeri helyzet enyhítésének szükségességét, és azt, hogy a különbségeket párbeszéd és konzultáció révén kezeljék, valamint egyetértenek abban, hogy a jelen megállapodás nem fogja hátrányosan befolyásolni egymás pozícióját a Dél-kínai-tengeren” – közölte a DFA.
Fotó: wikipedia
Baráti segítség nélkül
Manila szándékosan futtatta zátonyra a Fülöp-szigeteki hadihajót 1999-ben, hogy megerősítse igényeit a zátony körüli vitatott vizek felett, és azóta egy kis kontingensnyi tengerészt állomásoztat rajta. A Fülöp-szigeteki biztonsági tisztviselők szintén vasárnap közölték, hogy önállóan fogják végrehajtani az utánpótlási küldetéseket, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok segítséget ajánlott fel.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken elmondta, hogy az USA „megteszi a szükséges lépéseket”, hogy biztosítsa szövetségesének, hogy képes legyen utánpótlást biztosítani a Sierra Madre számára a Second Thomas Shoal-nál. Sullivan filippínó kollégája, Eduardo Ano elmondta, hogy az utánpótlási küldetések „tisztán filippínó műveletek” maradnak. „Jelenleg nincs szükség az USA erőinek közvetlen bevonására az utánpótlási küldetésekben” – tette hozzá.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy a Fülöp-szigetek visszautasította az Egyesült Államok segítségnyújtásra irányuló ajánlatait a Dél-kínai-tengeren folytatott műveleteihez.
A vitatott vízi útvonalon az elmúlt év során kirobbant feszültségek erőszakba torkolltak. Egy filippínó katona egy hónapja elvesztette egyik ujját egy összetűzés során, amit Manila a Kínai Partvédelmi Őrség által végrehajtott „szándékos, nagy sebességű ütközésnek” nevezett. A Fülöp-szigeteki katonai szóvivő egy külön nyilatkozatban tette hozzá vasárnap, hogy a Fülöp-szigetek „minden lehetséges eszközt igénybe vesz, mielőtt külföldi beavatkozást kérne” az utánpótlási küldetéseiben.
Manilát és Washingtont köti az 1951-es Kölcsönös Védelmi Szerződés, amely egy olyan paktum, amelyet a Fülöp-szigeteki erők, közszolgálati hajók vagy repülőgépek ellen a Dél-kínai-tengeren végrehajtott fegyveres támadás esetén lehet alkalmazni. Az amerikai tisztviselők, köztük Joe Biden elnök is megerősítették „vasbeton” elkötelezettségüket a Fülöp-szigetek esetleges megsegítése iránt.
Kína a Dél-kínai-tenger szinte teljes egészére igényt tart, amely konfliktusban van a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei tengeri területi igényeivel. Egy hágai székhelyű bíróság 2016-ban kimondta, hogy Kína igényeinek nincs jogi alapja, de ezt Peking elutasította.
Az élelmiszerek makacs drágulása a világ leggazdagabb országaiban, így az Egyesült Államokban is kritikus problémává vált. 
